Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 56. szám

222 mozdulni az akták csomóitól; azt se tudják, hol kezdjék rendezésüket, s bejelentési osztályozásukat. — Az elkedvetlenedés, lehangoltság átalános szokott lenni — ily hangulatban látnak munkájukhoz. Ehhez járul az elnökök stirgetési pressiója azon szerencsétlen, nálunk már rendszeressé vált kiindulási szempontból, hogy az év végén minél kevesb restantia maradjon— s melyet mi, tényleges körülményeinkben—sohsem tudtunk összeegyeztetni az igazságszolgáltatás alaposságával, a jogbiztosság érdekeivel. És a következmény az, miszerint a tömeges bejelentések s indokolás nélküli indokolt Ítéletek, a szabadságolás után is, habár nem oly nagy mérvben, tovább folytatnak. De mily fennakadások s visszáságok fordulnak elő azonfelül is a felsőbb fórum beléletében! Azon fontos szakelkülönités, mely a judicatura alaposságára nézve nem csekély jelentőségű — a polgári s büntető tanácsok elválasztása, ezen idó alatt jóformán egészen megszűnik. — A rendes elnöke a büntető osztálynak eltávozik, helyét a polgárjogi szak elnöke foglalja el, ki azután oly megállapodásokra s irányelvekre talál, melyeket nem ismert, melyekről tudomással nem birt. — A bírák helyét nagyrészt azok töltik be, kik csak polgári ügyekben szoktak működni. — így kellett megélnünk, hogy egyik, a kormányhoz közel álló tekintélyesb politikai lapunk, e napokban a Curiának a Madarász bűnügyben hozott s elmevizsgálatot rendelő határozatát megtámadván, annak állítólagos helytelenségét egyenesen annak tulajdonította, mert a szabadságolás következtében az illető bűnvádi tanácsban, annak csak két rendes bírája vett részt. Ugyanitt a II. tanács, melynek elintézéseiben a felek a legnagyobb biztosítékot keresik s vélik feltalálhatni, egészen feloszlott — még csak egy tagja a jeles Czorda Bódog izzad, kitűnő jogtudósunk Mihailovics elnöklete alatt (III. tanácsban) — de augustus elején már az is távozik. — A kereskedelmi judicatura pedig jóformán egészen megszűnt — a tanácselnök Daruváry el távoztával nem szoktak kereskedelmi ügyeket referálni — mert nem tartják azt tanácsosnak. És a polgári szak tanácsaiban mily birák elnökölnek most! Szerencsére augusztus elejétől márcsak két tanács fog alakulni és működni. A Semmitőszéknél is — az országbíró eltávozta után oly bíráknak kellett kereskedelmi ügyeket kiosztatni, kik ilyekkel nem szoktak foglalkozni; — és hátha még Manoilovich is eltávozand! mi pedig e napokban szintén bekövetkezik. Talán jobb lenne akkor itten is beszüntetni a kereskedelmi ügyek felülvizsgálatát. Ilyenek jelenleg az állapotok felsőbb fórumainkon is. És mindez azért, mert a szabadságolást elmajmoltuk szomszédainktól, — de azt a moratórium intézményével nem hoztuk lényeges kapcsolatba. A szabadságolás ellen nem lehet alapos kifogás; csak az szükségeltetnék, hogy ezen intézmény átalános moratóriummá alakitatnék át. Ez van gyakorlatban Európa minden előhaladottabb államában. Mindenütt némi kivételekkel, az átalános törvénykezési szünet léptettetett életbe—kapcsolatban a birák szabadságolásával. s csakis ez lehet az egyedüli eszköz, mely nálunk is, a félszegül alkalmazott szabadságolástól elmaradhatlan törvénykezési anomáliákat megszüntetheti. * Jogeset. Az örökösök az Özoegygyel kötötí egyességben az örökhagyó