Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 41. szám

a vaspálya udvarába szállítani, — vagy alperes tartozott azokat felperes raktárában átvenni —a szerződés nem intézkedik. — De ez itt közömbős is, mert az áruk szállítása nem bizonyos határnapon, hanem bizonyos határidőn levén teljesítendő', — az átadást illetve átvételt mindenesetre meg kellett előzni vagy alperes tudakozódásának: hogy a pokróczok átvehetők-e, —- vagy felperes erre vonatkozó értesítésének; miből következik, hogy itt a döntő kérdés nem az: hogy ki s hol tartozott az árukat átadni, illetőleg átvenni, hanem az: hogy tartozott-e alperes felperesnél az átvétel lehetősége iránt tudakozódni — avagy felperes tartozott-e az alperest az áruk átvehetéséről értesíteni? és eltelvén a szerződéses határidő a nélkül, hogy alperes a felperesnél tudakozódolt, avagy felperes az alperest érte* sitette volna: — a mulasztás melyik felet terheli ? „Ezen kérdés a keresk. szoká3 alapján meg nem oldható, mert a szakértők egymástól eltérő véleménye igazolja, hogy jelen esetre megállapodott keresk. szokás nem létezik. „Azonban a dolog természetéből következik, hogy jelen esetben nem alperes tartozott felperesnél tudakozódni, — de felperes tartozott alperest az áruk átvehetéséről értesíteni ; mert az A. alattiban a teljesítésnek véghatárideje levén megállapítva s felperes jogot nyervén, határidőn belől, az áruk részletenkénti szállítására, — felperest illette volna meg a jog: esetről esetre meghatározni, hogy a véghatáridón belől mikor s mennyi pokróczot fog szállítani. — Alperesnek tehát mindaddig, míg arról nem értesitetett, sem módjában, sem kötelességében nem állott magának felperes szándokáról tudomást szerezni; hanem a nélkül, hogy az átvételben késedelmesnek volna tekinthető, jogosítva volt felperes értesítését bevárni; a miből következik, hogy akár felperes tartozott az árukat alperesnek üzlethelyiségében vagy a vaspályánál átadni, mint alperes állítja, — akár alperes tartozott felp. raktárában átvenni, mint ahogy felperes állítja, — nem alperes tartozott tudakozódni, hinem felperes nolt köteles az alperest szerződés teljesítési scándokáról értesíteni. „Felperes azonban maga is beismeri, hogy ezt a kitett véghatáridő elteltéig nem tette és igy szerződés teljesítési szándékát nem nyilvánította; miért nem alperest az átvételben, hanem felperest az átáadásban kell késedelmesnek tekinteni; mihezképest alperesnek a ker. törv. 353. 355. §§. értelmében a határidő elteltével joga volt a szerződéstől elálni, felperesnek pedig nincs többé joga a szerződés teljesítését követelni. — De még akkor is ha felperes a szállításról alperest értesíteni nem tartozott, hanem alperes lett volna köteles az átvételre jelentkezni s ennek mulasztásával ő lenne késedelmes — felperes az esetben sem követelhetné a szerződés teljesítését, mert a k. t. 355. §. szerint, ha a teljesítésnek határozottan kijelölt időben kell történni, mint jelen esetben, az ki a teljesítéshez ragaszkodik, erről a határidő elteltével a másik felet azonnal értesíteni tartozik. A teljesítés véghatárideje itt 1877. decz. 15. eltelvén felperes az alperest arról, hogy a teljesítéshez ragaszkodik azonnal, vagyis a legközelebbi napon értesiteni tartozott volna; ezt azonban csak 1877. deez. 20-áu — tehát elkésve tette. — A ki r. tábla 1879. jan. 15. — 5125. sz. a. az első bír. ítéletét indokaiból hhagyta. A legf. ítélőszék mindkét alsó bir. itélet megváltoztatásával kötelezte alperest a szerződés teljesítéséül 373 darab szerződésszerű lópokróczot felperestől átvenni, s ez alkalommal minden darab után 6 frtot s igy 373 db. után az 500 frtnyi foglaló s a 34frt 76kr. tevő2% cassa sconto levonásával, a még fenmaradó 1203 frt 24 kr. tőkét 1877. decz. 15-tőli kamatival megfizetni — perköltségek kölcsönösen megszűnvén. Indokok: „A kereset tárgyát képező ügylet a ker. törv. 355. §. rendelkezése alá egyátalán nem vonható, minthogy ezen §. csakis oly szállításokra vonatkozik, melyeknél a kijelölt határnap vagy határidő az ügylet lényeges feltételét képezi. „Jelen esetben ily megállapodás létrejöttét sem az A. kötlevél tartalma nem igazolja, sem nem következtet* hetö ily értelmű megállapodás az ügylet természetéből. „A szóban levő szállítási ügylet tehát oly ügyletnek tűnik elő, mely a keresk. t. 352—354. §. alá esvén, ezek értelmében bírálandó el. ,Ha már most figyelembevétetik, hogy oly megállapodott keresk. szokás, mely szerint a szállítandó kézmű áruk átvehetéséről felperes tartozott alperest értesiteni mint ez az alsó bir. Ítéletekben kifejtetett — a meghallgatott szakértők véleménye folytán a bpesti piaczon létezőnek nem bizonyult: a szóban levő ügylet teljesítése tekintetében csakis a keresk. törvény átalános szabályai találhatnak alkalmazást; mely törvény azonban oly rendelkezést, hogy az áruk átvehetéséről az eladó a vevőt tartoznék eleve értesiteni — nem tartalmaz. — Ekként felperes a miatt, hogy részéről ezen értesítés nem történt meg — késedelmesnek nem tekinthető. „De eltekintve is attól, ha mindjárt a teljesítésben valamely késedelem terhelné is felperest, miután — mint már fent kifejtetett — a ker. törv. 355. §-sza a szóban forgó ügyletre alkalmazást nem talál, alperes a mellett, hogy felperes arról értesítette, miszerint a szerződéstől eláll, — egyszersmind a ker. törv. 351. §. értelmében felperesnek az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozott; e tekintetben az, hogy az ügylet természete ezt meg nem engedte volna, alperes részéről nem is állitatván, annálkevésbé begyőzetvéti: „Minthogy továbbá felperes a vett B. a. értesítés után harmadnap s igy afenforgó körülményeket tekintve, kellő időben a teljesítésre késznek nyilatkozott nemcsak, hanem egyszersmind alperest a készletben levő pokróczok átvételére felszólította: azon törvényes feltétel, mely szerint joga támadt volna alperesnek a szerződéstől vissaiépni — beállottnak nem tekinthető. „Ekként felperes a még fennálló A. szerződés teljesítését joggal követelhetvén, alperest a kereset értelmében elmarasztalni kellett, azonban a 2% beszámításával, minthogy ez kikötve volt, s felperesnek az alperesi késedelemből eredő kárpótlásául a marasztalási tőke után a teljesítési határidő leteltéről kezdve 6°/0 késedelmi kamatok lettek megítélve.* (1879. május 13. — 252. sz. a.) Azon szabály, hoyy a választott bíróság kikötését magában foglaló szerződés írásban állítandó ki, a bpesti árutőzsde választolt bíróságra is mérvadó. Ily szerződésnek nem tekinthető az alkusz által kiállított, de a felek részéről alá nem irt kottevél. Wallfisch Lipót párkányi bej. kereskedő — Strasser testvér, p-sti bej. czég e. 1315 frt 63 kr. iránt a bpesti keresk. tszékhez keresetlevelet adott be f. év febr. 18. alperes czég részére szállított árpa árának megtérítéséül. 41*