Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 57. szám

227 A kir. tábla 1879. jaa. 21. — 63049. sz. a. indokaiból kbagyta. Alegf. ítélőszék az ügyérdemben mindkét alsó bir. Ítélet megváltoztatásával alperest a kereseti összegben s kamataiban elmarasztalta; Indokok: „Hamvasi Tihatnér s Vicze Pál tanuk vallomásával s az árverési jkönyvekkel bizonyítva van, iiogy alperes czég ugyanazon ingóságokat, melyek az •adófelügyelóség és Spitzer Simon javára már biróitag elárvereztettek, s felperes által vásároltattak meg, daczára annak, hogy az ő foglalása is az előbb emiitett árverések előtti időben foganatositatott, ujolag elárvereztette, még pedig képviselőjének az ebből keletkezhető felelőség elválalása mellett.u „Minthogy pedig a már előbb elárverezett ingóságok, alperes adósa tulajdonát többé már nem képezték s igy azokat mint már más tulajdonait alperes elárvereztetni jogosítva nem volt; minthogy továbbá a jogtalanul eszközölt árverésből kifolyó felelőség saját képviselője által el is válaltatott; minthogy végre a keresethez B. C. alatt csatolt közokiratok igazolják, hogy felperes a kérdéses ingóságokat 159 frt 27 krért vette meg, sekként azáltal, hogy azon ingók tőle elvonattak, a most emiitett összeg erejéig kárositatott meg: mindezeknéifogva." stb. stb." (1879. april — 3210. sz. a.) Jogeset. A közös háztartásban élő házastársak közös s osztatlan ingatlan vagyonának kezelése körül a férj, mint családfő által tett intézkedések a nőre nézve is kötelezők levén, — utóbbinak nem áll jogában, a férje által haszonbérbe adott közös tulajdonú földek terményei felett rendelkezni. Pá[ska Miklós — Csornai Julianna e. 35 frt kárösszeg iránt 1877. évben a tasnádi jbiróság előtt pert indított a jbiróság 1878. decz. 17. — 6831. sz. a. Ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasitotta s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette, felperesi ügyvéd dijai s kiadásai 12 frt 10 krban állapitatván meg; „mert a telekk. kivonat szerint, ugy felperesi beismeréssel is igazolt tény, mikép a Sziki Ferencz által haszonbérbe adott belsőség alperessel közös tulajdonú birtokot képezett a haszonbérlés idejében; ennélfogva Sziki Ferencz fele részben levén tulajdonos, — alperes a felében őt illető tulajdonáról leszedett málé (kukoricza) által hatalmaskodást nem követett el; mert azon körülmény, hogy 70 véka esős málét szedett volna le, nem igazoltatott, — ellenkezőleg a tanuk vallomása szerint csak 20 vékára tehető az általa leszedett málé termés, mi a felperes által követelt málé fele részét meg sem közelitheti." Á kir. tábla 1879. febr. 19. — 3964. sz. a. az első bíróság ítéletét indokolásánál fogva hhagyta. A legfőbb ítélőszék mindkét alsó bir. ítélet megváltoztatásával, kötelezte alperest felperesnek 10 frt tőkét, perinditástóli kamatait s 9 frt 20 kr. perköltséget megfizetni — felperesi ügyvéd felebbezés körüli dija s kiadása 7 frt 90 krban állapitatván meg. Indok: „Mert a közös háztartásban élő házastársak közös s osztatlan ingatlan vagyonának kezelése körül, a férj mint családfő által tett intézkedések a nőre nézve is kötelezők levén, — alperesnek nem állott jogában a férje által felperesnek bérbe adott közös belsőségen, felperes mint bérlő által termesztett málénak (kukoriczának) bármely részét is el hordatni. — Alperes tehát kárpótlásra kötelezendő volt. Minthogy azonban alperes csakis 20 véka málénak elvitelét ismerte be, s felperes ennek, ugy ezen alperesi beismerés mellett szóló tanú kimondások ellenében azt, hogy a kérdéses belsőségen termet máléból 20 vékánál többet vitt volna el alperes —felperes nera igazolta; s minthogy a kihallgatott tanúk kimondása szerint a málé vékánként 50 krt megért, annálfogva alperest a 20 véka málé árának vagyis 10 frtnak stb. kötelezni keltett." (1879. június 11. — 5ü87. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Vizmü iparhelyiség és szerelvényei birtokába leendő viszszahelyeiés iránti keresetek, az 1877:22. tcz. 11. §. 9. p.határait túlhaladván, a kisebb polgári peres ügyek illetősége alá nem tartoznak. A végrehajthatlanságra vonatkozó alaki hiány,—hivatalból érvényesítendő semmiségi esetet nem képez. Faigl Mihály — Heinz Alajos e. vizmüipar helyiség és szerelvényei birtokába leendő visszahelyezés iránt, a bpesti VIII. ker. jbiróság előtt sommás pert tett folyamatba, — melyben f. év márczius 8. hozott Ítélettel felperes keresetével elutasitatott, ki ez ellen felebbezéssel élt. Akir. tábla itt hivatalbóli semm. eseteészlelt; mert sem a keresetlevélben, sem a per során tüzes tesen meg nem jelöltettek a felszerelés, vagyis berendezérészletei; átalános elnevezés alatt pedig végrehajtható hat tározat nem bozható ; és mert a kereset tárgyára nézve az 1877:22. tezikk 11. §. 9. pontja szerint a kisebb polg. peres ügyekbeni illetőség alá tartozik. ASemmitőszék itt a 304. §-szt nem fogadta el; „tekintve, hogy az Ítélet esetleges végrehajthatlansága iránti alaki hiány (297. §. 10. p.) kivatalból figyelembe nem vehető, és ez irányban panaszt csak a felek emelhetnek; — és „tekintve, hogy már a kereseti előadás szerint is a kereset tárgya az 1877:22. tcz. 11. §. 9. pontjában körülirt esetet meghaladja, és ez a per adatai által sem czáfoltatik meg; a biróság hatásköre tehát ez ügyben fennállónak veendő." (1879. június 17. — 12230 sz. a.) A vasutak s csatornák akadálytalan lélesithetése ezéljából szükséges kisajátítás végeit keletkezett 1868-ki törvény hatálya a magyar korona minden országaira, tehát a határőrvidékre is kiterjed. A cs. k. osztrák vaspálya társulat a Temesvár Orsovai vonalba eső, határő rvidéki Jablonicza községében kisajátított földrészletek kártalanitási árának megállapítása iránt folyamatba tett ügyében, az 1878. sept. 26. kelt a karánsebesi tszék által hozott végzés ellen Maresku házközösség meghatalmazottja Marescu Basilius felfolyamodást, helyesebben semm. panaszt adott be, ASemmitőszék azt elvetette; „mert a vasutak s csatornák akadálytalan létesithetése czéljából szükséges kisajátítás végett keletkezett 1868:1. és 55. tezikk rendelkezéseinek hatálya —az 1877. május 24. — 19716. sz. a. kelt közieked. minist, rendelethez képest — a magyar korona minden országaira birván hatállyal — jelen esetben Jablonicza községében 57*