Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 5. szám

18 rö9 az egész „PTI s s a g i er^-rétet, melyben a szénaraktár is fekszik, haszonbérelte, — ily helyzetben pedig az egyszerű birtoklás, akár az egészre, akár egyes részeire — a tulajdonjog bizonyítására elegendő' alapot nem nyújt — felperes keresetét megállapítani stb. kellett." (1879. jan. 13. — 12787. sz. a.) :-- .1 "O g e § e t. . :., : . . -tshróf- An dr ássy féle hitbizományi zárlat. (Vége.) A kir. tábla végzése indokolását következőleg-fejezte be: * cAlperes azon kifogása, hogy a kérdéses ingatlanok hitbizományi minősége telek könyvileg feljegyezve nincs, szemben -azzal, hogy azok az alapító nevére irvák, és szemben alperes fenebbi beismerésével — figyelmet nem érdemel. — Alperes azon további állítása pedig, hogy ő az ingatlanokat gr. Andrássy Dienes nevében birtokolja, — a fentérintett adásvevési szerződésre történt hivatkozásában nyeri czáfolatát. „Az okiratitag igazolt rongálások kifogásoló fél által a per során egyátalán meg nem czáfoltattak; a^ tanú vallomások felletti észrevételekhez 13. 14. sz. a. csatolt okmányok pedig, miután azokra felperes többé nem nyilatkozhatott, figyelembe nem vétethetnek; ezeknélfogva pedig a zárlati kérvényben az ingatlanok értékének veszélyeztetését kimutató D. alatti okirat tartalma szinte nem nyert czáfolatot. •••••• „A mennyiben kifogásoló fél azt hozza fel, hogy a zárlati kérvényben és zárlatot, rendelő végzésben a tárgyak kellőkép meg nem neveztettek; hogy továbbá a zárlat kellően nem foganatositatott, s hogy oly ingatlanok is vétettek zár alá, melyek az A. B: telekk. ivekbe irva nincsenek ; továbbá, hogy oly tárgyak vétettek zár alá, melyek a zár alá vétetni rendelt ingatlanokon kívül léteznek, -— minthogy ezek a kifogásolási útra nem tartósnak ; s különbénis, különösen a zárlati jkönyv 52. s 54tételei tekintetében, a Semmitőszék 187 7. május 29.— 1-0653. sz. határozatával elbírálást nyertek: e kifogások ez. úton figyelembe nem: vétethettek. - „Az .adandó biztosíték iránti kérését kifogásoló fél semmivel sem támogatta. — A zárgondnok ellen emelt kifogásait szinte nem bizonyította alperes; azon körülmény pedig, hogy a zárgondnokot nem a zárlatot foganatosító közjegyző, hanem a zárlatot elrendelő bíróság nevezte ki,— a jelenlegi zárgondnok eltávolítására elegendő támpontot nem nyújts ' -Á . v' — y '- „Mindezeknélfogva az e. bir. végzés megváltoztatandó stb. stb. x •..A legf. ítélőszék következő végzést hozott: • „A. kir. tábla végzése, a mennyiben arománfalvi határban fekvő erdőségekre, továbbá az angol kertre, különösen az abban létező élőfákra, az uri lakra, illetőleg a most érintett ingatlanok állagára elrendelt s foganatosított zár fentartatni rendeltetett, hhagyatik; — a mennyiben azonban a zárlat az urilak, az erdőtalaj s kertnek a favágatásán kívüli más használatára vonatkozik, — továbbá az összeirt bútorokra, a már levágott s ölbe rakott fára, a répa s árpa termésre is kiterjesztetett s a zárlat e részben is fentartatni rendeltetetett megváltoztatik s errenézve ari e. bíróság végzése hagyatik helyben ; sa perköltségek kölcsönösen megszüntetetnek. "V Indokok : „A rómánfalvi li sz./telekjben foglalt urilak^ az erdőtalaj s kertnek használatára, a lakásban talált bútorokra, az erdőségekben összerakott fára, a répa s árpa termésre nézve az e. bir. végzése volt hhagyandó; mert habár kétségtelen egyrészről, hogy az 1. sz. telekjben foglalt románfalvi birtok néhai gróf Andrássy György által alkotott hitbizományhoz tartozik, — de másrészről bizonyos aC L. 1. 