Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 50. szám

Budapest* 1879. kedd. július 8. 50. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Jogesetek : Örökhagyó adóságai. — Fogadás mint kereseti jogczim. — Váltójogi és Semm. döntvények. Lapunk titolsó száma a jan.-juninsi fél évben már megjelenvén — tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Hlagy köszönetfel vennők, Ita lapnnk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre 8 forint. Jogeset. Abból, mihép a hitestársi öröklés szemben az oldalági örökösökkel a szerzeményi javakra szorítkozik* tehát arra, mi az öröklött vagyon értéket túlhaladja: csak az következik, hoyy az örökhagyó adóscgai a szerzeményből elégitendők ki első sorban, — de nem az is. hogy a szerzemény örököse azon adóság kifizetésére annak lejárta előtt is szcritathassék, vayy hogy az örökhagyó adós s hitelezője közt megállapított feltételeknél súlyosabbakra kenszerilethessék. — Ezen adótág azonban a hiíestársi örököst is csak az öt öksége erejéig terhelvén,— a hiány az öröklött vagyonból az oldalági örökösök által pótolandó. A hitestárs férje halála után oly adóságokat fizetvén ki, melyek öt sem mint örököst, sem mint özvegyi haszonélvezőt ném terhelték, hanem az öröklött javak örököseit terhelik: azok visszafizetésére utóbbiak kötelezendők. Veszprémi Sára férj. Pikó Sándorné, Veszprémi Julianna s több érdek társaik — özv. Veszprémi István rí é szül. Bereczky Anna e. a b. gyulai tszéknél 1874-ben ifj. Veszprémi István után örökösödési pert indított, melyben hozott alsó bir. Ítéletek a Curia által 1876. decz. 5. feloldatván, a póttárgyalás befejezésével — a tszék 1878. aug. 16. — 6208. sz. a. néhai Veszprémy István után maradt ház, bel- s külső telek és legelő illetményben s ingóságokban felperesek oldalági örökjogát megállapította s kötelezte alperest tűrni, hogy azokra a tulajdonjog egy-egy harmadrészben felperesek nevére kebeleztessék. Azonban az örökkagyó halála óta húzott hasznok kiadása, ugy az elidegenítettnek állított ingatlan 1000 frt értékének megtérítése iránti kérelmükkel felpe r.eseket elutasította. Viszont alperesnek a békési 4017. sz. telekjkben foglalt szólőnek és a 7568. sz. i/i telekntk hagyatékot képező fele részét hitvesi öröködés czimén odaítélte, — Továbbá kötelezte felpereseket a viszonkereseti 1000 frt hozományt alperesnek kifizetni, — és azt elhaltáig vagy férjhezmeneteléig a 36. sz. ingatlanok haszonélvezetében meghagyni. „Az 1040 frt kifizetett adóság megtérítése iránti követelésétől alperest elmozdította; a 2500 frt bekebelezett földhitelintézeti kölcsön törlesztésére első sorban a szerzeményi jayak jelöltetvén ki, annak törlesztésére alperest kötelezte, — e végből szabadságára hagyatván a peres Mek bármelyikériek a szerzeményiek bírói elárvereztetését s a vételárnak azon törlesztésre való fordítását kérni; s ha nem fedezné, a hiányzó összeg az öröklött javakból lesz pótolandó — köv. indokokból: „Alperes beismeri, mikép az F átadási okirat szerint a békési 36. sz. kereseti ingatlanok 1859. márcz. 10. elhalt Veszprémi Istvánról szállottak az 1873. aug. 20. elhunyt ifj. Veszprémi Istvánra, jelenlegi örökhagyóra s lettek reá telekköny vezve (A. telekk.j. így tehát mint öröklött javak oldalági örökjoggal felpereseket illetik — s azért a megállapított arányban nekik megítélendők — de a húzott hasznok mellőzésével, a mennyiben azok alperest özvegyi jogon megilletik, s azokból még a férje utáni hagyatéki adóságokat is törleszteni tartozott. — Hasonlóan az ingóságok is megitélendök, mert azok az örökhagyó birtokában voltak és alperes nem igazolta, hogy azok az F. a. felvett öröklött ingókkalazonosok nem — s igy szí rzeme'nyiek lennének. rAz állítólag elidegenített ingók 1000 frt értékének megtérítésére nézve felperesek elutasitandók voltak, mert szemben alperes tagadással, az elidegenítést nem bizonyították be. „Alperesnő viszonkeresetileg követelt s a4017. sz.a. ingatlanok fele részére vonatkozó hitvestársi öröködési joga kimondandó volt, mert azt felperesek magok elismerték, — miért azok az ingatlanokra való bekebelezésének törlésére kötelezendők. „Az 1000 frt hozomány kifizetésére ís kötelezendők felperesek; mert nem vonják kétségbe, hogy alperesnek volt pénze férjhez menetelekor, de tagadják, hogy azt hozományul hozta férjhez. A 12. 13. a. kihalgatott tanukkal azonban kétségtelenül bizonyítva van, hogy azonöszszeget férje ifj. Y. István átvette. „A 2 500 frt földhitelintézeti kölcsön törlesztésére alperesuő kötelezendő, mert önmaga beismerte, hogy azon kölcsönt férjével egyetemlegesen vették fel; s habár ebből az következnék is, hogy ezen teher viselése alperest s a hagyatékot egyaránt illetné; tekintve mégis, hogy szerzeményi javak is léteznek — törvény szerint mindenek előtt azok szolgálnak a teher törlesztésére s azután a vételár elégtelensége esetén az öröklöttek. „Az 1040 frt adóság megtérítése iránti kérelmével alperes elutasitandó, mert míg egyrészt ő a férje után maradt összes vagyont mindezideig használta s igy kötelessége volt a férje utánni terheket a jövedelemből törleszteni; másrészt a hagyatéki terhek első sorban a szerzeményből levén törlesztendők — alperes azt, hogy valamit azon terhekből saját tulajdonából törlesztett volna, mivel sem igazolta. „Igaz ugyan, hogy a XXVII. sz. tanúvallomások szerint ifj. Veszprémi az általa örökölt s értékben növekedett ingatlanokba 6C0 írtra becsült beruházásokat tett; de tekintve, hogy ő az örökölt ingatlanból 170/0 50 00 hold