Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 49. szám

Budapest, 1879. péntek, július 4. 49. szám. Huszonegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Egyházi elidegenített kincsek kegyúr általi visszatérítése. — Bünt. jogeset. — Keresk. döntvények. Lapunk utolsó száma a jan.-júniusi fél évben már megjelenvén — tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — IVagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre 8 forint. Jogeset. Valamely egyház elidegenített kincsei értékének megtérítése iráni a plébános által a kegyúr ellen intézett perre nézve a kereshetőségi jog meg nem állapithaló, ha az a megyés püspök által arra fel nem jogositatoit; sőt ezen meghatalmazás tétele mellett sem, midőn nem igazoltatik, hogy az illető egyház — várkápolna — pert indító plébános felügyelete s gondnoksága alatt állana^ — sőt midőn az tünt ki, hogy azon kápolna a perrel megtámadott kegyúr felügyelete s gondnoksága alatt áll. Rá bek Pál mint bohuszlaviczi fiók egyház plébánosa — gr. Breunner Ágoston, gr. Pálffy József, gr. Pálffy Móricz és gr. Erdődy Ferencz, valamint MelsColloredo Erzsébet és Lazsanszky Janka grófnők, mint az első- és negyedrendű alperesek szavatosai ellen, 1872. évben a trencséni tszék előtt keresetet támasztott, a bohuszlaviczi egyházi elidegenített kincsek 23633 frtnyi értékének megtérítése és járulékai iránt. Ezen rendes eljárás szerint befejezett perben 1878. febr. 12. — 6026. sz. a. következő i tél et hozatott: „Felperes Rábek Pál bohuszlaviczi fiók egyház plébánosának kereshetőségi joga alperesek irányában megállapittatván, keresete abbeli kérelmével, miszerint gr. Breunner Ágoston, gr. Pálffy József, gr. Pálffy Móricz és gr. Erdődy Ferencz, mint néhai gr. Erdődy József örökösei, és alperesek köteleztessenek neki a bohuszlaviczi templom javára a keresetében részletezett ezüst ért. 13188 frt a misemondó arany díszruháért, isteni tiszteletre szolgáló öltözötért és egyéb arany szerekért 10145 frtot, összesen 23G33 frtot, ennek 1810. évi január 30-tól a fizetés napjáig számítandó 6°/0 kamatait, valamint a kereset beadása napjától esedékes kamatok után számitandó további 6°/0 kamatait, egyetemlegesen lefizetni, elutasittatik, köteles levén az Ítéleti százalékot viselni; — a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek; — felperesi ügyvéd munkadija 243 frt 80 krban, alperesi ügyvédeké 196 irt 40 krban, 73 írtban, lll frt 65 krban, 280 írtban és 218 frt .90 krban állapittatik meg saját feleik irányában. Indokok: „Felperes mint a bohuszlaviczi fiók egyház közvetlen gondnoka, a nyitrai megyés püspök által kiállított, G. alatt beügyelt rendelvényével, a bohuszlaviczi fiók egyház felszerelésére szolgáló ezüst és egyéb tárgyak visszaszerzése iránti kellő lépések tevésére felhatalmaztatván, kereshetőségi joga — alperesek irányában megállapítandó volt. „Az ügy érdemet illetőleg el volt felperes keresetével utasítandó; mert „1. Habár a kereset alapjául vett, Kochanovszky Imre, mint gr. Erdődy Antal kegyúr kormányzója s képviselője, több községek bírái, és számos hivek jelenlétében, 1866. évi augusztus 7-én eszközlött egyház látogatásról, az illetékes egyházi hatóság által kiállított és eredetben is beügyelt A. és F. alatti teljes hitelt érdemlő okmánnyal bebizonyult, hogy gr. Erdődy Antal, mint a bohuszlaviczi fiók templomnak 1763. évbeni alapitója, annak a kereseti kincseket adományozta, és 1797. évi október hó 30-án teljesített egyházi látogatásról kiállított s eredetben is becsatolt B és U. alatti okmánnyal, valamint törvényes kellékekkel biró fennevezett Kochanovszky ígnácz kegyúri kormányzó által 1778. évi május 7-kón kiállított, aláírásával és pecsétjével ellátott, eredetben C. alatt beügyelt, a B. alatti egyház látogatásról kiállított ckmányban lemásolt elismervénnyel begyőzetett, hogy az ott részletezett, a per tárgyát képező, bohuszlaviczi fiók egyház felszerelésére szolgáló a kegyúr által őrzött tárgyak nagyobb biztonság végett, a galgóczi várba őrzé-i végett áttétettek; de a B. alattival bebizonyult azon lényeges ténykörülmény is, hogy gr. Erdődy Antal a bohuszlaviczi templom alapitója, a Seraficus szent Ferencz után elnevezett oltáron elhelyezett, a keresetben 1. — 8. rételek alatt foglalt ereklyék, sőt a B. alattinak „ac plurium denique aliorum" kitétele alapján még több tárgyak felett magának szabadrendelkezési jogot fentartván, ezen ereklyék és egyéb tárgyakra nézve felperes kereseti joggal nem is bírhat; — mégis minthogy a H. K. 1:78. cz. 2. §-sza szerint az egyházi javaknál 40. év elévülési időül szabatik,ésl778.évtől mint az ö.alatti leltár keltétől 1867. évig mint a birói megintéséig 89 év lejárván, a nélkül, hogy bohuszlaviczi egyház közvetlen gondnokai, vagy felebbvalóik részéről, a kereseti a/,on kincseknek, melyek felett az adományozót szabadrendelkezé4 jog nem illette, a galgóczi várból, a bohuszlaviczi templomba leendő visszaszállítása iránt, bárminemii intézkedés történt volna, azokra nézve felperes kereseti joga elévült. ,De eltekintve ettől „2. Azon esetben is, ha felperesnek kereseti joga, a per tárgyát képező templomi felszerelvényekre néive fennáHana, csak azoknak természetbeni visszaszolgáltatására, vagy ha természetben visszaszolgálhatók nem lennének, azoknak mindenik félre nézve legelőnyösebb módon leendő megszerzésére megkívántató értéknek letevésére emelhető igényeit a kegyúr irányában érvényesíteni volna jogosítva ; mert a bohuszlaviczi templom alapitója a kereseti kincseket, kizárólag az isteni tisztelet emelésére a templomnak adományozta, nem állhatott tehát szándó49