2. 7. sz. alatti okmányok, de peres felek beismerése szerint az is, hogy ezen ingatlanoknak a hitbizomány élvezője által, ámbár az illető bíróság jóváhagyásával leendő eladása végrendeletileg megengedve lett, — hogy eziránt a zárt szenvedett s a hitbizományos közt bizonyos megállapodások történtek, s hogy ezidő szerint a hitbizomány tényleges birtokosa a hitbizomány t rendelő fia: gróf Andrássy Dienes,kit e minőségénél fogva annak haszonélvezete illet;. „minthogy pedig a hitbizomány birtokosa jogosítva van az ahhoz tartozó ingatlanokat saját személyében vagy más által az állag rongálása s veszélyeztetése nélkül használni; minthogy továbbá a per során hit alatt kihallgatott kifogástalan tanuk: dr. Ratkovszky M. Gr. s Latkóczy János vallomásából, de a 3, 9, 10, 11. sz. levelekből is kitűnik, hogy zárt szenvedett fen térintett körülmény folytán, a kérdéses románfalvi javaknak bírlalásába a tényleges hitbizományos gr. Andrássy Dienes tudtával, sőt annak egyenes akaratából jutott s így az, hogy birtoklása nem jogos alapon nyugszik, hogy az ingatlanokat csellel foglalta el, — megezáfoltatik, — a zárlatnak fentebbiekre nézve annálkevésbé lehetett helytadni, mert a perr. 324. §. ellenére az, hogy az uri lak, angol kert s az erdőségeknek a fa vágatáson kívüli másnemű használata által ezen ingatlanok állaga rongáltatnék avagy csonkitatnék, — s ennek folytán azok értéke veszélyeztetnék, kimutatva nincs; — mert továbbá az állag csonkítása nélkül használható szántóföldekben talált répa és árpa termésre nézve a zárlat kérve sem levén, az összeírás s zár alá vétel ezekre nézve kiterjeszthető sem volt; az ölbe rakott fa pedig mint az ingatlan állagától már elválasztott haszon, melyre nézve sem az, hogy az erdőségek \\kny évi haszonvételét képezi, sem az, hogy gróf Andrássy Dienes által a levágott fa elhasználására fel nem jogositatott, igazolva nincs — zár alól szinte feloldandó volt; — s mert végre az, hogy a zár alá vétetni kért birtokok, 1 a hitbizomány kiegészítő részét képeznék, alperes tagadása ellenében nem bizonyitatott ; ennélfogva ezekre nézve az e. bíróság végzése stb. stb. „Ellenben fentartandó volt a zárlat az uri lakra, az erdőségekre, s az angol kert élő faira, illetve ezen ingatlanok állagára nézve — melynélfogva alperes a favágatástól eltiltatott, — azért mert a hitbizomány gondnoka jogosítva van az 1869 évi april 7. kelt igazs. min. rendelet 18. §-a értelmében, oly esetben, midőn a hitbizomány állaga lényegesen rongáltatik vagy veszélyeztetik, maga a hitbizomány élvezője ellen is bírói zárt kérni s a tapasztalt csonkítást perúton is megakadályozni; —minthogy pedig a zárlati jkönyvből kitűnik, hogy a hitbizományhoz tartozó románfalvi erdőségekben több helyütt nem csekély vágatások találtattak, — azt pedig, hogy ezen vágások az erdőmivelés szabályainak s a románfalvi erdők terjedelméhez mért használatnak megfelelnek, — zárt szenvedett nem igazolta; minthogy továbbá az erdőségek kiirtása vagy szabálytalan használata, valamint a.kert s uri lak netaláni rongálása által maga az állag is csonkitatik, — mily helyzetben pedig alperes azzal, hogy gr. Andrássy Dienes akaratával jutott a románfalví birtokba, alaposan nem védekezhetik; minthogy továbbá a birtok visszaadására nézve a per már folyamatba téte-