Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 59. szám

236 tolt felperes ellenfele részére a perköltségben feltétlenül maraszt altat ott. Rosziliev János s társa — WirthMargite. perében felperes keresetével el utasitatott s alperes részére 40 frt perköltségben marasztatott. Ezen ítélet e. felperes felebbezett, minek folytán alperes a megítélt 40 frt perköltség erejéig biztosításért folyamodott. Anagykikiudai tszékf. év május 3. kelt végzésével ót azzal elutasította. Alperes se min. panaszára — A Semmitöszék a neheztelt végzést megsemmisítette; (297. §. 18. p.) „mert tény ugyan az, hogy a perr. 338. §. második bekezdése szerint biztosítás elrendelésének csak feltétlenül marasztaló Ítélet alapján van helye, azonban a törvénynek ezen rendelkezése semmikép sem szolgálhat okul, a jelen biztosítási kérvény elutasítására, miután annak alapjáulépen olyan Ítélet szolgál, melylyel a tovább felebbező felperes panaszttevó javára 40 frt perköltség erejéig feltétlenül marasztaltatott el." (1879. június 17. — 12715. sz. a.) A zárlat elleni kifogások kérdése, és a zárlat igazolása iránt beadott keresel mint a követelés érdemére vonatkozó perbeli kérdés, különböző természetűek levén s e különbözőség a jogorvoslatok minőségére is kiterjedvén: azok együttesen nem tárgyalhatók s egy ítéletben el nem dönthetők. Luka F. — Pop a M. e. egy tehén borjuvali kiadatása s 32 frt fizetése iránt s< mmás pert indított, melyben előlegesen zárlat rendeltetett s ez kifogásokkal támadtatott meg. Az eljáró szerdahelyi j bír óság 1878. decz. 22. — 3278. sz. a. ítéletet hozott, melyben kiterjeszkedett mind a kifogásokra, mind a zárlat igazolásául beadott keresetre. Felperes semm. pauaszára — A SemmitŐszék az ítéletet előző' eljárással együtt megsemmisítette (297. §. 1. p.J s a bíróságot a kifogások külön tárgyalására s végzés általi eldöntésére ugy a zárlat igazolása végett beadott kereset külön tárgyalására s Ítélet hozatalára utasította. „mert míg a zárlaté, ben d ott kifogásoka perr. 332. §. szerint tárgyaltainak, s ezen tárgyalás kiterjedvén a zárlat folytán bekövetkezhető kárra nézve adandó biztosíték kérdésére, valamint annak mino- s mennyiségére is, — ezen összes kérdések iránt a bíró végzésileg határoz: addig ellenben a zárlat igazolása iránt beadott kereset tárgyát egyedül a követelés képei, melynek biztosítása végett a zárlat előzőleg már megengedve volt. De e kétféle ügy abban is különbözik egymástól, hogy ha a zárlat e. kifogás, mint előzetes kérdés döntetik is el akként, hogy a zárlat feloldatik, azért a követelés iránt indított perben kedvező ítélet nyerhető; és habár a kifogások kérdésében hozott végzés e. is felebbezésnek van helye, ez esetleg csak egy fokú lehet, mig a perben hozott ítélet a 3-ad bírósághoz is fulebbezbetó*. „Ezekszerint világos levén, hogy a zárlat e. kifogások kérdése s a perbeli kérdés különböző természetűek,— valamint e két kérdésben használható jogorvoslatok is egymástól eltérők: törvénysértés követtetett el azáltal hogy a kifogások kérdése, a zárlat igazolása végett be, adott keresettel együtt tárgyaltatott s egy ítéletben oldatott meg." (1879. jun. 24. — 11596. sz. a.) Oly keresetek, melyek az ügyvéd által perenkivüli telekkönyvi ügyekben teljesített munkálatok díjazásának megítélésére irány oltatnak, az ügyvéd személyes bírósága elébe tartoznak. Kelemen Kajetán — Winter Samu e. 98frt 65 kr. mint bizonyos önkéntes árverés körül felmerült perenkivüli munkálatokért járó ügyvédi díj megfizetésére pert indított a bpesti tszéknél, miután az iratok ennek irattárában vannak. A tsz ék f. év april 19. — 3403. sz. végzésével magát illetéktelennek nyilvánította. Felperes semm. panaszszal élt. A SemmitŐszék azt elvetette; ,,mert a kereset, nem az eljáró tszékmint telekk. hatóság előtt, folyt peres ügyekben felmerült s a perr. 252. §-ként saját fele irányában még meg nem állapított ügyvédi képviseletért követelt dijak s kiadások, hanem alperes mint fele érdekében s nevében, engedményi nyilatkozat, bekeb. kérvény s egyébb peren kivüli telekk. ügyekben teljesített munkadíj megítélésére levén irányozva, s eszerint az Ügyvédi rendt. 58. §. jelesül 2. bekezdéséhez képest a keresetre nézve az ügyvéd személyes bírósága illetékes.11 (1879. június 25. — 12078. sz. a.) Kinevezések. A király K ü c h 1 e r Sebők temesvári tszéki | bírót a karánsebesi törvényszékhez elnöknek, Luczenbacher Miklós keresk. min. tiszteletbeli segédfogalmazót, tiszteletbeli ministeri fogalmazónak nevezte ki. Az igazságügyminister, B e k ő Béla margittai kir. járásbirósági végrehajtót, a hajdu-nánási járásbírósághoz, —Lőrinc z y Károly székely-udvarhelyi kir. tszéki végrehajtót pedig az oklándi kir. járásbírósághoz helyezte át. A közokt. minister, Peres Győző csákovai kerületi alapítványi ügyészi hasonló minőségben, Temesvárra helyezte át; Obicz Gyula csákovai kerületi alügyészt ugyanezen kerületbe ügyészszé, székhelylyel Buziáson, — Klein László csákovai kerületi közalapítványi alügyészt, Csákovára ügyészszé, mindkettőt ideiglenes minőségben nevezte ki. Az igazságügyminister, Czirlea Péter szelistyei szölgabirósági írnokot, a nagy-szebeni kir. törvényszékhez, Hallman István szegszárdi kir. törvényszéki dijnokot, a szegszárdi, Duliskovics Emil huszti kir. járásbirósági dijnokot, az ökörmezői, és Stupiczky József pozsonyi kir. törvényszéki dijnokot, a nagy-szombati kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki, S á g h y Étidre palánkai és Mezey Imre újvidéki kir. járásbirósági Írnokokat, kölcsönösen áthelyezte. Csődök. Neumann A. n.-kanizsai lakos ellen, b. h. i. szept. 1, 2, 3. p. ü. dr. Weiss Zsigmond, i. t. g. Fischl Pál. — W i n t n e r Móricz tokaji lakos ellen, (s.-a.-ujhelyi tszék) b. ü. i. szept. 11, 12, 13. i. t. g. Kardos Imre, p. ü. ifj. Farkas Lajos. — Krausz Márk siklósi lakos ellen (pécsi tszék) b. h. i. aug. 4, 5, 6. p. ü. és i. t. g. Pintér Károly. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.