Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 60. szám

239 „mert a minek megszerzése törvény szerint keresk. i ügylet nem lehet, annak közvetítése sem képezhet keresk. ügyletet. „A ker. törv. 259. §. 7. p. határozott szövegezése ez irányban kétségnek helyt nem enged. „Ehhezképest azonban a keresk. elj. rend. 5. §-sza jelen esetre alkalmazást nem nyerhet, miután a perre alialmat szolgáltató alperes közvetítésének tárgyát ingatlan vagyon haszonbérlete, tehát oly ügylet képezte, mely a ker. törv. 262. §. szerint a keresk. ügyletek keretéből feltétlenül ki van zárva. „Azon megkülönböztetés pedig, mely a tszék indokaiban a dolgok ingó s ingatlan természete tekintetéből a vétel s haszonbérlet közt tétetik,— az ez irányban mérvadó polgári magánjog szerint jogosultsággal nem bir, — következetességében pedig abbeli anomáliához vezetne, hogy a bej. kereskedő ellen földhaszonbérleti tartozás miatt kereskedelmi per inditathatnék. „Váljon végre a kereskedelem érdekére nézve kedvezőbb e a ker. törv. 262. §-nak szorosabb vagy tágabb értelmezése: az a birói cognitiónak nem tárgya." (1879. július 30. — 15313. sz. a.) A zárgondnoki dij megállapítása, a zárlat-szenvedő jogaira is kihatván: utóbbi kihalgatása nélkül azon dijak iránt határozni nem lehet. Poliák Ignácznak, Schvarcz Adolf (zálogintézeti közkereseti társaság, elleni zári 11 ügyében, zárgondnok Schütz Károly a kolozsvári tsz ék mint keresk. bíróságnál zárgondnoki dijai megállapítását kérelmezte, melyeket zártkérő Pollák J. előlegezni nem tudott, mert szerinte összes vagyona nevezett intézetbe van befektetve. A tszék f. év június 14. — 6267. sz. végzésével; tekintve hogy a zárgondnoki tiszttel folytonos egész napi foglalkozás van egybekötve; tekintve zárgondnok kereskedői minőségét s képességét, a zárgondaoki napidijak 3 frtban állapitatnak meg, s miután Pollák J. azokat nem előlegezheti,— üzleti bevétele után járó nyereségből, esetleg betétele terhére ezen dijak a zárgondnok üzletbeni bevezetése napjától számítva ezennel folydsitatnak, — meghagyatván a zárgondnoknak, az ezen folyósítással járó kifizetéseket elkönyvelni s elszámolni. Zárlatot szenvedő semm. panaszt adott be, A Sem mit ő szék a megtámadott végzést megsemmisítette; (297. §. 1. p.) Okok: „Eltekintve attól, hogy valamint a társasági tagnak betétele és a kamal, munkadíj vagy jutalom iránt csak a keresk. törv. 86. §-ban foglalt megszorítással lehet intézkedni: ugy a társasági tag hitelezői biztosítására, vagy kielégítésére is, a keresk. törv. 95. §. szerint csak az szolgálhat, mit az egyes tagok évi kamatok, vagy jutalék fejében követelhetnek, vagy a mi nekik a felszámoláskor jut, s az is csak azon esetben, ha maga a tagsági jogosultság nem peres: ,,helytelen a megtámadott végzés fóleg azon okból, mivel a zárgondnoki dij megállapítása a zárlat-szenvedő jogaira is kihat; következőleg ez utóbbi kihallgatása nélkül az emiitett dijak iránt határozni nem lehet." (1879. július 17. — 14390. sz. a.) A zsák kölcsönvétel egymagában kereskedelmi ügyletnek nem tekintethetik. Annak tagadása, hogy valaki keresk. ügyletekkel foglalkozik, — azonos a kereskedői minőség egyenes tagadásával. Steiner Samu — Löwi Sándor e. 416 frt 15 kr. zsákkölcsönzési dij megfizetésére a bpesti keresk. tszék elótt pert indított, melyben a keresk. illetékesség kifogásoltatott. Akeresk. tszék f. év május 23. — 37052. sz. a. azt elvetette s magát illetékesnek mondotta köv. indokokból: „Alperes azt, hogy szabadkai kereskedő kétségbe nem vonta, s elleniratában csak azt tagadta, hogy bpesti bej. kereskedő volt. — Minthogy pedig a keresk. törv. 260. §-a a kereskedőnek kereskedelmi üzlete folytatásához tartozó ügyleteit keresk. ügyleteknek tekintetni rendeli a nélkül, hogy azt a kereskedő bejegyzett minőségétől feltételezné; minthogy továbbá a 261. §. szerint a kereskedő által kötött szerződés kétség esetében a keresk. üzlet folytatásához tartozónak tekintendő: a kereseti ügylet alperest illetőleg keresk. ügyletet képez s mint ilyen a keresk. bíróság (keresk. elj. 5. §.) hatásköréhez, — és pedig figyelemmel arra, hogy alperes a keresetbeli azon állítást, mikép a kereseti összeget Bpesten lefizetni magát kötelezte, — elleniratában halgatag beismerte, ezen keresk. tszék illetőségéhez tartozik (ker. törv. 324. §. perr. 30.§.) „Felperesnek a keresk. biróságok előtti perelhetési képességét sem a törvény, sem a rendelet különös feltételekhez nem kötvén s az elj. rend. 5. §. 2. pontjában foglalt szabály csak az alperesre szorítkozván, — alperesnek a felperes be nem jegyzett kereskedői minőségéből meritett kifogása figyelembe nem jöhet. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 4. p.) sa biróságot tárgyi illetősége hiányának kimondása mellett, a felmerült tárgyalási költségek megállapítására utasította, — egyszersmind a semm. panasz költségeit felperes ellenében 6 frt 30 krban állapította meg. „mert alperes azt, hogy keresk. ügyletekkel foglal- kőzik, kifejezetten tagadta, e tagadása pedig azonos a kereskedői minőség egyenes tagadásával (ker. törv. 3. §.) „Ennek ellenére felperes, kinek A. alatti puszta jegyzéke figyelembe épen nem jöhet, — mi bizonyítékot sem szolgáltatván, — a zsák kölcsönvétel pedig egymagában Í keresk. ügyletnek nem tekintethetvén, ezekhezképest az elj. rend. 5. §. alkalmazást nem nyerhet." (1879. július 30. — 15298. sz. a.) Semniitüszéki döntvények. Hivatalbóli megsemmisítés alapjául nem szolgál, ha az ügyvédi dij megállapítására irányzott beadvány kérvénynek czimeztelik, midőn a bíróság arra a rendes eljárást megindítván, ez ellen alperes semm. panassszal nem élt. — Ugy az sem, ha az ellenfél nem szám szerint kitett, hanem a megállapítandó összegben kéretett mar asztalt atni — hivatkozással az azon fél nevében vitt perben előmutatott költségjegyzékre. Grerots Lajos ügyvéd — Berkes István e. ügyvédi dijai s költségei megállapítását kérvényezte a n.-k anizsai tszéknél, azon perre vonatkozólag, melyben alperest Nagy József né ellenében képviselte. A tszék azokat megállapította — mi ellen felebbezés történt. A k i r. tábla hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette; mert felperes nem kereselevél, hanem kérvény alakjában adta be beadványát, — és kérelmi részében a marasztalási összeget határozottan ki nern tette. A Semmitőszék itt a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; 60*