Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 43. szám

171 A kir. tábla 1878. decz. 16. indokaiból hhagyta a tszék ítéletét. — A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét hagyta helyben; Indokok: „Jelen esetben mindkét fél — felperes keresetileg, alperes viszonkeresetileg, a köztük létrejött kétoldalú szerződés teljesítését követeli, és pedig felperes csak amennyiben az a kikötött papirgyártmányok átadá savai tettleg már teljesítetett. „Alperes saját beismerése szerint felperesnek egy 21695 frt 68 krnyi saldóval tartozik, mely a szerződés értelmében már a kereset beadása előtt lejárt. „Ennek daczára ezen hátralékos vételár megtartására, alperos magát jogositve tartja azért, mivel felperes 1877. nov. hó vége óta megrendeléseit nem te'jesiti. „Azonban ez okból a már lejárt vételár kifizetését megtagadni, alperes a törvény értelmében jogosítva nem volt, minthogy a ker. törv. 309. §. szerint a hitelező csakis a lejárt követelései tekintetében élhet megtartási joggal, a történt megrendelések nem teljesítéséből eredő, sem egyességileg, sem bíróilag meg nem állapított esetleges kárkövetelések pedig a törvény értelmében lejárt követeléseknek nem tekinthetők. Az eló'bb idézett törv. szakasz 2-ik kikezdése szerint kereskedők egymásközt élhetnek ugyan le nem járt követeléseik tekintetében is megtartási joggal, de csakis az ott kitett esetekben, melyek közül, hogy egyik fenforogna, alperes nem is állította. „Ekként a lejárt vételár megtartása a szerződés s törvény ellenére jogtalanul történvén, alperes kétségtelenül szerződés-szegőnek tekintendő. „Mint ilyen álván alperes a perben, a szerződés további teljesítését a maga részéről viszonkeresetileg már ezen okból nem követelheti. „E tekintetben a dolgon nem változtat, hogy mint alperes állítja, a megrendelések nem teljesítése által felperes előbb szegte volna meg a szerződést; mert ha mindjárt a megrendelése nem teljesítése a szerződésbe ütköző mulasztásnak tekintendő lenne is, — ebből alperesnek csupán azon joga támadt, hogy tetszése szerint felperestői a ker. törv. 353. §. alapján a szerződés teljesítését vagy kártérítést követelhessen, vagy végre a szerződéstői egyszerűen elálhasson. Miután azonban alperes ezen jogát felperes irányában annak útján s idején nem érvényesítette, hanem a helyett a már lejárt vételár kifizetését megtagadta, s igy a szerződést a maga részéről megszegte: u szerződésnek korábbi megsértése nem gátolhatta felperest, miszerint mindazon jogokkal élhessen, melyeket a ker. törv. 352. §. azon esetre, ha a vevő a vételár megfizetésével késik, az eladónak nyújt. „Ha már most ily körülmények közt felperes mint eladó, csupán a már lejárt vételár követelésére szorítkozva, -a jövőre nézve a szerződéstől való egyszerű elállásra ha- ; tározta el magát, — a mondottak szerint világos, hogy a szer/ődés véglegesen megszűntnek tekintendő és hogy ekként a szerződésnek felperes részéről történt korábbi megszegése arra, hogy a szerződés még ezentúl is felperes irányában fennállónak s kötelezőnek tekintessék, jogalapot nem szolgáltat. ,,Mindezekből alperes elmarasztalása s viszkeresetéveli elutasítása szükségkép folyván, a kir. tábla ítélete &tb.lí (1879. május 7. — 151. sz. a.) Kereskedelmi ügyleteknél azon kitétel: az áru bármikor visszakütdhető, nem értelmezhető akkép, hogy az illető az árul hetek vagy hónapok múlva visszaküldeni jogosítva legyen. Abeles és társa — Megyelka József ellen a megrendelt posztó árában 138 frt 28 kr. fizetésére a bpesti VI.—VII. járás- mint keres k. bíróság előtt pert indítván s lefolytatván a járás- mint keres k. bíróság IS 79. ft-br. 11. 3683. sz. a. felperest a bíróilag 91 frt 38 krra leszállított keresetével elutasította s 13 frt 50 kr. perköltségben marasztalta; mert alperes a kereset ellenében felhozott állításait az e részt felhívott két tanuja egybehangzó vallomásával teljes próbaerejüleg beigazolván — a beigazolt állításokkal szemben pedig a b. alatti íéJperes mellett épen nem szólván — felperest egy vég posztó értékének 46 frt 90 krnak átvétele folytán leszállítani kellett keresetével elutasítani kellett. A kir. tábla 1879. márcz. 5. — 748. sz. a. az első bir. ítéletet megváltoztatván alperest kötelezte felperesnek 91 frt 33 krt s ennek 1878. sept. 26-tóii kamatait, ugy 1^ frt 50 kr. perköltséget megfizetni — következő indokokból: Alperes a kereseti követelésből tárgyalás alkalmával kifizetett 46 frt 90 krt meghaladó összeg, vagyis 91 frt 38 kr., mint a felperes c :égnél megrendelt és átvett, de visszaküldött két vég posztó értéke s annak járulékai megfizetésében elmarasztalandó volt, mert saját beismerése szerint a felperes által küldött 3 vég posztót 1878. sept. 29-én vette át, és ezek közül két véget mint kifogásoltat 1878. nov. 5-én küldötte vissza; azt azonban maga sem állitja, hogy az eladót átvétel után azonnal értesítette, miszerint a küldemény egyrésze a kikötött kellékeknek meg nem felel. — Ezen értesítés elmulasztása miatt a ker. törv. 346. §. értelmében az áru nem kifogásoltnak tekintendő, — és alperes az áru nem tetszése esetében, ennek visszaküldhetése iránt — a tanuk vallomása szerint is — fentartott jogát nem érvényesítheti." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét helybenhggyta az abban felhozott indokokon felül főleg azért, mert: habár a perben kihallgatott tanuk bizonyítanák is, hogy alperes a felperesi utazóval akként állapodott meg, hogy a megrendelt két vég posztót, ha nem teszik, bármi kor visszaküldheti — minthogy azonban ezen kitéí tel, ,bá r m i k orc nem értelmezhető akkép, hogy az árut hetek vagy hónapok múlva visszaküldeni jogositva legyen, — a kérdéses posztó mint alperes által kellő időben nem kifogásolt, elfogadottnak tekintendő." (1879. május 21). — 353. sz. a.) Az ügylel kötésénél nem maga az áru vásároltatván meg, fianem csak azon követelési jog, mely az eladói egy harmadikkal kötött adásvéteti szerződésnél fogva megillelé: azon ügylel engedménynek tekintendő^ melynek jogelvei szerint, viszleher kikötése esetében, az engedményező felelősége többre ki nem terjed, mint a mennyit ö az engedményestől kapott. Lichtenstein s Láng — Cserna István e. 865 frt 90 kr. kárfizetés iránta kolozsvári tszék mint k eres k. bir óság előtt pert indított, melyben alperes 134 frt 50 kr. iránt viszonkereseter. támasztott. A tszék 1875. apr. 30. — 4510. sz. a. felperest részkeresetével s alperest viszonkeresetével elutasította s amazt 32 for. perköltségben marasztalta. Mert: ,.Felperesek keresetüket A. a. szerződésre állapítják, melyből azonban nem tűnik ki, hogy alperes a nagj-almási uradalomtól megvett 100 ölfa megvételéből származott jogát felperesekre átruházta; mire mutat az is, hogy felperesek kereseti beismerésük szerint is, a fa rész43*