Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 47. szám

188 azon anyag aknázására alkalmas területeket szerzett meg, — magában véve a keresk. törv. 74, 75. §§-szai alá escí cselekményt nem képez ; —hogy pedig felperes a felhívott §§-szokba ütközó'leg aspbaltot tényleg előállított s forgalomba hozott volna alperesileg bebizonyítva nem lett. A legf. ítélőszék következőleg határozott: ,.A kir. tábla Ítélete felperest keresetével elutasító s perköltségben marasztaló részében a felhívott indokoknál fogva helybenbagyatik, — ellenben a viszonkeresetet illető részében megváltoztattatik s e részben az első bíróság Ítélete hagyatik helyben az ott felhozott indokokból." (1879. június 17. — 365. sz. a.) Büntető jogeset. Schmidt (Kovács) Mór ellen. (Vége). A kir. tábla f. év márcz. 17. —4801. sz. a. a törvényszék ítéletét részben megváltoztatta, s vádlottat a vétkes bukás vétségén s a sikkas/tás bűntettén kivül a Sass J. B. ellenében elkövetett csalás bűntettében is bűnösnek mondotta ki, s az 1877. okt, 30-tól tartó vizsgálati fogságon felül, az első bir. ítélet hozatalátóli 1 V2 évi börtönre Ítélte, — egyebekben azt hhagyván következő indokolással: „Sas J. B. altónai házbirtokos hit alatt valja, miszeszerint a Hamburgban 187 7. jun. 10. 6000 markáról kiállított, Schmidt Mór által elfogadott váltón az ő (Sassnak) forgatói aláírása Schmidt ravasz fondorlata által csikartatott ki tőle olyképen, hogy panaszos Schmidt üzletében bort vásárolván, vádlott azon ürügy alatt, hogy a bort lakáfcáia küldhesse panaszos nevét s lakását egy a vádlott által kivett papírra íratta, — ezenpapir, mintkésóbb kiderült, váltó levén, — vádlott a panaszost csalárdul megtévesztette s beleegyezése s tudta nélkül forgatói névaláírását fortélyosan kieszközölte. — Vádlott mindezeket tagadja ugyan, azt állítván, hogy panaszos a kérdéses váltóra forgatói aláírását tudva és szívességből tette, s hogy megtévesztés nem jött közbe. — Tekintve azonban, hogy a vádlott által felhívott Timmerman S. is ellene szól, a mennyiben ezen tanú azt bizonyítja, hogy vádlott a panaszossal valamitiratott, de hogy az váltó lett volna, arról tudomása nincs; tekintve, hogy Grün L. tanú, ki daczára azon szoros viszonynak, mely közte s vádlott közt létezett, s kire a kérdéses váltó forgatmány útján jutott, kihallgatásakor kéntelen volt beismerni, hogy Sas forgatmányának valódisága iránt mindjárt kételye támadt, mégis 6 nevezett panaszost eziránt meg nem kérdezte, hanem a váltón levő forgatói aláírást Sasnak egy véletlenül kezéhez jutott más aláírásával összehasonlítván, a hasonlatosságot tapasztalva — megnyugodott; tekintve, hogy a vádlott maga is beismeri, mikép közte s Sas J. B. közt semmiféle oly üzleti vagy egyébb összeköttetés fenn nem állott, mely a váltó forgatmányozását indokolná, — azon a vádlott által felhozott körülmény pedig, hogy panaszos őt megkedvelvén, szívességből forgatta a váltót, — semminemű valószínűséggel nem bir; sőt ellenkezőleg azon körülmény, hogy az akkor pénzszűkében levő, épen az első csőd alól kijutott vádlott, a panaszos által előadott csalárd úton akart pénzre szert tenni, — jogilag és észszerüleg annálinkákb következtethető, mert vádlott hasonló nyerészkedéseken alapuló bűntettekért, lopásért-s csalásért 1- illetve lVa évi börtönnel már fenyítve is volt; tekintve végül, hogy a váltó lejárta előtt vádlott másodszor is csőd alá kerülvén, mielőtt csalárd eljárása napfényre jutott, a tett helyéről megszökött. — Mindezen ténykörülmények a Sass ellenében elkövetett ravasz fondorlatok általi tévedésbe ejtésnek és megkárosításnak oly szoros, egymást támogató láoczolatát képezvén, hogy aziránt, miszerint a panaszoson vádlott által a csalás büntette elkövettetett, a jogi teljes bizonyíték helyreállítva levén — az első bir. ítélete e részben megváltoztatandó volt." A legf. ítélőszék következőleg ité 11: „Tekintve hogy, valamint az 1840: 22. tezikk 130. §-nak II. b. betűje alatt jelzett hamis bukás, ugy a 131. §. a. p. alatt körülirt vétkes bukás esete is csak bejegyzett kereskedőkre vonatkozik „s tekintve, hogy vádlott ellen, határozott tagadásával szemben az, hogy bej. kereskedő volt légyen, vizsgálat során semmivel sem bízonyitatott „abbeli mulasztása pedig, miszerint külföldön mint ottani kereskedő nem jegyeztette be magát, — az 1875: 37. tezikk 21. §-nak esvén súlya alá, vétkes bukás tényálladékát nem képezi „annálfogva vádlott ezen vád s következményei alól tényálladék hiányából felmentetik." „Ennyiben mindkét alsóbb bir. ítélet megváltoztatatván, — egyebekben a másod biróságé az ott felhozott, illetőleg felhivott indokokból és pedig a Sas J. B. ellenében elkövetett csalást illetőleg annyival is inkább helybebagyatik, mivel azon körülmény is, miszerint az Összhajlitott váltó hátára Sas J. B. a lakezimét irta, a mire a váltó aláírásánál sem ok, sem szükség nem volt — a panaszló előadását igazolja.'4 (1879. jun. 10. — 4086. sz. a.) Csődök. Rotter Miksa, szolnoki lakos ellen (karczagi tszék) b. h. i. jun. 26, 27, 28, i. t. g. és p. ü. Fekete Ferencz. Reichman F. bpesti keresk. ellen (köz- és váltó tszék) b. h. i. juh 21, 22, 23. i. t. g. és p. ü. Szomjas István. Tauszk Henrik bpesti keresk. ellen (ker.- és váltótszék) b. h. i. aug. 28, 29, 80. i. t. g. dr. Pinfidch Frigyes, p. ü. Toldy József. Rasenbaum Miksa n.-szombati lakos ellen (pozsonyi tszék) b. h. i. jul. 1, 2, 3. i. t. g. Vaymár Sándor, p. ü. Zsigárdy Árpád. Billitz Oszkár pécsi lakos ellen, bej. h. i. jul. 1, 2, 3. p. ü. és i. t. g. Egry József. Csödmeg szüntetés. Halász Péter bpesti kereskedő javára. Kinevezések. Grerster Lajos az észak-amerikai Egyesült-Államok polgára ez államok részéről bpesti alkonzullá kineveztetvén, a bpesti észak-amerikai konzulátushoz beosztatott és rendes működésén kivül a konzult fogja helyettesíteni ennek távolléte vagy akadályoztatása esetén. Áthelyezés, Varga Nagy István bajai és Budai János szabadkai járásb. albiráknak kölcsönös áthelyezésüket saját kérelmökre megengedte. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frL negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kórut 10. sz.