Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 41. szám

162 alatti adásvevési szerződés érvénytelenitetik, illetve felböntatik s köteleztetik alperes 5000 frtnyi összeget, — perköltség fejébea pedig ítéleti illetéken felül 45 forintot megfizetni. — De viszont köteleztetik felperes az A. szerződésben, illetve az 1878-ki 12544. sz. bit ói becslési jegyzőkönyvben felvett s neki átadott tárgyakat alperesnek ugyanakkor, midőn ez a fentebbi fizetést teljesitendi egyidejűleg természetben visszaadni. — Azon esetben pedig, ha valamelyik tárgy természetben átadható nem volna, jogosítva leend alperes a '.OQ tárgynak, a becslési jkönyvben megállapított becsértékét, az általa fizetendő összegből levonni. . Indokolás: Felpere3 az A. adásvevési szerződést érvénytelenitetni, illetve felbontatni kéri részint azért, mi vel az érték felén.túl m egrö v i di t e te11, részint azon okból: mert ezen szerződés megkötésénél alperes által elámítva lett. „Az érték felén túli megrövidítés tekintetében felperes kérelme teljesithetlen, mivel ez alaponi érvénytelenítési kereset házai törvényeink szerint nem fog helyt. „Mi a kereset másik alapját illeti: e részben előadja felperes, hogy ő alperestől Pozsonyban a ,Koronához' czimzett fogadói üzlet átvétele mellett, az ezen üzlet felszerelését képező ingóságokat 6000 frton vette meg, mely ár azonban későbben, miután alperes az üzletet 1876. okt. 1-én, mint eleinte kikötve volt, felperesnek át nem adta, hanem azt 1877. april haváig megtartotta, —5000 frtra szállitatott le, — az A. szerződés pedig 1877.márcz. 31-én közjegyző előtt jött létre. „Előadja továbbá felperes, bogy a felszerelést képező s alperes által számosb éveken át már használt, s alig ezer frtot érő ingóságokért 5000 frtnyi túlságos árnak megadására, illetve a szerződés megkötésére azáltal is biratott: hogy alperes, nehogy versenyzésével a felperesnek át — illetve eladott üzletet rontsa, felperest feltételkép arról is biztosította, hogy az imént említett üzlethez hasonlót Pozsonyban alapitani és gyakorolni nem fog, holott a most jelzett biztosítás ellenére 1878. april 28-án Pozsonyban tettleg kocsmát nyitott, s ezáltal felperesnek — tetemes kárára — versenytársa lett. „Alperes beismeri, hogy Pozsonyban kocsmát — vagyis mint állítja — éttermet nvitott, de tagadja, hogy felperest fenti módon biztosította volna. „Azonban Bein Gerzon tanú, ki a kereseti jogügyletnél közbenjáró is volt, határozottan valja, mikép alperes felperest biztosította, hogy hasonló üzletet Pozsonyban többé soha nyitni nem fog, s felperesnek concurrentiát nem csináland. — Továbbá Neu Linatanu, kit maga alperes, felperes részére szakácsnénak felfogadott — azt valja, hogy előtte alperes kijelentette, miszerint ő Pozsonyban kocsmai üzletet nyitni nem fog, mert üzletét ily feltétel mellett adta el. — Végre alperes hasonló nyilatkozatát Karpeles Lipót tanú is bizonyítja. „Ha most ezen tanúvallomások mellett még azon körülmény is vétetik figyelembe, hogy a felperesnek átadott felszerelés, a jelen per folyamán, szakértők által, az időközi felperesi használat hozzászámitása mellett csak 1540 frt 34 krra becsültetett: ugy nem foroghat fenn kétség aziránt,hogy a felszerelés eladása czimén felperes által alperesnek fizetett 5000 frtnyi túlságos ár nem csupán a felszerelésért, hanem azért íz fizettetett, mivel alperes a fent jelzett feltételt válalta magára. „YTaló ugyan, hogy ezen szóbelileg megállapított feltétel az A. alatti irott szerződésben