Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 53. szám

211 miatt le foglalt attak, ezen kiérdemelt dijától él nem eshetik. „Az ezen levonások után fenmaradó összeg megfizetésére panaszlott kötelezendő volt; mert habár panaszló fél nem tagadja, hogy panaszlott a Tégi hátralékok behajtása iránt is tett lépéseket, — azonban miután az 1874. május 19. ezek iránt kiadott felhatalmaz ványra irt záradék szerint, az ezen hátralékokból behajtandó összegből biztositatott 1000 frt jutalomdij panaszlott részére, — ez pedig a vizsgálat során mivel sem igazolta, hogy ezen hátralékokat mennyiben hajtotta be, s ezért a bíztositott díjból panaszló irányában mennyi illeti mpg: az ezen hátralékok behajtásáért felszámított dijaira, a marasztalási összegből mi sem vonathatott le. — A d i j n a k m e g á 11 apitása sa számadás j ó vá h a gy ás a i rá nt i n ditott perek pedig panaszlottat apénz visszatartására fel nem jogosítják, — ugy szintén gr. Degenfeld I. letiltása sem, miután ez nem bíróilag eszközöltetett, sigy a kiadást nem gátolhatta. „A fegyelmi bírósághoz való áttétel mellőztetett; mert tekintettel arra, hogy panaszlott ügyvéd a régi háttralékok iránt, a felek beismerése szerint bírói lépéseket tett; hogy panaszló sem tagadja, miszerint a befizetett pénzt részben ezen perekben felmerült kiadásokra forditotta; hogy panaszlott dijainak megállapítása s a számadás jóváhagyása iránt kereseteket adott be, s ezen perek még most is folynak; hogy a 6. sz. levél szerint panaszlott a gr. Degenfeld titkára részéről a pénzkiadástői eltiltatott; hogy Benedek Józsefnek 1877. nov. 12. kelt bizonyítványa szerint panaszlott a kiadást azzal tagadta meg, hogy a dézsmapénzt gr. Degenfeld J. nélkül ki nem adhatja s költségeire nézve előbb számolnia kell: mindezeknélfogva a fegyelmi eljárásnak hivatalbóli elrendelésére jelenségek hiányozván — az eziránti intézkedés is mellőztetett." (1879. apr. 18. — 2873. sz. a.) Semniitöszéki döntvények. A törvény nem tiltja, hogy a nyertes fél a részére megítélt követelés behajtása czéljából, ellenfelének oly jogaira is vezetethessen végrehajtást, melyekkel az ő irányában bir. És ezen jogok értékének számszerűleg ki nem mutatása semmiségi okul nem szolgálhat, midőn maga a végrehajtató kérelmezi azon jogok megbecslésének a helyszinéni eszközöltetését. Medveczky Árpád —Urbahn Hugóé.6923 frt erejéig marasztaló itélet alapján kielég. végrehajtást kérelmezett. A bpesti IV. ker. jbiróság f. év május 3. kelt végzésével azt alperes Összes ingóságaira, s azon jogaira elrendelte, melyek őtet felperes irányában a szaplonczai telekjkben foglalt ingatlanságokra bekebelezett 8000 frt cautióra vonatkozólag szerzodésszerüleg megilletik. Alperes semm. panaszszal ólt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszkodó azért támadja meg a végreh. eljárást, mert a felperessel kötött szerződésen alapuló, ugyancsak felperes irányában fennálló jogai, melyeknek értéke számszerűleg kitüntetve sincs, foglaltattak le; minthogy azonban a foglalás Bpesten foganatositatott s maga a végrehajtató fél, az iratok tanúsága szerint ama jogoknak a helyszínén —Szaplonczán — eszközlendő megbecslését kérte ; így tehát azon körülmény, miszerint a lefoglalt jogok értéke számszerűleg kimutatva nincs, a mégsem misitésre elegendő okot nem szolgáltat; másrészről pedig a törvény nem tiltja, hogy valamely nyertes fél, a neki megítélt követelés behajtása czéljából ellenfelének oly jogaira is vezethessen végrehajtást, melyekkel ez ő irányábau bír.' (1879. június 4. — 11711. sz. a.) Az>elöadói vélemény azáltal, hogy ahhoz a birák többsége hozzájárul, az elnök kijelentése nélkül még határozattá nem emelkedvén \ nincs eltiltva, hogy a birák meg halgatása után az elnök saját véleményét nyilvánítván, az előbb szavazott birák ahhoz csatlakozzanak, s a határozat az ekkép alakult vélemény szerint mondassék ki. Jankovich István — Fejér József s társai e. 2850 frt iránt folytatott perben a temesvári törvényszék által hozott itélet felebbe/.tetett, A kir. tábla az itélethozatali eljárásban hivatalbóli semmiséget vélt észlelhetni; mert az előadó véleményét a szavazó biró elfogadván, az határozottá vált, és mégis miután az elnök eltérő véleményt nyilvánított s ehhez a szavazó biró ismét csatlakozott, az előbbi megváltoztatásával utóbbi vélemény vétetett fel a jkönybe mint itélet (1879. május 12.) A Semmitőszék itt a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; „mert sem a perrend, sem az ügyv. szabályok nem tiltják, hogy a birák véleményének meghalgatása után, az előülő is a maga véleményét nyílváoittsa, s a már korábban szavazott birák az előülő véleményéhez járuljanak s az előütő az ekként alakult többség véleménye szerint mondja ki a határozatot. ,,Az tehát, hogy az előadó véleményét az egyik szavazó elfogadta, s utóbb ezen szavazó az elnök vélemény éhez tért át, — semm. esetet egyátalában, ós pedig annálkevésbé képez, mivel valamely előadói vélemény azáltal, hogy a szavazó birák hozzá járulnak, még határozottá nem emelkedik, hanem ehhez az előülő kijelentése szükséges." (Ügyv. szab. 116. §.) (1879. június 9.—I2106.sz.a.) A zárlat bizonyos erdőterületre el nem rendelhető, midőn az nem azon alapon kéretik, mert a volt úrbéresek az úrbéri fáizás haszonélvezetében megháborítottak, vagy annak kiszolgáltatása megtagadtatott volna a volt földesúr kincstár által, hanem azért, hogy utóbbi az erdőnek a birtokrendezési per folyama alatti kivágatásában meggátoltassék. Nagy-Maros mezőváros volt urbéresi —az O-Buda-visegrádi kincstári uradalom e. az ur béri rendezés befejeztéig a jelen birtokállapot fentartása végett, bizonyos erdőterületekre zárlat elrendelését kérték. A vámosmikoíai jbiróság — az uradalom illetékességi kifogásai elvetésével magát f. év márczius 22. .1589. sz. végzésével illetékesnek kimondotta, mert jelen esetben az ideiglenes birtokállapot fentartása sommás útra tartozik. A kincstári uradalom semm. panaszára — A Semmitőszék a jbiróság végzését megsemmisítette; (297. §. 4. p.) Indokok: „tekintve, hogy az 1871:53. tcz. 87. §. az úrbéri rendezés előtt fennállott birtokállapotnak addig, míg a rendezés megtörténnék, ideiglenes fentartásáról intézkedik s erre nézve állapítja meg a perr. 98. §. i. pontjában kijelölt biróság illetőségét. „tekintve, hogy a jelen esetben á kijelölt erdőterületekre a zárlat elrendelése azért kéretett, hogy miután a volt úrbéresek előadása szerint, az úrbéri rendezés czél53*