Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 3. szám

12 hogy a csodnyitásko tartozási állapota 2 millió forint összeget meghaladott; mely szenvedő állapot fedezésére aránylag nagyon csekély érték maradt, ílykóp vádlott azon mentsége mintha az 1873-ki válság lenne bukása egyedüli oka, — a vizsgálat adatai által megezáfolva, s vádlott nagymérvű gondatlansága bizonyitva levén, a tszék Ítélete részben megváltoztattatik s vádlott az 1840:22. tcz. 131. §. c. p. alá eső bukásban is vétkesnek kimondatik — egyéb részében hhagyatik, s így a fenforgó bűnhalmazatnál fogva a büntetés is 4 heti fogságra emeltetik." A legf. ítél őszék a kir. táblai ítélet azon részét, .melylyel vádlott a hamis bukás vádja alól felmentetett— hbagyta — egyebekben mindkét bir. itélét megváltoztatásával vádlottat a vétkes bukás vádja s következményei alól is — tényálladék meg nem álíapithatása miatt — felmentette. Indokok: „A kir. tábla Ítéletének azon része, melyben vádlott tényálladék hiányából a hamis bukás váríja alól felmentetett — indokaiból hhagyandó. ,,Ellenben azon ré^ze, melylyel vádlott az 1840:22. tczikk 131. §. c. pontjában jelzett eset alapján vétkesnek nyilvánittatik, — meg volt változtatandó és az első bírósági Ítélete volt e részben indokaiból hhagyandó annyiralinkáb, mivel a vizsgálat rendén kiderítetett, hogy bukott egész a váltság beáltáig mindig cselekvőleg állott, s hogy ezalatt sem a tőzsdén, sem váltóüzletében ujabb ügyleteket nem kötött, hanem egész a csó'dnyifásáig a nála jelentkezett részletiv birtokosoknak sorsjegyeik kiszolgáltatásával kötelezettségeit teljesítette. „Végre mind a két alsóbb bir. itélet megváltoztatásával — vádlott a 131. §. b p. alapján kimondott vétkes bukás vádja s következményei alól is azért volt felmentendő ; mert szakértóknak végtárgyaláskor kijelentett azon nyilatkozata folytán, miszerint a vádlott üzletében félévenkint készült vagyonkimutásból, a szükséges müveletek megtételével a mérleg pótolható, mit Kander Dávid könyvvezető tényleg igazolt is: vádlott ellen az 1840:22. tczikk 131. §. b. pontja alapján a vétkes bukás tényálladéka antiálkevésbé állapítható meg, mivel a vizsgálat során az, mintha az alakszerinti mérleg kéBzités hiánya miatt, a vádlott vagyon állapotának mibenlétét nem tudva, ez okból kellő idóben maga ellen csödnyitást nem kért — s ezáltal hitelezőinek kárt okozott volna, — nemcsak nem bizonyitatott, de nem is állitatott." (1879. január 7. — 10427. sz. a.) Rendelet valamennyi közjegyzői kamarához. A sorsjegyekkel való házalásra vonatkozó meghatalmazások hitelesítéséről. Az e. f. kir. törvényszékek elnökei által gyakran terjesztetnek fel hozzám felülhitelesítés végett oly felhatalmazások, melyekben a tözsérek váltóüzlettálajdonosok és sorsjegykereskedők ügynökeiket és egyéb megbízottjaikat felhatalmazzák, hogy mind sorsjegy társulatokra és járadékjegyekre, mind egyes sorsjegyekre szóló vétellevelekre beleegyezési nyilatkozatokat a megfelelő kötjegyekben tartalmazott feltételek alatt elfogadhassanak, és hogy a felhatalmazottak a kötjegyeken a meghatalmazó által már közvetlen nyugtázott első részletet az illető kötjegy kiszolgáltatása és a vevőtői sajátkezülzg aláirt ellennyilrtkozat átvétele mellett beszodhessék.. Ezen ős hasonló tartalmú meghatalmázásokkal kétségtelenül sorsjegyeknek, Ígérvényeknek, részletiveknek stb. házalás utján való elárusitása czéloztatik, a mi abból is következtethető, hogy ily meghatalmazások más czólra nem használhatók. Minthogy az 1852. évi september hó 4-én kibocsátott és a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről szóló 1878. évi XX. tczikk XV. czikkelye értelmében fenálló házalási szabályok 12. §-nak n. pontja a sorsjegyeknek és bármely szerencsejáték hasonló részletiveinek házalás utján való elárusitását tiltja, és minthogy az ily meghatalmazásnak bármely hatósági közeg által eszközölt hitelesítése a különben tiltott üzletnek hatósági jóváhagyási színezetet kölcsönöz, az 1874. XXX. tczikk 59. §-szár?i való utalással figyelmeztetem a kamarát: hogy a kir. közjegyzők által oly közjegyzői okiratok, melyekben a tőzsérek, váltóüzlettulajdonosok és sorsjegykereskedők ügynökeiket és egyébb megbízottjaikat részletjegyekkel és sorsjegyigérvényekkel való házalásra meghatalmazzák, fel ne vétessenek, és az ily meghatalmazásokon levő aláírások ne hitelesittesesnek az esetre, ha a meghatalmazásban a a terület, a melyen az használandó, egyátalában megemlítve nincs, vagy ha a meghatalmazás az osztrák-magyar monarchia határain belüli használatra állíttatott ki. Ezen rendeletem a kamara által a területéhez tartozó minden eg}res kir. közjegyzővel tudomásvótel és mihez alkalmazkodás végett másolatban közlendő. Bádapet, 1878. decz. 28-án. (35513. sz. a.) Dr. P a u 1 e r Tivadar. Halálozások. Sárváry Ferencz a debreczeni törvényszék nagy-órdemü elnöke — élte 70-ik évében elhunyt. Béke poraira! Jánossy Ferencz igazs. ministeri tiszt, titkár a „Törvénytár" szerkesztője 60. éves korában meghalt. Semmit öszcki tanácsok január 13-tól. I. Tanács. Elnök: az országbíró Mailáth György, Birák: Soltész, Babos, Osvald, Elekes, Csóók. IL Tanács. Elnök: Pe rezei Béla; Bírák: Manoilovich, Pápay, Mersics, Lehoczky, Grallu. III. Tanács. Elnök • Tóth Lőrincz; Birák: Láday, Masiérevic, Nagy Samu, Németh Miklós, Erdélyi. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre, Birák: Szloboda, Rauhoíer, Lacza, Kiss. V. Tanács. Elnök: Soltész, Birák: Beke, Barta, Oberschall, Sánta. Bejelentetett összesen : 674 ügy — ezek közt /2 kereskedelmi, — 15 a legfőbb Ítélőszék — és 25 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.