Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 41. szám

Budapest, 1879. péntek, májas 30. 41. szám. Huszonegyedik évfolyam, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNI Tartalom: Jogeset: Szerződés felbontás szóbeli feltétel nem teljesítéséből. — Keresk. és Semm. dontv. Jogeset. Habár valamely szóbelileg megállapított fellételi az adásvételi ügyletről felvett irott szerződésben nem foglaltatik is; de ha az az irott szerződés tartalmával nem ellenkezik, és kikötése bizonyítva van akitép, hogy az adásvételi jogügylet létrejötte lényegileg azon szóbeli feltétel elfogadásától is tétetett függővé, és az eladó épen ezen feltétel megszegése által a jogügyletet lényegesen megsértette; — azáltal a vevő is jogot nyert a jogügylettől el állani, és a szerződés érvénytelenítését igény bevenni. Schlesinger Lipót pozsonyi kocsmáros, lengyelországi illetőségű Lubovszka Rozáliát Pozsonyba édesgette a végett, hogy „Koronához" czimzett vendéglőjét vegye át, — mire csakugyan rá is bírta, miután biztosította szóbelileg arról, hogy ő többé Pozsonyban kocsmát nyitni nem fog, minek folytán Lubovska az üzletet 5000 frtért megvette, s erről írásbeli szerződés állítatott ki. Azonban Schlesinger már a reá következő— 1878. — évben ismét nyitott kocsmát, mi által Lubovska a szerződést lényegileg megsértettnek, magát rászedettnektekintvén — a bazini jbiróság előtt 1878. apr. 30. szerződés érvénytelenítési pert indított Schlesinger ellen, s a vételárt visszafizetetni kérte. A jbiróság 1878. jul. 1. — 5937. sz. a. Ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasította s 45 frt perköltségben marasztalta, az ügyvédek dijait 113 és 80 frtban állapítván meg, — következő indokolással: „Felperes a közte és alperes között a pozsonyi „koronához* czimzett fogadóbeli felszerelés megvétele iránt 1877. évi márczius 31 én 338. közj. ügysz. a. létrejött szerződés érvénytelenítését, ámítás és az érték felén túl történt megrövidítése okából kéri. Az alperes részéről történt ámítás s az érték felén túli sérelem abban rejleni állíttatik, hogy alperes felperesnőt a megsemmisitetni kért szerződés létrejötte előtt ismételten biztosította, mikép a felszereléssel együtt átadott „koronához0 czimzett fogadói üzlethez hasonlót Pozsonyban soha többé nem üzend, — hogy az eladott üzletet évente legkevesebb 5300 frt jövedelmezőnek állította, s hogy e;t megerősítendő, felperesnőnek az üzlet által szerzett tömérdek vagyonát mutogatva, csak az által rábírta, hogy cen fogadói üzletet alig 1000 frtot megérő felszerelésével együtt 5000 frton megvette, — és végre, hogy alperes igéretét megszegve, versenyüzlet nyitása által felperesnőt a vételnél a, vett tárgy értékének nemcsak felén túl sértette meg, hanem az eladott tárgyat ötszörös értékben fizettette magának. — Minthogy a megseinmisifattetni kért szerződésben az eladott tárgyakkal együtt átadott üzletnek átadásáról szó nincsen, s alperesnek ama ígérete sem foglaltatik benne, mely szerint az eladott üzlethez még hasonlót sem üzend Pozsonyban: ennélfogva alperes által f. é. april 28-án korcsma nyitásával szerződés szegés nem követtetett el, de ha ez szerződés-szegést képezne is, nem a szerződés érvénytelenítésére, hanem a feltétel teljesítése s kártérítésre nyújtana csak felperesnek kereseti jogot. — Azon körülmény, hogy alperes az átadott üzlet jövedelmező voltát kiemelte, hogy az abban szerzett vagyonát felperesnek mutogatta, nem képez ámítást, miután felperesnő megfelelő szakismeret mellett a jövedelmezőségről magának tudomást szerezni képes volt. — A szerződés szerint átadott tárgyaknak a bírói becsű által kitudott értékének csekélysége a magas vételárhoz viszonyítva tanúsítja ugyan azt, hogy a tárgyak a vételár felét sem érték meg, de ez a szerződés érvénytelenítésére kettős oknál fogva nem szolgálhat alapul, mert először a tárgyakon kivül felperes a korcsmai üzletet is vette meg, és másodszor, kiváltkép azért, mert az érték felén túli sérelem jogczime hazai törvényeink és a törvénykezési gyakorlat szerint szerződés érvénytelenítésére alapul nem vehető. — E szerint a kérdéses szerződés nem ámítás, sem érték felén túli sérelme miatt érvényteleníthető nem levén, felperest elutasítani s a per körülményeinél fogva mérsékelt költségben elmarasztalni kellett. A kir. tábla az első bir. ítéletet — 1878. jul. 9. — 39867. sz. a. — helybenhagyta — a perköltségeket a :o.iban kölcsönösen megszüntette, következő indokolással: „Kétségtelen ugyan, hogy írásbeli szerződésbe fel nem vett szóbeli megállapodások nem kötelezők, s igy figyelembe nem vehetők, — de csak az esetben, ha ezek az irott szerződés tartalmával ellenkeznek. — Jelenesetben azonban a kereset alapjául felvett azon körülmény, miszerint alperes kérdéses üzlete eladásának alkalmával magát arra kötelezte: hogy ő Pozsonyban hasonló üzletet nyitni nem fog, az Írásbeli szerződéssel nem ellenkezik, s a felperes által felhívott bizonyítékok által igazoligazolható is lenne. — Tekintve azonban, hogy a szerződések csak az esetben érvénytelenithetők, ha azok lényeges részükben nem teljesíthetők; az alperes által elválalt, de nem teljesített eme feltétel azonban oly lényegesnek, melytői a szerződés fennállása feltételezhető lenne, nem tekinthető; ennélfogva felperes ennek alapján csak kártérítést, de szerződés felbontását követelni jogosítva nincs; — az első biróságnak ily értelemben hozott ítéletét helybenhagyni kellett. — A perköltség kölcsönösen megszüntetendő, mert felperes a per körülményei szerint alaptalanul perlekedőnek nem tekinthető." A legf. Itélőszé k következő ítéletet hozott: „AT; alsó bir. Ítéletek megváltoztatnak, felperes keresetének helyadatik s ennek folytán a peres felek közt 1877. inárcz. 31. közjegyző előtt 338. sz. a. kötött A. ttapnnk következő száma a pünkösdi szent ünnepek miatt jnn. Oá a jelenik meg:. 41