Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 48. szám

192 .„Az 1878.évideczember h62 ik napján 14,880- sz. a. hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik alperes az Aradon 1878. évi július hó 12-ik napján 200 frtról kiállított váltó alapján mint kibocsátó kereseti 200 frt váltóös.-zeget, ennek 1878. évi október hó 12. napjától járó 6°/o kamatát, 3 írt 10 kr. óvási-, Va °/0 váltódijat és összesen '^9 frtban megállapított perköltséget felperesnek három nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Felperesi ügyvéd munka-dija 29 frtban alperesi ügyvéde 27 frt 65 krban állapittatik meg saját feleik irányában. Indokok: „mert alperes a beperesitett A. alatti minden törvényes kellékekkel biró eredeti váltón olvasható kibocsátói aláirása valódiságán beismerte; „mert: A beperesitett A. alatti saját rendeletre szóló váltó a vt. 5. §-a értelmében minden tekintetben az idegen váltó jellegével birván — alperes a váltót rendelvéuyesi, és nem intézvényezó'i minőségében forgatta, és igy ezen forgatásból eredett jogviszony mint egészen eredeti és Önálló, alperes intéz vény ezen' állására mi befolyással sincsen, — a miért is ezen megállapodás, mely közte és a forgatmányos közt az átruházás illetve forgatás alkalmából keletkezett, kibocsátói minőségét nem érintvén, — alperes a vt. 91. és 51. §§-ai értelmében a tőke, kamat és perköltségek megfizetésében elmarasztalandó volt. A kir. tábla pedig f. év april 7. — 677. sz. a. következőleg itélt: „Az eljáró királyi törvényszéknek fentebbi keletű és számú ítélete megváltoztatik, s az 1878. évi decz. hó 2-án 14880. sz. a. hozott summás végzés alperes Deutsch N. ellenében hatályon kivül helyeztetik, — egyúttal köteles felperes — nevezett alperesnek a felebbezési költséggel együtt 36 frt 80 kr. perköltséget 3 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. — Alperesi ügyvéd felebbezési költsége és munkadija saját fele ellenében 9 frt 15 krban állapittatik meg. Indokok: „A ktreseti váltó alperes Deutsch N. kibocsátó által, a váltó törvény 5 ik §-sza engedményénél fogva saját rendelvényére lévén kibocsájtva, ugyan ö a váltótörvény 8-ik §-a értelmében jogosítva volt fenebbi minőségénél fogva mint váltó tulajdonos a váltót forgatmány útján másra átruházni, és a váltótörvény 12-ik §-a második bekezdése szerint forgatmányához azon megjegyzést,— hogy azt kötelezettség nélkül forgatja — csatolni. — Ily esetben a forgatmány alapján őt a forgatmányos irányában többé kötelezettség nem terheli, — de miután a váltótörvény 9. §-a szerint a forgatmány által csakis a forgatónak joga ruháztatik át a forgatmányosra, egyébb joggal felperes mint az elfogadó elleni váltó kereseti joggal nem bír. — Minthogy pedig a kereseti váltón létező forgatmány szerint alperes a váltót nyilván kötelezettség nélkül forgatta felperesre, felperes pedig azt, hogy az állítólag üres hátirat mellett reá forgatott váltóra a forgatmány szövegébe utólag és megállapodás ellenére alperes által lettek „ohne obligo ' szavak becsúsztatva, miután a hivatkozott tüi)ujához intézett kérdőpontok, ennek bebizonyítására nem is irányozvák: — nem bizonyította, — a forgatmány világos tartalma szerint tehát alperes — felperes irányában a váltói kötelezettség alól menekült, — ezeknélfogva az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával — alperes irányában a sommás végzés hatályon kívül helyezendő, és felperes mint pervesztes fél a prdtts 251. §-a értelmében az okozott perköltségekben elmarasztalandó volt. A 1 e g f. ítélőszék f. év június 23. — a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával a/ első bírósági ítéletet indokaiból hhagyta." (1879. jun. 23. — 426. sz. a.)w Ez azon jogeset, illetőleg abban keletkezett legfelsőbb ítélet, mely miatt bizonyos ügyoéd a német lapokban nagy zajt ütött. — Mi a nélkül., hogy a kérdés érdemébe bocsátkoznánk, csak azl jegyezzük meg, miszerint az az „ohne obiig o" kellék jelen esetben nem áll oly világosan, mint állitatik, s hogy ahhoz szó sem férhetne. JÉs másodszor azt, hogy mi a legfelsőbb Ítéleteknek is elvi jelentőséget csak akkor tulajdonítunk, midőn azok önálló, külön indokoláson alapszanak. j Nagyközséggé alakulás. A belügyminister a Biharj megyébe kebelezett a közigazgatási tekintetben Nagy-Szalonta | községhez tartozott Erdő-Gyarak pusztának önálló nagyj községgé leendő átalakítását megengedte. Csődök. R á t z Bertalan s.-a.-ujhelyi kereskedő ellen, bejel. hat. idő aug. 25., 26., 27., perügy. Hornyai Kálmán, Trux Zsigmond trencséui lakos ellen, bejei. hat. idő jun. 25., 26., 27., perügy. Skotinczky Rezső. Kinevezések. Az igazságügyminister, W i s z t József kecsJ keméti kir. tszéki dijnokot, a kecskeméti kir. törvényszékhez, —• | és Augner Henrik kecskeméti kir. járásbirósági dijnokot, a kun| szentmiklósi kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. — Továbbá az igazságügyminister Seemayer Károly oraviczabányai kir. járásbirósági segédtelekkönyvvezetőt, a pancsovai kir. törvényszékhez telekkönyvvezetővé nevezte ki. — Csizmazia Kálmán pozsonyi kir. tvszéki segédtelekkönyvvezetőt, és H a s s e k József ottani írnokot, a bazini kir. jbirósághoz helyezte át. — Végre az igazságügyminister Gr e sz János kaposvári kir. tszéki, ós Kor d é Ignácz marczali kir. járásbirósági Írnokokat, kölcsönösen áthelyezte. A Semmitöszék tanácsosai július 1-sö napjain * ' ekkép lesznek összeállítva: I. Tanács. Elnök; Perczel Béla ; Bírák: Soltész Albert, Babos Kálmán, Manoilovich Emil, Láday Ágost, Lehoczky Kálmán. ; \ , II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz; Birák: Masierevic Samu, Németh Miklós, Lacza József, Kis Jósa. III. Tanács. Elnök • Szabó Imre (esetleg Manoilovich); Birák: Szloboda Ferencz, Ilauchofíer József, Grallu József, Oberschall Adolf. IV. Tanács. Elnöki Soltész Albert; Birák: Vértessy Sándor, Beke János, Mersics Miklós, Nagy Samu, Erdélyi. V. Tanács. Elnök: Vértessy Sándor; Birák: Pápay Károly, Osvald Sándor, Csoók Bálint, Sánta Gábor. Bejelentetett összesen: 539 ügy — ezek közt li kereskedelmi,— 22 a kir. táblák s 17 a legf. Ítélőszék ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletéti 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.