Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 49. szám

195 50 kr. iránt a bpestikeresk. tszék előtt 1878. apriljuliusban kereskedelmi pert tett folyamatba — melyben a keresk. tszék 1878. decz. 9. — 79634. sz. a. felperest keresetével elutasította s 6 frt 25 kr. perköltségben marasztalta, — az ügyvédek dijai 60frt75kr. (felp.) és 6 frt 15 krban (alp.) állapitattak meg ; „mert felperes keresetében a jogalapot s tényeket, melyekből követelését származtatja elő nem terjesztvén (peri*. 64. §.) — az A. könyvkivonatból pedig a*, hogy az ebben ,An Refaetie* czim.*ken kitüntetett összegek, mily jogczimen alapulnak és követeltetnek, megállapítható nem levén; de különben is a csak bizonyítékul beperesitett könyvkivonat a kereset jelzett hiányát nem pótolván: felperest keresetével stb. — De elutasítandó lett volna felperes a perben kifejtettek alapján érdemileg is; mert azt, hogy alperes ellenirati elhalásaként — alperes által félperes s az észikkeleti vasút között fuvarbér leengedés iránt közvetített egyezményből kifolyólag, alperes a nevezett társulattal felperes részére a könyvkivonatb m kitüntetett megtérítési összegeket átvette volna, alperes tagadása ellenében, igazolni meg sem kísérletté; mig ellenben azon alperesi állítást, hogy a vitelbér elengedés közvetítése folytán a vasuttársulattól járó megtérítési összeg, a vasuttársulat által magának felperesnek utalványozhatott s fizettetett kí, hallgatag beismerte; mely beismerésből pedig önként következik, hogy alperes a felperes részére megtérítési összeget át nem vehetett, — ily összeér megfizetésére tehát nem is kötelezhető.1' A kir. tábla 1879. márcz. 3. — 23 \ sz. a. az első bír. ítéletet hhagyta köv. indokolással: Felperesi keresettel szemben alperesileg előadott s felperes részéről valónak elismert azon ügyletből, melyszerint felperes az alperes irányában arra kötelezte magá', hogy a M. északkeleti vasúton szállítandó áruinak minién egyes mázsája után alperesnek 2 krt fizet, mig viszont alperes azon kötelezettséget válalta, hogy felperes által a magyar államvasutakon alpereshez czimzetten szállított áruk fuvardíjának 6°/0-kát felperestől neki járó öszszegekbe betudandja, s könyveiben felperes javára irandja, — a mennyiben felperest valamely jog megilleti, az a szerződés tartalmához képest önálló keresettel nem, hanem — egyedül azon esetben, ha felperes követelését per útján igényeli,— védelemkép kifogás alakjában érvényesíthető." A legf. ítélőszék a kir. táblaitéletét hhagyta. Indokok: „A felpere* csődtömeg részéről, az alperesileg kifogáskép előadott ellenkövetelés ellenében főleg az vitattatik : hogy csődtömeg ellen a beszámítás kifogása egyátalán helyt nem foghat. „Minthogy azonban a másodbírósági ítéletben helyesen előadott tényálladék szerint, a felperes s alperes közötti jogügyletből felmerülő kölcsönös követelések egymásiránti beszámolása eleve kikötve volt: alperes a kereseti követelés ellenében jogosan élhetett ezen kifogással; minthogy továbbá felperes részéről határozottan nem tagadtatott, hogy a 2. sz. könyvkivonatban terhére írott alperesi követelés a kereseti összeg erejéig fennáll: a kereseti követelést alperes ellenkövetetése által compénsáltnak tekinteni s ezeknélfogva a másod bír. Ítéletet hhagyni kellett. (1879. június 24. — 421. sz. a.) A biröság jegyzőkönyvi tárgyalás helyett, helytelenül perfelvételt rendekén, ezen hibát a fél ujabb terkeltetése nélkül, hivatalból teendő intézkedés által köteles helyrehozni, Tomasovits Ferencz jogtudor mint az Ehrlich Popper czég tömegének perügyelője — Lövits társ. drezdai czége. 