Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 59. szám

Budapest, 1879. péntek, augustus 8. 59. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartatom : Árvaszék kereshetősége zárlat után.—Évi jövedelem örökös általi biztosítása (Yége). Bűnvádi eset.—Sem. döntvények. Az eloíiz. időszak a jan.-.innín§i fél évben már letelvén — tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — J%'agy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 írt, egész évre 8 forint. Jogeset. A birói zárlat jogérvényes feloldásával, az árvaszék további működése megszűnik s e tekintetben csak a netán jogaikban megsértett felek bírhatnak kereshetőséggel, a mennyiben a hagyatéki tömeggondnok által benyújtott számadásokat egészben vagy részben elfogadni s jóváhagyni nem akarnák. rr Szabó Kálmán tiszti ügyész által képviselt Somogymegye árvaszéke — Németh Lajos a Berényi féle hagyatéki tömeggoüdnoka e. 1680 frt iránt a kaposvári tszék előtt 1877. évben pert indított — mire belügy ministeri rendelettel lett utasítva. A tsz'ék 1878. jul. 8. kdk ítélettel alperest kötelezte L ke- seti összeget 1874. sept. 30-tóli kamataival Somogyní^g 3 összesített árvatárába lefizetni — 61 frt perköltséggel. „Mert alperes önmaga sem tagadta, de a keresetlevél E. F. mellékleteivel igazolva is van, mikép ő a Somogymegye tiszti széke által elrendelt Önkéntes zárlat folytán CWska János s neje Bakó Emília közös vagyonaként gyámhatósági kezelés alatt állott 2 darai), összesen 2075 frt 37 kr. értékű marczali takarékpénztári könyvecskét, mint gondnok oly czélból kérelmezte kiadatni, s vette kefére, hogy a jelölt záros vagyon iránt még akkor hiányzott, 1870. jaDuár 1-től folyó számadásokat elkészíthesse. Azt sem tagadta alperes, de sajátkezüleg írt s aláirt J. a. számadása ellenéten nem is tagadhatta, hogy azon 2 db könyvecskét beváltván, ezáltal 2230 frt 66 kr. készpénz jutott gondnoki kezéhez ; az F. a. sajátkezű elismervénye szerint pedig kétségtelen, hogy végszáinadásának benyújtásakor azokat visszatartotta. „Minthogy pedig a belügyministerium, mint legfőbb gondnoki hatóság 3485 — 1875. évi intézményével elrendelte, hogy a jelölt takarékp. könyvecskék az árvapénztárba őrizet alá vétessenek ; s ennek ellenében alperes a per során mivel sem igazolta, hogy ezen őt mint gondnokot jogszerüleg kötelező intézvény kézhezvétele előtt, a takarékp. könyvecskék után a kezéhez vett összegből a kereseti tökét birói, vagy hatósági jogerejü utalvány folytán, tehát jogosan kiadásba helyezte, és valósággal ki is adta volna; minthogy alperes gondnoki számadásának, valamint a követelésbe vett összegre nézve alperes által a per során Bakó Emiliával szemben, vitássá tett kérdései ezen perben figyelembe nem jöhettek, mert Bakó Etnilia e perben képviselve sem volt: alperes azon cselek vényét, hogy a takarékp. könyveket mint számadási mellékleteket magánál visszatartván, a belügymin. intézvény alapján, a hozzá intézett árvaszéki felhívás ellenére, az árvatárba vissza nem szolgáltatta, jogtalan cselek vénynek tekinteni, — ebből folyólag s tekintettel arra, hogy Ő gondnoki cselekvényeiért személyes s vagyoni felelőséggel tartozik, az alperességre tett kifogását elvetni, s Őt stb. kötelezni kellett." A kir. tábla 1878. decz. 5. 58927. sz. a.következőleg itélt: „Tekintve, hogy azon 2 db takarékpénztári könyvecske, melyek beváltásából 2075 frt 37 kr. folyt be — helyesebben 2230 frt 66 kr. — alperesnek' az E. a. végzéssel azon utasítás mellett adatott ki, hogy a kifizetést Csonka János s neje között 1877. sepr. 30. létrejött egyesség s a 8223. 8224. sz. alatti végzésekben foglalt meghagyás értelmében teljesítse; ezekben pedig határozottaa kiköttetett s kifejeztetett, hogy Csonka János neje résaér'e 1680 frt kifizetessék, — alperes tehát ezektől eltérőleg fizetéseket teljesíteni jogosítva nem volt, — a mennyiben mégis ilynemű fizetéseket bár Csonka János beleegyezésével mégis tett, — ezen az árvaszéktől nyert utasitással ellentétes eljárásáért felelőséggel tartozik; melybŐl folyólag a kereseti összeg s jár. megfizetésére helyesen köteleztetvén — az első bíróság ítélete hhngyatik." A legf. 11 é 1 ő s z é k mindkét alsó bírósági ítéletet megváltoztatta, s felperest, kereshetőségi jog hiányából keresetével elutasította, -— a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén. Indokok: „Habár felp. árvaszék a m. k. belügyministeriumn^k rendeletével (N. a) a jelen pernekalperes e. leendő megindítására utasitatott; mégis felp. árvaszéket, az alperes úgyis mint Berényi Frigyes hagyatéki tömeggondnoka, de saját személyében ellenében is indított jelen keresetével kereshetőségi jog hiányából elutasítani kellet; „mert felp. árvaszék maga beismeri, de az általa a keresethez csatolt (.4,) tszéki végzéssel igazolva is van, hogy a Csonka János s neje Bakó Emília e. saját kérelmükre 1863. febr. 3. elrendelt birói zárlat, 1874. okt. 5. 6184. sz. a. tszéki végzéssel jogérvényesen megszüntettetett, s abban világosan az is kimondatott: hogy a zárlat tárgyát képezett ingóságok s az eladott ingatlanok vételárából fenmaradt s a NB. (keresethez B.) alatt mellékelt egyesség szerint Csonka Jáncs által neje Bakó Emíliára átruházott készpénz (t. i. a kereseti összeg) a zár alól feloldatnak. „Beismeri továbbá felperes — de a keresethez J. a. csatolt okirattal is bizonyítva van az: hogy alperes mint 59