összes leltározott hagyatéka s bárminemű javaira vonatkozó öröklési s tulajdoni igényekről az özvegy által fizetendő Összeg mellett s az egyességnek a leltározott hagyaték összes lelekkönyvezett javaira bekebelezésének fellétele alatt — lemondván: a zálogjog korlátozásának azon alapon, mintha a bekebelezés az özvegyi rész épségben hagyásával az örökhagyó hagyatékára csak a javak felé részére lelt volna érvényesen eszközölhető, — hely nem adható^ midőn az egyesség tárgy iul szolgált egész vagyon az örökhagyó hagyatéka javára lelt leltározva, — midőn tehát vélelmezendő, hogy a bekebelezés azon vagyonra is szándokoltatolt eszközöltetni^ mely az egyesség után később az özvegy szerzeményéül ismertetett el. Veres Gyula ügyvéd úgyis mint Bartha Miklósné, Petke Pál stb. stb. meghatalmazottja — Böjthi Sándor közjegyző megbízói: Ugrón Lajos s több más Ugronok és Vas János megbízói Vass Miklós s Teréz ellen az 1875. évi 1999. sz. végzéssel 11,000 és 10,000 frt értékű örökség biztosításául a zágori stb. ingatlanokra bekebleztetett zálogjog korlátozására, még 1876.júliusban a kézdivásárhelyi tszék előtt pert indított azon alapon, mert a zálogjog a Bartha Mikló^féle hagyaték azon fele részére is megállapitatott, mely az özvegy Bartha Miklósné szül. Petke Karolin kizárólagos tulajdonát képezi, s mely az 1875. évi 1463. sz. átruházási végzés értelmében hagyatékot nem képezett, miért az összes fekvőségekre elrendelt telekk. feljegyzés érvénytelennek tekintendő. A tszék 1877. nov. 21. — 5113. sz. ítélettel felpereseket fentebbi keresetükre nézve elutasította ; „mert azt a telekk. rend. J48. s köv. §§. alá vonatai czélzó törlési keresetnek, azaz olyannak kell tekinteni, mely az 1875:1999. sz. végzéssel alperesek javára 21,000 frt erejéig bekebelezett zálogjogot csak is a Bartha Miklós hagyatékát képező ingatlanokra kivánná korlátoztatni. Ily jogalapu kereset telekk. pert képezvén, főkeilékét annak kimutatása képezi, hogy az eredeti bejegyzés érvénytelen. — E tekintetben az 1875:1999. sz. neheztelt végzés a hagyatéki bíróságnak 1875:1468. sz. átruhási végzésén alapulván — a Bartha-féle hagyatéki iratokból világosan kitűnik, hogy azon hagyatéki javak részben ottan tisztáztattak, s látszólag erre irányult a zálogjogi bekebelezési engedély megadása is ; miután azonban ugyanazon átadási végzés szerint azon engedélyben világosan áll az is, hogy ezen bekebelezés akkép fogauatositassék, a mint az ingatlanok jelenleg telekkönyvezve vannak s bárki nevére áttelekkönyveztettek; miután továbbá a keresetben felsorolt telekk. birtokok mind csak Bartha Miklós nevére voltak helyszínelve, s Bartha Miklós hagyatéka telekk. előzőt nem ismer; miután a tszék átruházási végzése alapját képező 1874. apr. 21-ki egyesség jogérvényessé vált a kiskorúak érdekében történt gyámhatósági jóváhagyás folytán; ezen egyességhez pedig az árvaszék 1874:3434. sz. végzésében csak azon feltétel alatt járult hozzá, hogy a zálogjog a Bartha Miklós nevén álló összes ingatlanokra és pedig első helyre kebeleztessók be: „ezen körülmények közt a törvényszerűen teljesített bekebelezést annál kevésbé lehet érvénytelennek tekinteni, mert a kiskorúak a törvény különös ótalma alatt állanak s ügyleteik jogérvényességére gyámhatósági jóváhagyás szükséges; s az árvapénzek biztosítása csak akkor