Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 42. szám

167 Csödjogeset. Csődöt kérő az adós fizetési lehetetlenségének igazolására szolgáló bizonyítékokat\ csak a tárgyalás megkezdése előtt adván elő, s igy az adósnak vagyoni állapota kimutatására kellő •alkalom nem nyújtatván, ily esetben a csőd ellene el nem rendelhető ; hanem a vagyoni állás kiderítése czéljából a felek újra kihallgatandók. Pécsi egyes tilt külvárosi takarékpénztár — id. Wai ss Antal pécsi lakos e. csődkeresetet adván be — A pécsi tszék 1879. jan. 16. — 452. sz. a. a csődöt elren lelte, a cselekvő és szenvedő vagyoni állapot hit alat i felfedezésére 18 79. febr. 27 két kitűzte stb. stb. következő indokolással: „Panaszlott részéről az idéző végzés kézbesitése s a tárgyalási határidő rövidségéé, tett kifogásai mellőzendők ; mert a csődtörv. 6. §. a csődkeresetek tárgyalására a lehető legrövidebb határidő kitűzését rendeli; s mert panaszlott utóbbi időben folyton végrehajtásokkal zaklathatván, kénytelen volt vagyoni állapota mibenlétéről meggyőződést szerezni. „A mi a kereset alapjául felhozott váltókon alapuló kötelezettséget, s panaszlott részéről azokra tett azon kifogását illeti, hogy ő mint azon váltókon levő kibocsátó f Itétlen adósnak nem tekinthető, hanemcsak mint kezes van kötelezve; tekintve, hogy a kérdéses váltókon elfogadóként szereplő ,Waiss Antal fiai' czég e. f. évi 439. sz. írélettel a csőd kimondatott s igy az elfogadó fizetés kép telensége Ítélettel megállapitatott, miből folyik, hogy panaszlott mint kibocsátó azon tartozásokért felelős; de még azért is, mert a váltótulajdonos, miután okmányokkal igazolta, hogy visszkeresete érvényesítésére a törvényben m ghatározott intézkedéseket megtette, minden korlátozás nélkül az előzők s ezek közt a kibocsátó ellen is fellephet: panaszlottnak a váltókon alapuló kötelezettsége oly fizetési kötelezettségnek volt tekintendő, melynek alapján ellene a váltó birtokos a csődöt kérelmezni jogosítva van. „A mi a panaszlott fizetési képtelenségét illeti — az megállapitandó s a csőd kimondandó volt, mert panaszlott a folyamodó ez érdembeni állítását meg nem czáfolta s a csődt. 10. §. b. p. utolsó tétele alapján, mert értékbeli állapotját kimutatni vonakodott. Az ezen irányban tett azon kifogása, hogy érték állapotát az idő rövidsége miatt össze nem állíthatta, fentebbiek mellett még1 azért sem volt figyelembe vehető, mert azt kimutatni meg sem kísérletté." Akir. tábla f. é. márcz. 4. — 707. sz. a. megváltoztatta a tszék ítéletét s folyamodót csődnyitási kérelmével elutasította; „mert az 1840:22. tcz. 6. §. szerint tartozik csődöt kérő már kérvénye mellett azon bizonyítékokat is beadni, melyekből panaszlott fizetési tehetetlensége kiviláglik. Minthogy azonban panazzló csődnyitási kérelméhez egyebet, mint követelését igazoló 4 váltót, s ezekre vonatko .