565. frt 25 kr. iránt a nyitrai tszék mint keresk. bíróság előtt pert indított — melyben a tszék tévedésből jkönyvi tárgyalás helyett perfelvételt rendelt — miről a felek értesítettek, s a kereset egyik példánya a költségek letétele után német fordításban alperesnek megküldetett, i. • .; A tszék azonban — hogy a fentebbi hibáját helyrehozza — f év márcz. 30. — 1531. sz. a. kelt végzésével felhívta felperest, hogy az alperes ujabbi megidéztetésébez szükséges kereseti másod példányt 30 nap alatt német fordításban adja be — magától értetvén — a tszék s érint — hogy a kivánt pótlás elmulasztása akeresettőli elállásnak fog tekintetni. Ez ellen felperes semm. panaszszal élvén rASemmitőszék a tszék végzését megsemmisitettn; (297. 1. p.) „mert a mennyiben az eljáró tszék pertárnokának jelentése folytán arról értesült, miszerint a fenforgó rendes keresk. perben, a kereset felett hozott, és perfelvételi határidőül 1879. jan. 18 kát kitűző végzésében a keresk. elj. rend. 10. 15. §§. ellenére, nem jegyzőkönyvi tárgyalás, hanem helytelenül perfelvétel rendeltetett el: tartozott volna ezen általa elkövetett alaki hiánynak azonnali kiigazitása végett, — arra való tekintettel, hogy a kitűzött határidő még csak 10 nap alatt álland be, s hogy alperes már szabályszerüleg megidéztetett, — a kellő intézkedéseket,—jelesül a kereset felett hozott végzésének eme hiányos részében való kiigazítását s erről a már megidézett peres feleknek nyombani értesítését hivatalból megtenni, — nem pedig felperest az általa a most idézett rendelet 14. §-nak raegfelelőleg már beadott kereseti másod példányának és annak már megelőzőleg történt német nyelvrei lefordításának újból leendő beadására utasítani s csak ezen beadás megtörténtétől a megejtett fennebbi szabálytalanságának helyrehozatalára megkívántatott intézkedéseket függőben tartani; — minthogy végzésének eme szabályellenes intézkedése következtében, a kereset tárgyalására kitűzött határidő most már lejárván —érintett alaki hiány ez úton többé ki sem javítható, hanem a keresetnek az elj. rend. 15. §. szerinti ujabbi elintézése eszközlendő; — mely mint az eljáró tszéknek 24561. sz. a. végzése hozatalánál elkövetett alaki hiba, s ennek kellő időbeni helyre nem hozatala által előidézett, — ugyancsak általa hivatalból lészen teljesítendő," (1879. június 19. — 10493. sz. a.) Bűnvádi eset. Áz 1871: VIII. tczikk értelmében hivatalos erőszak bűntettét és könnyű testi sértés kihágását képezi, ha a megyei pusztázó legény a tolvajság gyanúja miatt elfogottat lánczczal oly szorosan megköti s ugy megveri, mikép abból több könnyű seb s több nnpi munkaképtelenség keletkezett. Gruics Pál megyei pusztázó legény s társa Uzurov Avrame. az újvidéki tszék előtt súlyos testi sértés vádjára bünper tétetett folyamatba, melynek nyilv. végtárgyalássali befejezése után — a tszék 1879. jan. 11. — 104. sz. a. következő ítéletet hozott: „Grruics Pál a súlyos testi sértés bűntettének vá Íja alól, tárgyi tényálladék hiányából felmentetik, — ellenben a könnyű sértés által elkövetett testi biztonság elleni kihágásban vétkesnek kimondatik s e miatt az Ítélet jogerőre emelkedésétől 3 napi fogságra ítéltetik. — Uzurov 49*