Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 42. szám

168 birtoklási jogalap daczára, zárlatot szenvedett a zároltató birtoklási igényének jogosultságát elismerni tartozik-e vagy sem — nem a kifogásolási úton, hanem az érdemleges perben bírálandó meg. A legf. ítélőszék a kir. tábla végzését hhagyta. Indokok: „Valamely ingatlanra a zárlat csak akkor rendeltethetik el, ha a zár kérelmezésekor a felmutatott- bizonyítékokból alaposan vélelmezhető, hogy kérelmezőnek a tettleges birtokhoz jogos igénye van, — a panaszlott birtoklása pedig nem jogos alapon nyugszik s egyszersmind az is kimutattatik, hogy zárlat alkalmazása nélkül a tárgy értéke veszélyeztetnék, avagy pauaszló jogai részben vagy egészben meghiusitathatnának; már pedig zártkérő a zárlati kérvény mellett, ez utóbbi körülmény bekövetkezését okiratilag semmivel sem mutatta ki, — sőt a kifogás folytán tartott tárgyalás alkalmával zártszenvedő igazolta azt, hogy alaposan vélelmezhető, mikép az ő használata nyugszik jogos alapon; mert a telekkönyv ben a haszonbérletnek beiktatása a zár kérésekor még jogérvényében fennállott; a bíróság pedig nincs hivatva, a dologbani jognak érvényessége vagy érvénytelen volta felett, akármely iiányban is, jelen zárlati ügyben határozni." (1870. márcz. 4. — 1957. sz. a.) Sem mit öszé ki döntvények. Azon törvényi szabály, mely szerint az ármentesitö társulatok állal felvett kölcsönök kamatai s törlesztési részletei az állam állal közigazgatási úton behajlandók, — nem alkalmazható azon esetre, midőn magának a kölcsönzött lökének visszafizetése kerestetik. A és. k. osztrák földhitel intézet — Dániel Béla mint a felső torontáli ármentesitö társulat elnöke e. 99,111 frt 89 ki\ kölcsön tőke visszafizetése iránt ankikindai tszéknél 1878. dec. pert indított, melyben a bírói illetőség alperesileg kifogásoltatott. A tszék f. év febr. 1. — 1154. sz. végzésével birói illetőségét megállapította. Ez e. alperes se mm. panaszszal élt. A Semmi tőszék azt elvetette; „mert az 1871:39. tczikk 22. §. melyszerint az ármentesitö társulatok által felvett kölcsönök kamatait és törlesztési részleteit az állam közigazgatási úton hajtja be, jelen perbeli - esetre nem alkalmazható, minthogy e per tárgyát nem ily kamatok s törlesztési részletek behajtása, hanem magának a kölcsönzött tőkének visszafizetése képezi. Ily kereset pedig a törvények szerint polgári bíróságok hatósága alá tartozik; és ettől eltérő rendelkezést a kötelezvény sem tartalmaz, minthogy annak 6. pontja, mely a részletes törlesztéshez való jog elvesztésének esetét meghatározza, perköltségekről is tesz emlitést, — a 7. pont pedig a kölcsön ügyletre vonatkozó peres ügyekben a birói illetőséget szabályozza, végre a 8. pont felperest csak feljogositja, de nem kötelezi arra, hogy a még nem törlesztett tőkét közig, úton hajthassa be.a (1879. april 7. — G244. sz. a.) A magán vagyoni jogkörben szenvedett károk megtérítése, nevezetesen a nem úrbéri, de 1848. évben megszűnt szolgálmányok kárpótoltatása iránt a kincstár ellen támasztott keresetek — a törvény kivételes intézkedésének hiányában — a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak. A csiksomlyói sz. Ferencz rendi zárdának— am agyar államkincstáré. 32 székelygazda 1848-ban megszűnt szolgálmányainak kárpótoltatása iránt a bpesti tszék előtt indított s lefolytatott perében — a legfőbb ítélőszék 1878. nov. 27. hozott Ítélete ellen, melyet lapunk f. évi 2. s 3. számában közlöttünk — alperes kincstár semm. panasz t adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert tekintve, hogy felperes keresetét, a zárda javadalmazására alapitványilag rendelt szolgálmányoknak megszüntetése folytán szenvedett veszteségek kártalanítása iránt indította; „tekintve, hogy a magán vagyoni jogkörben szenvedett károk megtérítése iránti keresetek, — a mennyiben bizonyos esetekben a törvény máskép nem intézkedik — a rendes bíróságok hatásköréhez tartoznak; „tekintve, hogy a fenforgó esetben, a törvény sem a kereset meginditását nem tiltja, sem kivételes eljárásról nem intézkedik: azáltal, hogy a kereset folytán a birói eljárás meginditatott, a perr. 297. §. 2, p. jelzett semm. eset nem lett elkövetve; „meit továbbá alaptalanul állítja alperes, mintha felperes kereseti kérelme jogalapját megváltoztatta volna. — Felperes ugyanis nem úrbéri kárpótlási czimen követelte a kártalanítást, — sőt annak előrebocsátása után, hogy jóllehet az 1854-ki urb. pátens a jelen kivételes esetről nem rendelkezik, azt vitatta: hogy a kártalanítás őt azon átalános jogelvnél fogva megilleti, mely szerint senkitóla tulajdont kárpótlás nélkül elvonni nem lehet,és annálfogva is, mivel Benki másnak kárával nem gyarapodhatik. És ezen jogi alapot válaszában is fentartotta; „mert azon kérdések: váljon a kereseti jogalap alkalmazható-e felperes követelésére, — és alperes kötelezhető volt-e a kártalanításra? az ügy érdeméhez tartoznak." (1879. apr. 1. — 6409. sz. a.) Kinevezések és áthelyezések. A király Marsovszky Jen<5 volt kir. ügyészt, most országgyűlési képviselőt, a trencséni törvényszék elnökévé nevezte ki. Az igazságügyminister a trencséni tszékhez biróvá: Kubinyi Aladár ottani alügyészt; továbbá járásbirákká: a hódsági járásbirósághoz. Jusits Lajos palánkaijárásbirósági albirótr a znióváraljai járásbirósághoz: Nemes János ottaui albirót, a tornai járásbirósághoz pedig: R a i s z Andor szikszói albirót; végre albirákká: a Kolozsvár-városi jbirósághoz: Szentk i r á 1 y i L. kolozsvári tszéki jegyzőt, az igali jbirósághoz : B e n k e Ferencz kassai tszéki aljegyzőt, a muraszombati jbirósághoz: Simon Miklós szombathelyi tszéki jegyzőt, a kaposvári jbirósághoz : P e r c z e 1 Ákos debreczeni tszéki jegyőt és a n.-kikindai jbirósághoz Jakabffy Titusz nagybecskereki törvényszéki jegyzőt nevezte ki. — Továbbá Litasy Gyula szemezi kir. jbirósági telekkönyvvezetőt, a nyitrai kir. tszékhez, Istvánffy József nyitrai kir. törvényszéki telekkönyvvezetőt, viszont a szeniczi kir. járásbirósághoz helyezte át. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.