Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 57. szám

226 Azért Franczia s egyébb országokban a törvényszékek termeiben és pedig a felebbviteli fórumon épen ugy mint az alsó társas bíróságoknál két hóig az összes polgárjogi törvénykezés szünetel. Kivételt képeznek ettől ismét a kereskedelmi bíróságok. A forgaloms hitel érdekei, a kereskedelmi s mindenekfelett váltó ügyekben a késedelmet, halogatást meg nem engedvén, nyomósán azt igényelik, hogy ily perek félbeszakítás nélkül follyanak s mihamarább befejeztessenek. A váltó kereskedelmi törvénykezés tehát nem tűrheti el a szünetelést. — Ez okból a kereskedelmi törvényszékek a szabadságolás kedvezménye alól szintén kivétetni szoktak. Kérdés azonban, hogy ezen kivétel hásonló szigorral érvényesitessék-e, vagy mily határok közt alkalmaztassák nálunk, hol mint köztudomású, a gyorsaság elve s rendszere, kereskedelmi perekben ugy sem vitetik keresztül; hol maga az előzetes illetékességi kérdés végleges elintézése is legalább 2 — 3 hónapba szokott kerülni; hol ily ügyek érdemleges elintézése s befejezése jóformán hasonló időbe kerül, mint más polgári pereké, ha ezek rendesen huzavona nélkül folynak le. Ezeken kivül a szünetelés kérdésének szabályozásánál — a bűnvádi ügyek kiválóbb tekintet alá esnek. Az európai törvényhozások ezeknél is kivételeket állítottak fel. Nem engedtetik meg sem Német- sem Francziaországban, hogy a vizsgáló birák s az esküdtszéken kivüli fenyítő b i r ós ág o k szünetelhessenek. A bünvizsgálat természete s jogi érdekei elkerülhetlenné teszik, hogy az folyvást működésben legyen, hogy legkisebb félbeszakítást sem szenvedjen; miért is annak s az azt kezelő kötegeknek a szünetelés alól ki kell vétetniük. A bíráskodás s bíráskodó közegek szempontjából a szünetelés rendszere két intézmény által istápoltatik. Jelenleg már minden jogállamban esküdtszékek léteznek — legalább a nagyobb büntettek számára. Ezeknek tagjai az esküdtek, mint nem szakbirák, rendes bírói functióktól mentek, tehát a szünetelés szabályai alá sem tartoznak. — A jury melletti bíróság pedig rendesen csak egy biróból áll. Azonfelül az esküdtszékek nincsenek is folytonos működésben, — Angliában rendesen évnegyedenkint ülnek össze. Ezen körülmények mind olyanok, melyek a kéthavi szünetelés rendszerével könnyen összeférnek, akadálytalanul összhangzásba hozhatók. A másik intézmény a béke — vagy egyes bíróságok által nyujtatik, melyek a kihágásokra elsó bíróságul szolgálnak, — de a melyek — mint fent mondottuk — a szünetelés alól úgyis kivéve vannak. Ezek s az esküdtszékek között álló hatóságok, melyek a vétségek s kisebb büntettek elbírálására hivatvák, s melyek rendesen az egyes bírákkal szemben felebbviteli forumot is képeznek — a küláliamokban egészen szünetelésen kivül esnek. A jogbiztosság, a személyszabadság azon nagy fontosságú érdekei, melyek itt szőnyegen forognak, a törvénykezés menetének félbeszakítását, halogatását meg nem engedhetik. — Kérdés azonban, hogy ezen érdekek veszély nélkül nem lennének-e a szünetelés intézményével szintén összegyeztethetők azoknál, kik szabad lábon vannak? A mint kérdés az is, hogy azon rendezett állapot, melyet a szabályozott szünetelés nyújt, járna-e itt több s nagyobb hátránnyal, mint azon rendetlen állapot, melyben a szabálytalan szabadságolás idejében vagyunk? Ebben is nem szünetelnek-e tényleg törvényszékeiníknél a bűnvádi ügyek ? Különben mind ezen életkérdésü igények, mind átalában a törvénykezés sürgősb érdekei kielégítésére, a szünetelés, vagyis moratórium ideje alatt, még egy intézmény szolgál. Ez az u. n. szünet alatti tanácsok — Chambresde vacations — melyek szünet alatt is minden fórumon léteznek, s arra hivatvák, hogy a halasztást nem tűrő, rögtöni intézkedést igénylő ügyeket végezzék. Mindenütt egy ily tanács alakitatik, rendesnél kevesebb biróból, kik turnus szerint alkalmaztatnak — s a kik csak a sommás s biztosítási s hason sürgősségű ügyeket veszik tárgyalás, illetve felülvizsgálat alá. — Nincs kizárva, hogy ezen tanács a sürgős bűnvádi ügyeket is el ne intézhesse. A rendezettebb államokban, így hozatik a birák szükségessé vált szabadság vétele öszhangzásba a törvénykezés érdekeivel. Es hogy ezen rendszer sokkal czélszerübb azon permanens törvénykezési rendetlenségnél, melyet a mi szabadságolási intézményünk képvisel — ezt, ugy hisszük, senki sem fogja kétségbe vonni. Jogeset, A már egyszer elárverezett ingóságok végrehajtást szenvedő adós tulajdona lenni megszűnvén, és igy azokat mint más tulajdonát egy másik hitelező újra elárvereztetni jogosítva nem levén, — ha ezt mégis tette, ellene s nem a öir, végrehajtó ellen van az előbbi árverési vevőnek kereshetőségi joga az általa fizetett vételár erejéig; — habár az újonnan árvereztelö zálogjoggal birt is a részére lefoglalt ingókra s habár az utóbbi árverés törvényes módon eszközöltetett, s jogerejü végzéssel jóvá is hagyatott. Ifj. Drusbaczky Mária — Deutsch Jakab s testvére czég e. abpesti V. ker. j bíróság előtt 159 frt 27 kr. iránt pert indított, melyben 1878. nov. 2. — 4185. sz. a. hozott ítélettel felperes keresetével elutasitatott s a perköltségek kölcsönösen megszüntettek : miután felperes maga sem vette tagadásba, hogy alperes a Drusbaczky István elleni követelésére nézve törvényes módon nyerte ki a zálogjogot; minthogy továbbá az alperes által lefoglalt tárgyakra nézve az igény hirdetmény szabáíyszerüleg kibocsátatván — az ennek folytán felperes áital érvényesített igénykereset ugyancsak általa beszüntetve lett — a szabályszerűen elrendelt árverés ellen pedig felperes által jogorvoslat sem előzőleg, sem az árverés foganatosítását tudomással vevő bírói határozat után nem emeltetett, és ekként az jogerőre emelkede tt: annálfogva alperes ellenében, a bírói határozatokon alapuló eljárásáért kártérítést nem követelhet. „A perköltségek kölcsönösen megszüntettek, miután felperes roszhíszemü perlekedőnek nem tekinthető 5 mivel az árverés az árvereztető képviselőjének felelőség elválalására történvén s jelen per ez alapon inditatván, felperest roszhiszemüség nem terheli; s eszerint tekintve, hogy az ingókat tényleg megvásárolta, s azt, hogy rövidséget szenved, csak is a jogorvoslatok elmulasztása okozta — perköltséggel nem terhelhető.