nem foglaltatik; miután azonban az az irott szerződés tartalmával nem ellenkezik, és történt kikötése bizonyítva van, következőleg kötelező Is; miután továbbá a kereseti jogügyletnek létrejötte, lényegileg a kérdéses szóbeli feltételnek elfogadásától is függött s alperes épen ezen feltételnek megszegése által a jogügylet lényegét sértette meg, — következőleg felperes is jogosítva lett oly jogügylet felbontását -— a melynek alkotó feltételét alperes tettleg elvetette — bírói úton követelni, és e módon saját részéről is a szerződéstől elállani; ennélfogva jelen perben az A. szerződést érvényteleniteni, illetve felbontani s egyúttal alperest a neki felperes által fizetett 5000 frtnak visszafizetésére s mint pervesztest a perköltség megtérítésére — de viszont felperest is az általa átvett felszerelési tárgyak visszaadására kötelezni s igy az előbbi állapotot helyreállítani kellett— annyival inkább, mivel alperesnek azon kifogása: hogy általa csak étterem, és pedig a városnak nem azon részében, a hol felperes üzlete van, nyittatott, — döntőnek itt nem vehető, — mert alperes jelenlegi üzlete, a vendégeknek étkekkel és italokkal való ellátására nézve, felperes ü/Jetéhaz hasonlónak tekintendő ; és alperes a tanúvallomások szerint éppen azzal kecsegtette felperest egész átalánosságban, hogy Pozsonyban, tehát bármely részben is, nem fog többé felperes üzletéhez hasonló üzletet nyitni. „A visszafizettetni rendelt 5000 frt tőke utáni kanratra nézve felperes ftdebbezési kérelme azért nem vétetetett figyelembe, mivel a keresetlevél zárkérelmében a kamat nem kéretett, sem ez irányban a kereseti kérelem az ellenbeszéd beiktatása előtt, a perr. 68. §. szerint kijavítva nem lett. De különben sem lett volna a kamat megtéríthető, mivel felperes a ívki átadott fe'szerelé st használta.'1 (1879. jan. 9. — 13678. sz. a.) Kereskecleleinjogi döntvények. Oly megállapodott kereskedelmi szokás .melyszerint az eladó a vevőt a megrendelt kézmű iru átvehetéséről értesileni tartoznék, a bpesti piaezon nem léteivén, — de ily kötelezettség a keresk. törvény átalános szabályaiban sem foglaltatván', annak elmulasztása miatt az eladó késedelmesnek nem tekinthető. Késedelem esetében is, ha a keresk. törv. 355. §. alkalmazásának helye nincsen, a vevő, ki elállási szándékát tudatja, egyszersmind a késedelmes eladónak az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. A vevő visszaléphetési jogosultságának törvényes feltélele előállottnak nem tekinthető, ha az eladó vett értesítés után kellő időben a szerződés teljesítésére késznek nyilatkozott^ sőt a vevőt a készletben levő áru átvételére fel is szállította, Stricker Ede -— Weisz Mór e. 373 darab lópokrócz átvétele s 1738 frt fietése iránt 1877. decz. a bpesti keresk. tszéknél pert-indított, melyben a szakértők meghallgatása s észrevételezés után — a tszék 1878. nov. 15. — 82895. sz. Ítéletében felperest keresetével elutasította s 74 frt 30 kr. perköltségben marasztalta köv. indokokból: „Felperes az A. alattiban az ott kitett mi- s mennyiségű s áru pokróezoknak 1877. decz. 15-ig teendő szállítására kötelezte magát; s az A. értelméből ugy a felek perbeli előadásaiból kitűnik, hogy a pokróezok szerződés kötéskor Pesten nem voltak, hanem a gácsi posztógyárból lettek volna a szerződés teljesítés helyére — Bpestre —• szállitandók; minek folytán itt a keresk. törv. 323. §. alkalmazást nem is nyerhet. — Arról azonban, hogy felperes tartozott-e az árukat alperes üzlethelyiségébe, avagy