ó óvásokat s közlési vevényeket — nem mellékelt, a fizetési tehetetlenség igazolásául csakÍ3 a tárgyalás megkezdésekor panaszló által .a h . alatt bemellékelt okmány tehát — melylyel különben is csak az bizonyitatik, hogy panaszlottnak Waiss Antal fiai czég ellen foglalással érvényesített 6000 és 14014 frt követelése lett több hitelező által felülfoglalva, — annak igazolására azonban,, hogy panaszlott más vagyonára nézve a végrehajtás siker nélkül maradt volna, bizonyítékot nem képez, — miután ez ellenében panaszlottnak kifogásait megtehetni elegendő ideje nem volt, mint elkésetten felmutatott okmány a csődelrendelési kérelem alapjául el nem fogadható; mely okokból a csődnyitási kérelem már hivatalból visszautasítandó lett volna." ^tb. A legf. ítélőszék következőleg hntározott: „Tekiutve, hogy csődöt kérő az adós fizetési tehetetlenségének igazo'ására szolgáló bizonyítékot csak a tárgyalás megkezdése előtt adta elő; ez oknál fogva pedig az adóst bizonyítványokkal támogatott követelési, s tartozási állapotjának azonnali kimutatására kötelezni nem lehet; és „tekintve, hogy az 1840:22. tczikk 6. §-nál fogva anélkül, hogy az adósnak vagyoni állapota kimutatására kellő alkalom ne engedtessék, — csődöt elrendelni nem lehet: „ugyanazért mindkét alsó birósági itélet feloldatik s az eljáró bíróság masitatik, hogy a vagyon biztosítására történt intézkedéseket hatályukban fentartva, az adós vagyoni állásának kiderítése tekintetéből a feleket újra hallgassa ki s ujabb Ítéletet hozzon." (1879. május 26. — 368. sz. a.) Jogeset. A bíróság nem levén hivatva zárlali ügyben, a dologbani jog érvénye vagy érvénytelensége felett határozni, ha a haszonbérlet telekk. beiktatása zárkéréskor még érvényében fennállott, — alaposan vélelmezhető, mikép a bérlő használata jogos alapon nyugszik, miért ellene zárlatnak helye nincsen. Langmár Gáspár az általa tulajdonjoggal megvett, a fehérvári 1497. sz. telekjben bevezetett ingatlan fele részére — Lencsés Anna ellen, ki azt haszonbérben birja — zárlatot eszközöltetett, mi ellen Lencsés A. kifogásokkal élt. A sz.-fehér vári tszék 1878. jun. 18. — 2481. sz. a. elvetette a kifogásokat; mert Langmár az A.a. szerződéssel igazolta, hogy a zár alá vett ingatlanságok teljes tulajdonát képezik, tehát azok birtoklásához is kizárólagos joga van. Ennek ellenében hasztalan alperesnek az Eltérné szül. Sárközi Antóniával 1870-ben kötött haszonbérszerződésre s ennek telekk. bejegyzésére való hivatkozása. Mert a //. T. K. I. R. 113. czime szerint, ha, korábban tán benn volna is, ujabbi férjhez menetele által elvesztette Sárközy Antónia, az első férje Mészöly Vinczével nemzett kiskorú gyermekei felettt gyámgondnoki jogosultságát, — kivált, miután a gyámhatósági jóváhagyás is hiányzik: e .en haszonbéri szerződés Eltérné Sárközy A. által arrai jogosultság nélkül köttetett, — zároltató jogelődjének Mészöly Vilmának javai tekintetében az semmis és érvénytelen, minden rendelkezéseivel s igy a telekk. bejegyzés is annálinkább, mert Lencsés A. nem is állítja, sem biztositékot nem ád arra nézve, hogy Langmár jogai csorbát nem szenvedhetnek addig is, míg az általa aziránt indított per befejeztetik stb. stb. A kir. tábla 1878. okt. 14. — 51956. sz. a. az első bír. végzést megváltoztatván, a zárlatot feloldotta; „mert: zárlatot szenvedett az A. alatti még 1876. septemberben telekköny vileg bekebelezett haszonbéri szerződéssel igazolta, bogy ő a zárlati ingatlannak 1879. január l-ig tartó haszonbérleti birtokába, a közte és zároltató jogelődje, akkori gyámja közt létrejött, és telek könyvileg bekebelezett haszonbéri szerződés alapján jutott: ennélfogva tehát zárlatot szenvedett birtoklásajogo3 alapon nyugszik; ez ellenében pedig az: váljon a jelzett 42*