Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 56. szám

224 öröklési jogát tartoznék kimutatni; az öröködési perek pedig nem tartoznak a telekk. hatóság elébe. Felp. semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette; (297. §. 5. p.) s azt illetékesnek mondotta ki; ginért a kereset fő kérelme telekk. kiigazításra levén intézve, annak elbírálására az eljáró tszék, mint a kereset tárgyát képező telekjkönyv vezetékére hivatott hatóság illetékes (perr. 18. 19. §§.) „Alperes azon kifogása, hogy a kiigazítási kereset öröködésre van fektetve, nem képez törvényes alapot a birói illetőség leszállítására; mert az örökjog kimutatása a telekk. kiigazítási per köréből feltétlenül kizáratnak nem tekinthető; — annak elbírálása pedig, váljon az örökjog körül felmerült vitás kérdések oly természetűek e, hogy azoknak rendes öröködési per utján leendő megoldása szükséges-e ? az ügyút kérdéséhez s eszerint az ügy érdeméhez tartozik ; valamint azon kérdés is : helyt foghat-e ez úton a tényleges osztály, illetőleg árverésre intézett kereseti kérelem ? „Végre nem változtat az ügyáilásán az sem, hogy a kereset oly harmadik személyek ellen is van intézve, kik a helyszíneléskor történt bevezetés alapján további nyilvánkönyvi jogokat szereztek; mert a telekk. rendt. 3. §. 1. pontja s 25. §. b. p., valamint az 1856. nov. 20-ki min. rend. nem hagynak fenn kétségtt aziránt, hogy a telekk. hatóság ily 3-ik személyek ellen roszhiszemüség alapján támasztott igények elbírálására is van hivatva." (1879. június 19. — 10694. sz. a.) Válóperben létező házastársak között, a női hozomány kiadására irányzott keresetek, a törvényszékek hatáskörébe utasitvák, — akár ideiglenes elválás, akár a házassági kötelék vég képi felbontása forog kérdésben. Gébbel Ágnes — Szegedi Márton elvált férje e. női hozományának kiadatása iránt sommás pert indított a gyulafehérvári jbiróságnál. A j bíróság f. év apr. 7. — 2484. sz. a. végzéssel felperest illetéktelenség folytán elutasította; mert peres felek közt a házassági viszony még fennáll, — de különben is a házasfélek vagyoni követeléseik iránti keresetek a törvényszékekhez vannak utasítva. Felperes semm. panaszt adott be. A S e m m i t ő s z é k azt elvetette; „mert a kereset női hozomány kiadását, következőleg oly követi lést tárgyaz, mely a házassági elválásból felmerülő vagyoni kérdések közé tartozik; s miután a perr. 22. §-sza szerint minden ily kérdések, tekintet nélkül arra, váljon ideiglenes elválás, vagy a házassági kötelék végképi felbontása forog-e kérdésben, — a tszékek hatáskörébe utasitattak: az eljáró bíróság illetéktelenségét helyesen mondotta ki." (Ib79. június 19. — 9530. sz.a.) A gyámsági törvény értelmében a gondnok általi képviseltet és csak a börtönbüntetésre elitéltekre vonatkozik, s nem azokra is, kik vizsgálati fogságban vannak. Mécséri István — Török Sándor e. 169 frt 40 kr. iránt abalatonfüredi jbiróság előtt folytatott perben — 1878. decz. 10. — 3503. sz. a. ítélet felebbeztetett. .• , / A kir. t ábla azt a perr. 304,§. ala pján hivatalból felterjesztette, mivel a tárgyalás a fogságban levő alperest illetőleg ügygondnok nélkül tartatott meg. A S emmitőszék itt a 304. sz. alkalmazhatónak nem találta; „mert azonfelül, hogy a perben eljáró jbiróságnál vizsgálati fogságban létező, s ugyanonnét szabályszerüleg megidézett alperes az 1878. nov. 5-én megtartott tárgyalásra személyesen megjelent és védekezett, s az ügy érdemleges tárgyalása befejeztével a felperes-által felhívott tanuk kihallgatására határidőt kitűző végzésről azonnal szóval értesitetett is, — ez utóbbinál pedig neje mint a bíróság előtt ez ügyben a további eljárásra nézve vallott megbízottja által szabályszerüleg képviselve volt: „a jelen esetben a nagykorú alperes gondnokság alá helyezése, illetve gondnok képviselete melletti perbeidéztetésének esete fenn nem forog, minthogy a Gyáms. törv. 28. §. e. pontja és e §. utolsó bekezdése szerint nem a vizsgálati fogságban levő, hanem egyedül a börtönbüntetésre ítéltek számára, — és ezekre nézve is csak azon esetre rendelendő gondnok, ha a börtönbüntetésre ítélt, megbízottat nem rendelt, vagy a megbizott ebbeli tisztében eljárni akadályozva van."(l 879. május 6. —7990. sz.a.) A debreczeni ügyvédi hantára fegyelmi bírósága részéről közhírré tétetik, hogy Nemes Károly karczagi ügyvéd, ezen fegyelmi bíróságnak és a kir. curia, mint legfőbb ítélőszék, fegyelmi bíróságának végzése szerint a karczagi kir. törvényszék jogérvényes vád alá helyezési határozata alapján, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. Kitüntetés. A király b. Radvánszky Antal zólyommegyei főispánnak s az ágost. hitv. evang. egyház főfelügyelőjének belső titkos tanácsosi czimet adományozott. Kinevezések. Az igazságügyminister dr. Schmidt Albin budapesti e. f. kir. törvényszéki dijas joggyakornokot ugyanazon törvényszékhez aljegyzővé, Király József nagyváradi kir. törvényszéki dijnokot pedig a nagyváradi kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki. Bubrey Mihály, pécsi kir. közjegyző hivatalától ideiglenesen felfüggesztetett. Sztranyóvszky Géza b.-gyarmati közjegyzői helyettes ugyanoda közjegyzőnek kineveztetett. Semniitüszék tanácsai július 2ÍM öl. I. Tanács. Elnök: PerczelBéla; Bírák: Babos Kálmán, Csvald Sándor, Lehoczky Kálmán, Lacza József,Erdélyi. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz; Birák: Soltész Alhert, Manoilovich Emil, Pápay Károly, Mersics Miklós, Németh Miklós, Grallu József. Bejelentetett összesen : 275 ügy — ezek közt 5 a legf. Ítélőszék és — 11 a kir. táblák ellen — és 21 kereskedelmi— melyek közül Í2 darabot maga Manoilovich Emil jelentetett be. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kórut 10. sz. -