Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 53. szám

212 szerűen csak akképen vihető keresztül, ha a kérdésben forgó területek a volt úrbéresek részére kihasítandó erdő illetménybe fognának beszámifat ni; a volt földesuraság ezen erdőknek zárlat alá helyezése folytán, azoknak a rendezési per folyama alatti kivágatásában akadályozva legyen; „tekintve, hogy e szerint a zárlat nem azon az alapon kéretett, mintha a volt úrbéresek az úrbéri faizás haszonélvezetében megháboritattak, vagy annak kiszolgáltatását a kincstári uradalom megtagadta volna, — s igy a fennálló birtok vagy használati állapot az erdőkre nézve a felek közt vitásnak sem tartható — a bíróság a zárlat elrendelésére illetékes nem volt." (1879. május 28. — 10655. sz. a.) Á közkórházban gyógykezeli egyén gyógykezelési költségeinek behajtása iránti keresetek a közigazgatási hatóságok illetőségéhez tartoznak. Tcrda-Aranyosmegye alispánja —- Nagy Antal s nékai reje Koronka Polixéna hagyatéka e. 63 írt 50 kr. kórházi költsé gek megfizetésére 1878. sept. a felvinczi j b i r ó s á g előtt pert indított, melyben az 1878. decz. 3. Ítéletet hozott s alpereseket a keresetben elmarasztalta; mert az 1875:111. tcz. 1. §. értelmében a szülők gyermekeikért a kórházi költségeket viselni tartoznak. A marosvásárhelyi kir. tábla ez ügyet hivatalból! semmiség alapján felterjesztette. A Semmitőszék a jbiróság ítéletét s egész eljárását hivatalból megsemmisítette s a keresetlevelet vissza adatni rendelte ; „mert a kereset közkórházban gyógykezelt egyén gyógykezelési költsége megvételét czélozza; minthogy pedig az ilynemű költségeknek ki általi viselése s mikénti megvétele iránt az 1875:111. tcz. külön rendelkezik, és az ezen törvényben megállapított eljárás a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik: ennélfogva a szóban levő kereset tárgya felett a bíróságok határozni hivatva nincsenek/' (1879. május 8. — 5057. sz. a.) Az Ítélet jogerőre emelkedettnek nem tekinthető, ha azaz alperes ügyvédének elhalálozása esetében, nem alperesnek, ki arról nem értesiletelt, hanem az elhalt ügyvéd irodája részere kirendelt ügygondnoknak kézbesitetett. Pein Tima —Pein Tácza e. bizonyos ingatlanok kiadása végett a zombori tszéknél végrehajtást kérelmezett. A tsz ék f. é. febr. 30. — 1633. végzésével azt elrendelte, miután a marasztaló ítélet jogerőre emelkedett — és azt foganatosította is. Alperes semm. panaszára — A Semmit Ő szék a végreh. végzést s eljárást megsemmisítette; (297. §. 1. p.) s a perbeli Ítéletet alperesnek illetőleg ügyvédének kézbesitetni rendelte; „mert végrehajtást csak jogerőre emelkedett birói hetározat víigy egyesség alapján lehet elrendelni; a jelen esetben azonban a végrehajtás alapját tevő Ítéletet jogerőre emelkedettnek tekinteni nem lehet, minthogy alperes ügyvéde a periratok beadása után meghalván, alperes erről az Ügyv. rendt. 37. §-hoz képest nem értesitetett, s az ítélet a most idézett §. s a perr. 266. §. ellenére nem alperesnek személyesen, hanem ez elhunyt ügyvéd irodája részére az ügyvédi kamara által kirendelt ügygondnoknak kézbesitetett.11 (1879. május 27. —9914.sz.a.) Kinevezések. A király S z a 1 m a y Antal bpesti ítélőtáblai írnoknak az igazgatósegédi czimet adományozta. Az igazságügyminiszter Felszegi Lajos brassói kir. törvényszéki aljegyzőt, ugyanoda jegyzővé, — és Borsodi Petrovics Lajos III. honvédkerületi igtatót, a nagy-kállói kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki, Ballá Albert marosvásárhelyi törvényszéki és V é g h Albert ottani járásbirósági Írnokokat, kölcsönösen áthelyezte. — Továbbá az igazságügyminister, az újvidéki ügyészséghez ügyészszé, Popovics Aurél aradi ügyészségi alügyészt, és dr. Fabiny Ferencz, a kincstári jogügyek igazgatóságánál alkalmazott tiszteletbeli fogalmazót, a Curia semmitőszéki osztályához tiszteletbeli segédtanácsjegyző vő nevezte ki. — Végre az igazságügyminister, Mild Gyula, alsó-lendvai kir. járásbirósági írnokot a nagy-kanizsai kir. járásbírósághoz helyezte át, s Apáthy Gyula végzett jogászt, a vezetése alatti igazságügyministeriumhoz díjtalan fogalmazó-gyakornokká és Tanyai Géza végzett jogász a közp. m. kir. dij- és illetékkiszabási hivatalhoz pénzügyi fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. Kinevezések. A Király dr. Cuckovics Uros törvényszéki bírónak és az állami főügyész helyettesének, törvényszéki birói minőségben, saját kérelmére és költségén a varasdi törvényszékhez való áthelyeztetését s az államügyószi teendőkkel itt leendő megbízását; továbbá Albrecht János törvényszéki bírónak és vukovári államügyésznek, hason minőségben az eszéki törvényszékhez való áthelyeztetését jóváhagyta s Florschütz József és Bledsnajder Emil, tanácsjegyzőket és államügyészi helyetteseket törvényszéki bírákká és államügyészeké, előbbit a vukovári, az utóbbit a zágrábi törvényszékhez, végül E g e r sdorfer Kálmán horvát-slavon hétszemélyes táblai tanácsjegyzőt törvényszéki biróvá és állami főügyészi helyettesé, mind a hármat a rendszeresített illeményekkel kinevezte. Az igazságyminister Dinnyés D. Gödöllői járásbirósági aljegyzőt hasonló minőségben a pestvidéki kir. törvényszékhez, Mány Mihály lugosi kir. törvényszéki írnokot pedig a nagyváradi kir. törvényszékhez helyezte át. Az igazságügyminister, Farkas Lajos szombathelyi kir. törvényszéki jegyzőt, a komáromi kir. törvényszékhez helyezte át. A marosvásárhelyi kir. főügyész, Török Pál kecskeméti lakos ügyvédsegédet és tartalékos Őrvezetőt, a szamosujvári kir. járásbirósági fogházhoz, börtönmesterré, a sz.-udvarhelyi kir. törvényszék elnöke, Erdélyi Istvánt, a vezetése alatti kir. törvényszéknél alkalmazott hivatalszolga segédet, a sz.-udvarhelyi kir. járásbírósághoz Il-od oszt. hivatalszolgává, és Visnyai Ferenczet a sz.-udvarhelyi törvényszéki börtönöknél alkalmazott börtönőrt, ugganezen törvényszékhez hivatalszolga segéddé, a pestvidéki kir. törvényszék elnöke, Kiss Dániel kiszolgált katonát, a pestvidéki kir. törvényszékhez szolgasegéddé nevezte ki. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 írt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.