Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 5. szám

Budapest, 1879. kedd, január 21. 5. szám. Huszonegyedik évfolyam. SARNOK. Tartalom: Jogesetek: Tényleges birtokos tulajdonjoga.— Gr. Andrássy hitbizom. zárlat.— Plen. dönt.— Váltójogi eset.—Rendeletek. Jogeset. Kitüntetve hóén, mikép bizonyos földterület egészen haszonbérileg birtokoltatott, annak egyes részére nem lehet a tényleges birtokos tulajdonjogát megállapítani, hacsak nem igazolja, hogy azt magának tulajdonjogilag megszerezte. A lugosi kincstári uradalom — Lúgos város közönsége e. a lugosi 1. sz. telekjben 6. sor s 1007. sz. a. szénaraktárra vonatkozólag 1861. évben telekk. kiigazítási pert indított még a cs. k. lugosi tszék előtt — melyben a később illetékessé vált „lugosi tszék 1877. május 2. — 1241. sz. a. Ítéletet bozott és felperest keresetével elutasította, — a perköltségek kölcsönös megszüntetésével; „mert felperes a kérdéses 1007. sz. földrészlet iránti tulajdonjogát, részint a keresethez mellékelt E, F. alatti haszonbéri szerződések, részint a G. U. J. alatti térképek és az 1872-ik évi 671. sz. jkönyvhöz csatolt y. a. pénztári kimutatás és a 2. •/. sz. baszonbéri szerződés által kívánta bebizonyítani. — Ezek azonban bizonyítékul el nem fogadhatók; mert az E. F. szerződések csak annyit bizonyítanak, hogy az 1003. sz. „Passagier Wiese" nevü 10 holdas birtokrészlet Lúgos községnek haszonbérbe adatott, —. de nem azt, hogy ezzel együtt az 1007. sz. birtokrészlet is tárgya a haszonbérnek vagy az 1005\ sz. birtoknak kiegészítő része. — Sőt az 1866. évi 2188, sz. szemle jköuyv okmányai épen az ellenkezőt s felperes állításainak valószínűtlenségét állapítják meg, — a mennyibon az akkor tett felmérés szerint, a kincstár által jelenleg is birtokolt 1006.sz.birtokrésziet lOh. területtel bir,s igy 10 h. adván haszonbérbe, tulajdonkép néhány öl híjával, ugyanezen földterületnek birtokában látszik lenni,a melyet azelőtt birt,-következŐleg az 1:197 holdas széna tér azl006. birtokrészletnek kiegészítő részét nem képezheti A G. H.J. térképek sem igazolják tulajdonjogát, egyrészt mivel sokkal régiebbek, semhogy időközbeni tulajdoni változást, s igy Lúgos város birtokának jogos voltát kizárnák; másrészt mert nem tekinthetők oly okmányoknak, melyek valaki tulajdonjogát egymagukban beigazolhatnák. Ezek bizony ereje csupán egyébb úrbéri okmányokkal kapcsolatban úrbér rendezési stagositási perben állapitható meg. — Szintoly kevéssé nyújt bizonyítékot az y. pénzíári kimutatás s 2. */. a. szerződés, mivel ezekből egyátalán még az sem vehető ki, váljon a peres területről szólnak-e? Minthogy tehát felperes tulajdonjogát nem igazolja; alperes község javára szóll pedig a tényleges birtoklás s a tanuk saját tapasztalatukbóli azon határozott vallomásuk, hogy azt a város már igen régóta bírja s használja ; s igy a telekk. felvétel a tényleges birtoklásnak megfelel: felperes keresetével elutasítandó, stb. volt. A kir. tábla 1878. jun. 4. — 15175. sz. a. a törvényszók ítéletét indokaiból hhagyta. — A legf. ítélőszék mindkét alsó bírósági Ítéletet megváltoztatta s felperes keresetének helytadván, a Lúgos város községe nevére 1007. sz. a. bejegyzett és széna raktárnak nevezeti ingatlanságot lejegyeztetni és a kincstár nevére tulajdoni joggal átvezetetni rendelte — perköltség megszüntetésével. Indokok: „A keresethez csatolt s nem kifogásolt E. F. alatti haszonbéri szerződősek tartalmából kitetszik, hogy az u. n. Passagier "Wiese — és Marktplatz —elnevezéssel jelzett területet alperes város már 1855-ben a telekkönyvezés előtt, sőt beismerése szerint régibb idő óta has/.onbérben tartotta; — tekintve pedig, hogy alperes a persorán tagadásba nem vette, miszerint az 1007. sz. a. bejegyzett szénaraktár a nevezett réten, illetőleg a Marktplatz területén létezik, mit különben az 18&6. évi 2188. sz. jelentéssel bemutatott, birói szemle alkalmával felvett A. térkép is igazol; tekintve, hogy a keresetnél felhitt G. H. J. alatti 1775 — 1787 — különösen azonban az 1793. évi hiteles térképek által bizonyitatott, miszerint a „Passagier" földterület egészben a kincstár tulajdonául tűnik fel, s annak területén alp. város tulajdona gyanánt a kereseti széna raktár elő nem fordul; tekintve végre, hogy az 1874. sept. 23-ki ujabb szemlekor felvett jkönyvben, mely alperes megbízottja által is aláíratott — peres felek elismerik, hogy miután a telekk. lajstromnál találtató térkép az 1866. évben készített térképpel, ugyszinte az úrbéri felvételt kitüntető 1793. évi úrbéri térképpel összehasonlitatott — azt tapasztalták, hogy az 10J6. és 1007. sz. földrészletek fekvése a telekk. térképi felvétellel nem egyezik meg, — hogy ezen felvétel hiányos, s a valóságnak meg nem felel; míg ellenkezőleg az 1866-ki jelentéshez csatolt, s 1865. jun. 20-án tartott szemlekor felvett térképen a két részlet ugy van felvéve, mint az a természetben találtatik, — s végre, hogy a mennyiben az 1007. sz. részlet körül volt árkolva, — valószínűleg azért lett az 1006. sz. részlettől külön felvéve ; — mely körülményekből az, hogy az egész „Passagier" földterület felperes kizáró tulajdonát képezte — kétségtelen levén — önkéntfolyik, hogy ezek ellenében alperes lett volna köteles igazolni, hogy a kérdéses'területbői az u. n. szénaraktár tulajdonjogát felperestől megszerezte; ezt azonban bizonyítani meg sem kísérletté, — egyszerűen arra hivatkozván, hogy a helyszínelés alkalmával ő levén a tettleges birtokos, jogszerűen jegyeztetett a kereseti szénaraktár az Ó nevére, annálinkább, mert hogy azt majdnem 40 év óta bírja — tanúi is igazolandják. — E védelme azonban figyelembe nem vétethetett; mert eltekintve attól, hogy tanúi mint lugosi birtokosok egészen érdekteleneknek nem tekinthetők, — tanúskodásukra azért sem lehetett súlyt fektetni, mert habár alperes tettleges birtoklását bizonyították is, azt hogy az tulajdoni vagy más jogczimen alapult-e — nem tudják; — minélfogva tekintettel arra, hogy alp. vá5