Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 42. szám

Budapest, 1879. péntek, június 6. 42. szám. Huszonegyedik éyfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom: Ügyvédek a birói kinevezésnél, — Plenáris döntv.— Csődjogeset. — Polgári jogeset: Zárlat bérletnél,—Semm. döntvények. Az ügyvédek befolyása a birák kinevezésénél. Az 1861. évi törvénykezési átalakulásnak egyik ár­nyát az képezte, hogy a mérvadó körökben a hazafiság­ból keletkezett ellenszenv azok ellen fordult, akik hazáju­kat hiven bár, de még is azok társaságában szolgálták, kiket az akkcri kormány más országokból ide hozott. így tehát az akkori birói kar a gyűlölet áldozatja lett, holott épen az volt a hivatása, hogy a megszerzett tudományt és képzettségét a haza javára érvényesítse; helyette a. on befolyást, mely Öt az igazságszolgáltatás érdekélen szakképzettségénél fogva megilleté — a jogá­szok másik osztálya vagyis a felekkel közvetlen összeköt­tetésben álló ügyvédi kar foglaltáéi, — azt kizárólag saját érdekében, amint ezt tapasztalatból tudjuk — érvénye­sítvén. — Ennek köszönték több ügyvéd urak a birósá­gokboz lett kineveztetéstikit, a többi közt a későbben ministerré kii,evezett jeles tehetségű ügyvéd is. — Nálunk a jelszavak — mint e szaklapban múltkor részletesen kiemeltetett — a magyar nemzet harcziaster­mészetéből folyólag, mint a katonaságnál, nagy hatásúak. — Mentül több fogalom rejtőzik alattuk, annál kedve­sebbek. A mint a volt ügyvédből és itélőmesterből minister lett, keblünket ama jelszó viHányozta: hogy törvény­kezésünk európai (?) műveltség Fzinvonalára emelendő! — akkor az ügyvédi befolyás teljes diadalát, ülte.— Az ügy­véd mindenre képesítettnek és de jure hivatottnak pro­claruáltatott. És hogy tekintélye annyival inkább emel­tessék, kimondta a minister, hogy a birói kar az ügyvé­dekből kinevezendő bírákkal felfrissítendő. A biróikarezzel paupertatis testimoniumot kapott, összegében mellőztetett, és csak kivételesen vétet­tek egyes tagjai figyelembe. De a nemesis megboszulta magát, és most már magának a volt tisztelt minister ur­nák is azt kell sajnosán tapasztalnia, hogy az ügyvédi karnak tett szolgálatával magának az igazságszolgáltatás­nak és a hazának szolgálatot nem tett. Mert először, a biiói kar tekintélyét aláásta; — má­sodszor — a kitűnő ügyvédek kinevezése által, az ügyvédi kart részben annak legjelesbjeitől megfosztotta, — har­madszor a mennyiben gyönge ügyvédeket, akik az ügy­védi pályán előhaladni nem tudtak, birákul nevezte ki,— az igazságszolgáltatásnak hasznot csakugyan nem hajtott. A volt ministernek ezen cselekvénye eddig kellően meg nem vitatatván — az ország előtt nimbusát még nem veszté el egészen; onnét van az, hogy nem régen egy lap ismét azt a hirt hozta, miszerint a birói kar az ügyvé­dek kinevezésével fog felfrisitetni — magától értve—a fe­lebbviteli bíróságoknál; — mert alsó birói állásra a párt­fogással biró egyén nem is sóváróg. Nálunk minden lehetséges, és a fenti jóslat is. — De már ezt nem lehet szó nélkül hagyni, habár a szónak valami nagy hatása alig szokott lenni. Én nyíltan kimondom, hogy a felfrisités csak leple ama törekvésnek, mely egyes érdek érvényesitésére irá­nyul. Gyakorlatilag véve,— a felfrisités képtelen fogalom és valóságban tisztán az ügyvédi kar érdekének szándé­kos legyezése — ezt pedig most, ily módon, pártolni nem lehet; mert a birói rendezésnek foganatba vétele után, sem tabula rását csiDálni, sem a működő bírákat egyes szemé­lyek érdekében e czimen mellőzni nem lenne czélszerü eljárás. Nemcsak a birák személyes érdtke, mert hiszen ezt mellőzni lehet, hanem az igazságszolgáltatás és a perleke­dők érdeke is azt hozza magával, hogy a legjobb ügyvéd is az ügyvédi, képviselői, szóval a publicisticus pályán s/edje babérjait, a melyek részére bőven virulnak — a biró pedig a rögös szolgálati pályán fárasztó, sőt ölő mun­kájáért kiérdemiett jutalmát rendszerű előléptetésében vegye. Máskülönben szaporodni fognak a kegyelt ügyvé­dek, és gyérülni fog azon képesítettek száma; akik szeré­nyen mint joggyakornokok, segédjegyzők, — azért lép­nek az arénába, hogy sok évi fáradságos küzdelem mellett, oly állásra tegyenek szert, mely a tisztességes fenfartásukat lehetővé teszi. Mig a törvény ki nem mondja, hogy a másod és harmad fokú birói székre csak ügyvéd léptetendő elő, addig elvárjuk, hogy a bírónak a szolgálatban szerzett jogos igénye a kinevezéseknél döntő figyelembe vétessék. Elismerjük, hogy vannak képességre kitűnő, — er­kölcsiségre példás és így a birói karnak diszére válható ügyvédek, hanem követeljük egyúttal, hogy a birák te­kintetében is ezeket elmondhassuk. Suum cuique. Midőn tehát a gyakorló ügyvéd bíróval áll szemben, a ki állásának fokára önfeláldozással vergődött, az előbb nevezett az utóbbinak kárával előnyben nem részesíthető. A birák a törvényhozásból kiküszöböltettek és igy sem a kormány mellett, sem az ellen nem működhetnek, magoknak barátokat nem szerezhetnek ott, a hol azokra szükségük lenne. Nem csodálható tehát, hogy az ügyvédeknek mód­jukban van a birák felett túlnyomó befolyást gyakorolni, de ép azért hisszük és óhajtjuk, hogy a magas kormány a törekvéseket szigorúan latolni ós a birák jogos igényét az elnyomás ellen megvédeni fogja, mert sajnos volna, hogy azoknak, kik mások számára igazságot szolgáltat­nak, kivételesen igazság ne szoigáltassék! Egy jogász. Semmitöszék teljes tanácsülési döntvényei. Május 14. Ezen plénumban következő két elvi jelentő­ségű kérdés nyert elintézést: 42

Next

/
Thumbnails
Contents