Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 56. szám

Budapest, 1879. kedd, július 29. 56. szám. Huszonegyedik évfolyam Tartalom :Szabadságolásunk rendszere. Jogesetek: Zálogjog korláttozása hagyatéknál. Perujit. perben mellőzött okirat alapján. Sem. dönt. Szabadságolásunk rendszere. A canicula — vagy — bocsánat a nagyon is triviális kifejezésért — a kutyanapok időszaka beköszöntött a magyar igazságszolgáltásra is. Értjük a most már teljes mérvben folyamatba jött szabadságolás idejét. Az ország minden részében, s az alsó bíróságoknál épen ugy mint a felsőbb forumokon, az ügykezelésben s elintézésben a legnagyobb zavar, rendetlenség, ide oda kapkodás, késedelmek, halogatás, összeütközések. — Ez igazságügyünk menetének mai, de minden évben egyformán megújuló — hu jellemrajza. Valódi amabiüs confusió a törvénykezés termeiben ! Az egyes bíróságoknak — mert nálunk azok is épen ugy igénybevehetik a szabadságolást, mint a legfelsőbb törvényszékek birái — képviseletére rendesen egy albiró marad, ki azután intézze el a késedelmet, halogatást nem tűrő kereskedelmi, biztosítási, telekkönyvi ügyeket! Rendes időszakban sem képesek ezekre nézve a szükségelt gyorsaság igényeinek megfelelni; — szabadságolás idejében munkáikban helyettesithetik magokat az ügyvédek által, — mi úgyis nem egy vidéken divatba jött már. A törvényszékek nem egyszer jöttek már ezen időszakban azon fatális helyzetbe — íőkép ha véletlenül valamelyik bírónak tetszik meg is betegedni, — mikép az elnöklő mellett csak egy biró marad, ki azután lehet bűnvádi, váltójogi, kereskedelmi, polgári, telekkönyvi referens — ha tudna kinek referálni! Képzeljük ily körülményekben az ügyvédek helyzetét! Mily erőlkedésbe, s mindenféle eszközök s fogások felhasználásába kerül, hogy valamely halas/.thatlan minőségű ügyet keresztül vihessenek, hogy némileg eleget tehessenek feleik sürgősb érdekeinek, a kiknek oly szigorú felelőséggel tartoznak — midőn a törvényhozás oly kevéssé gondoskodik, hogy felelőséggel járó kötelességeik pontos teljesítése lehető is legyen. A felebbviteli forumokon sincs sokkal kedvezőbb helyzet,—a rendes s gyors igazságszolgáltatás tekintetéből. A polgárjogi ügyek közül jóformán csak azok jönnek elintézés alá, melyeknek előadása sürgettetik ; a soronkivüli előadások rendesekké válnak. De hánynak van módjában ilykép segíteni magán — vagy kieszközölni, hogy ügye az eltávozott biró helyett másnak adatassák át? És hányszor történik, hogy az elnök jóságából az ügy a szabadságolótól elvétetik, és mikor a re ft rád ár a jönne a sor,— az is elutazik, ki azt kivételesen megkapta. A nagy tömeg könnyebb kezelése végett a felérkezett ügyek a szabadságoló bíráknak is rendesen kiosztatnak ép ugy, mintha jelen volnának. — Képzelhetni a nagy halmazt — főkép a bpesti kir. táblánál, mely a visszatérő bírót megörvendezteti. — Ezek elintézése az év végére, részben a következő évre marad. — így szaporodnak azután, — egy jogállamban sem észlelhető mérvben — az évi restantiák, melyek legyőzésére felebbviteli bíráink teljesen képtelenek. Ok pedig ugyancsak rajta vannak, hogy e veszélyes baj még nagyobb mérveket ne öltsön. Mindent elkövetnek hogy szabadságolásuk beálta előtt, az addig átvett pereikből minél többet, legalább azok nagyobb részét, ha nem mind is — elreferálhassák. — De ki van-e ezáltal elégitve a biztosságot nyújtó igazságszolgáltatás érdeke? Azok, kik közelebb állnak a tűzhelyhez, hosszas évek során szerzett tapasztalatokból észlelhetik, mikép a szabadságolás közeledtének időszaka az, melyben felsőbb bíróságainknál legtöbb-bejelentés, és — legkevesebb indokolt ítélet fordul elő. Bámuljuk az ügy buzgalmat, melynélfogva azok is, kik körülbelül 8—V pert szoktak bejelenteni, most legalább 15-öt vagy még egyszer annyit iratnak ki a fekete táblára. — El kell ismernünk, mikép vannak, különösen legfelsőbb fórumainkon birák, kikre sem az elnök sürgetése, sem a törvénykezés abnormis állapotja nem képes ily pressiót gyakorolni — mi csakis dicséretükre válik de ezek nagy^ivételek.A többi 25-40-et is bejelent. Még nagyobb mérvben van elterjedve ezen időszakban a „felhívott vagy felhozott — vagy a felhívott és felhozott indokokból helybenhagyó Ítélete k.6, hozatala. — Már ettől, ily időben, jelesb bíráink sem menekülhetnek. — Azok, kik szigorú lelkiismeretességük folytán többnyire a helybenhagyó Ítéleteket is külön indokolják, — most alig teszik azt tizedrészben, És ha történnek külön indokolások, —ezek is menynyivel rövidebbek a szokottaknál s mennyivel kevésbé kimeritők ! Mindenen a sietés, a tehertőii megszabadulás nyomai láthatók. A külön indokolás nélküli, pusztán helybenhagyó Ítéletek rendes időszakban is nagy mérvben vannak elterjedve legfelsőbb forumunkon — valóban a tökéletesb judicatura hátrányára. Mennyivel növekszik ezen baj a szabadságolás időszakában — a tömeges helybenbágyások következtében! Csak e két szempont is elégséges lehetne szabadságolási rendszerünk komolyabb vizsgálatának s reformjának előidézésére. Mert a tömeges referádak épen ugy, mint a pusztán helybenhagyó ítéletek tömege, az igazságszolgáltatás alaposságát koczkáztatják, a felsőbb bitóságok iránti hitet s bizalmat gyökereiben megingatják. Ezen baj még magasb fokra emelkedik azáltal, mikép eme két törvénykezési kórjelenség nem szorítkozik a szabadságolási időszakra, hanem szomorú folytatását találja a szabadságolást közvetlen követő hetekben is. A visszatérő birák, a távollétükben nekik kiosztott ügyek egész halmazát találják szobájukban; alig tudnak 56