Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 37. szám

147 Az 1869. évi váltó eljárás 67. §-sza nem tartalmazza a perrend 378. §-szának azon rendelkezését, mely a kielégítési alap hiánya mia/l nem eszközölhetett végrehajtás megujilhatására vonathozik Spuller Károly — Mátyás Aristid s Matolay Elek e. váltó végrehajtást intézvén — 2000 forint váltó tartozás erejéig — abban 1879. jan. 27. — 6628. sz. a. hozott végzés e., melyben az eljáró bpesti váltó tszék a folytatólagos végrehajtási jogot az 18 >9. april 8 ki rend. 67. §. értelmében elévültnek kimondotta, — felperes semm. panaszt adott be. A S e m m i tó' s z é k azt elvetette ; „inert az 1869. évi váltó eljár, rendelet. 67. §-sza— a j»err. 378. §-nak azon rendelkezését, mely a kielégítési alap hiánya miatt nem eszközöltetett végrehajtás megujithatására vonatkozik; nem tartalmazza; „s mert ehhezképest az e. foly. bíróság szabálytalanságot el nem követett, midőn az idézett váltó elj. rendelet szoros alkalmazása mellett elutasitólag határozott." (1879. márcz. J2. — 4454. sz. a.) A törvénykezési szabályok által nincs kizárva, hogy a végrehajtásra jogosított fél ugyanazon adósa ellen, ugyanazon bíróság hason jogú határozatain alapuló többrendbeli követelései kielégítését együttesen egy beadványban kérhesse. Streisinger Lipót — Gryürky Béla e két rendbeli 1000 frtos váltó tartozás iránt marasztaló Ítéletet nyervén, — a b. -gyarmati tszék mint váltó bírósághoz kielégítési végrehajtás, illetőleg árverés elrendeléseért folyamodott. A tszék f. év m árc z. 26. — 2272. sz. végzésével folyamodó végrehajtatót kérelmével mint szabályellenessel ezúttal elutasította; mert alperes a sommás végzések szerint külön-külön köteleztetett 1000 és ismét 1000 frt fizetésire; sőt a biztosítási végrehajtás is mindkét rendbeli követelésre nézve külön kéretett s rendeltetett el s így mindkét követelés két külön önálló per tárgyátképezvén, — a kielégítési végrehajtás elrendelése ezen két rendbeli követelést illetőleg egy és ugyanazon kérvénnyel szabályszerűen nem kérelmezhető." Felperes semm. panaszára — A Semmltőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (Váltó elj. 91. §. b. p.) s a tszéket végrehajtató kérvényének szabályszerű elintézésére utasitotta; „tekintve, hogy sem a váltó eljárási szabályok által sem pedig az ezekben idézett 1868:54. tczikk szabványai szerint az nincs kizárva, hogy a végrehajtásra jogosított fél ugyanazon adósa ellen, ugyanazon biróság hason jogú határozatain alapuló többrendbeli követelései kielégítését együttesen egy beadványban is kérhesse: a kir. tszék eszerint panaszttevő váltó végrehajtási és illetve árverési kérvényét egyedül a miatt, mivel abban atszéknek külön sommás végzésein alapuló s külön kérvények folytán biztosított váltó követelések iránt kéri a kielégítési végrehajtás, illetve árverés elrendelését, mint szabályellenes beadványt törvényes alap nélkül utasitotta viszsza." (1879. apr. 22. —8003. sz. a.) Ügyvédségi döntvény. Azon körülmény, hogy az okleveles ügyvéd, előbb viselt á llamhivatala folytán, állami nyugdijat élvez, öt az ügyvédség gyakorlatátóljtehát az ügyvédi lajstromba felvételtől el nem zárja. Nagy Károly ügyvéd a temesvári ügy védkamaráboz az ügyvédi lajstromba való felvételeért folyamodott, mi f év febr. 14. 126. 236. sz. végzéssel megtagadtatott. Ez e. felebbezés adatván be. A legf. ítélőszék a választmány fentebbi végzését megváltoztatván, nevezett ügyvéd felvételét elrendelte ; ,.mert ügyvédi jogosultsága az 1848. apr. 8. — kelt ügyvédi oklevéllel igazolva levén, — s az Ügyvédi rendt. 3. §-ban érintett akadályok egyike sem forogván fenn ; azon körülmény pedig hogy nevezett ügyvéd előbb viselt államhivatal folytán, állami nyugdijtélvez, az ügyvédség gyakorlatától el nem zárja, miutáa tényleg az ügyvédséggel összeférhetlen hivatalt nem visel." (1879. május 1. — 4894. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Azon okok méltánylása, melyek folytán az eskü kivételére más bíróság megkereshető, a rendelkező biróság belátásától fügvén, arra a fél szegénysége elégséges okul nem szolgálhal, midőn a perbeli- s így az eskü letételi költségeket is az ellen fél tartozik viselni. Mandel József — Szemere László né e. 28 JQ frt kölcsön tartozás iránt pert indítván, felperes keresetével elutasitatott, az alperes által leteendő fóeskü feltétele alatt — mit a legf. ítélőszék — akir. tábla Ítéletének megváltoztatásával h hagy ott — s ez jogerőre emelkedett. A szobránczi j b íróság f. év jan. II. — 112. sz. a. hozott végzésével az eskü kivétele iránt intézkedett. Ez ellen alperes semm. panas zt adott be. A S e m m i t ős z é k azt elvetette, egyéhiríi nt az első bíróságot az eskü kivételére ujabb határnap kitűzésére utasitotta; „mert a perr. 240. §-sza a bíróságnak megengedi ugyan, hogy fontos okokból az eskü letétele végett más hason fokú bíróságot keressen meg; ezen okok méltánylása azonban a biróság belátásától fügvén, — minthogy az eskü letételének esetére felperes a perköltségekben elmarasztaltatott, s igy az esk-ü letételi költségeket is viselni tartozván, — azon ok, hogy alperes szegénysége miatt az úti költségeket nem viselhe'i, fontossággal nem bir; a betegség és téli időből merített ok pedig legfelebb az eskü letételi határnapnak elhalasztását igazolhatja.Ezeknélfogva az első biróság nem követett el alaki törvénysértést azáltal, hogy alperes kérelmét megtagadta. ,,Tekintve azonban, hogy alperes kérvényét még az eskü letételre kitűzött határnap, t. i. jan. 21-ke előtt idejekorán azaz jan. 10. beadta, — a biróság azonban megtámadott végzésében a határnap elhalasztása iránt nem in tézkedett: ennélfogva az ujabb határnap kitűzésére kellett utasítani." (1879. márcz. 12. — 2844. sz. a.) Azon keresetek, melyek a volt közgyám ellen, ebbeli hivatala megszűnte után, mint magán személy ellen, saját cselekvéséből felmerülő, és saját vagyonát érintő folelőségénél fogva inditatnak, a polgári bíróságok hatáskörébe tartoznak. Szántó János — Cseke András volt közgy á mésOlai Szilárd ügyvéde, bizonyos a felek közt létesült jogügyletből származó 45 ) frt követelés megítélése iránt a pestvidéki tszék előtt pert folytatván, alperesek élso biróságila egyetemleg elmarasz37*