Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 37. szám

148 taltattak, s ez a kir. tábla f. év jan. 7.-64243. sz. ítéletével h hagyatott. Ez ellen 1-ső r. alperes se mm. p anaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert azon panasz, mintha a kereset tárgya nem tartoznék a polgári biróságok hatósága alá, — alaptalan, minthogy a kereset panaszkodó (1-ső alp.) ellen nem mint pályi közgyám — hanem ezen hivatalának megszűnte után mint magán személy ellen, saját cselekvéséből felmerülő, és saját vagyonát érintő felelőségénél fogva inditatott; „mert továbbá az első fokú eljárás alaki tekintetben jogerőre emelkedvén, azon panaszt, mintha a kert set két személy ellen, különböző jogalapon a perr. 74. §. ellenére inditatott volna, figyelembe venni nem lehet; azon kérdés pedig, váljon ítélet hozható volt-e ezen ügyben előzetes bünvizsgálat nélkül, érdemleges kérdés, melyre nézve semm. panasznak helye nincs ; „mert végre az, hogy a másodbiróság a felebbviteli költségeket panaszkodó ügyvéde részére meg nem állapitóttá, semmiségi esetet nem képez." (1879. april 17. — 7788. sz. a.) Annak bírálata, hogy a községi közgyám a kezelt árvapénzeknek, a megyei pénztárba leendő befizetésére kötelezendő-e? a birói hatáskörbe tartozik. Fehérmegye tiszti ügyésze a gyámhatóság képviseletében — Szabó Ignáczvaáli közgyám e. 779 frt 41 kr. árvapénzek behajtása iránt a székesfehérvári tszék előtt pert indított, melyben alperes illetékességi kifogásokat adott be. A tszék 1878. decz. 31. — 10522. sz. a. végzésével birói illetékességét megállapította. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az eljáró tszék alperesnek rendes perekben személyes bírósága, •— a birói ilietéktelenség miatt tett kifogás tehát teljesen helytelen, a sajátlag a birói hatáskör ellen emelt kifogás pedig alaptalan ; „mert kétségtelen ugyan, hogy az 1871:18. tczikk 64. §. szerint a közgyám is a községi előjáróság tagja és mint ilyen részt vehet a községi számadásoknak közgyűlésen rendelt megvizsgálásánál (128. §. 50.—62. §§.), melyre nézve a felebbezés a semm. panaszban hivatolt 129. 130. §§-ban van szabályozva; „továbbá a községi előjáróság valamely tagja elleni fegyelmi eljárás eseteit az 1876 :15. tczikk 18. §-sza s ennek elrendelésére a hatóságot a 19. §. jelöli ki ; „minthogy azonban jelen esetben községi számadás vizsgálata kérdés tárgyát nem képezi. — a fenebbi törvények nem alkalmazhatók ; s minthogy a gyámhatóság és közegei között, a közig, bizottság hatáskörében elintézendő összeütközés sem merült fel, — az 1877 : 20. tczikk 215. §-nak 4. pontja is helytelenül idéztetett; „és mert a keresetlevél szerint alperes a vááli árvatárban ismeretlen árvák czimén kezelt pénzeknek, a bemutatott jegyzék alapján, a megyei pénztárba leendő befizetésére kéretik köteleztetni; annak bírálata pedig: váljon alperes a perr. 253. s 256. §§. rendeletéhez képest elmarasztalható-e? birói hatáskörbe tartozik; s minthogy az 1877:20. tcz. 161. §. esetete sem forog fenn: az eljárás a perr. 8. §-a s a 297. §. 2. pontja értelmében meg nem semmisíthető." (1879. apr. 17. — 7755. sz. a.) Azon keresetek, melyek a maradványföld válságból eredő követelésekre vonatkoznak, a kisebb polgári peres ügyekbeni eljárásra nem tartoznak. Közalapítványi ügyigazgatóság —K o ndás Mihály s társaié, maradvány föld váltság s 83. tételből álló összesen 993 frt 62 kr. követelés megítélése iránt azsadányi jbíróság előtt keresetet támasztott rnely visszautasitatott; mert oly különálló követelések halmoztattak abban össze, melyek nagyobb része az 1877 :22. tczikk szerint a kisebb polgári s nem sommás perútra tartoznak; de több tételeknél alperesek nem is neveztettek meg. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt megsemmisítette; (297. §. 1. p.) s a jbiróság hatáskörét megállapította; ,,mert az 1871:53. tczikknek az úrbéri viszonyokból eredő tartozások behajtása iránt előirt szabályai meg nem változtattak,— következőleg ezen törvény 87. §-sza, melyszerint az uri szolgáltatások hátralékainak behajtása, tekintet nélkül az összegre, sommás eljárás alá tartozónak kimodatott, hatályában fennállván: „a bíróság jelen keresetet szabálytalanul utasította a kisebb posgári peres ügyekben követendő eljárásra; „mert a mennyiben alperesek közül némelyek a keresetben határozottan megnézve nem lennének, e miatt felperesnek a keresetlevél kiigazítás végett visszaadandó, de nem viszautasitandó lett volna." (1879. apr. 8. — 6870. sz. a.) Á közjegyzőnek birói megbízotti minőségben teljesített oly hivatalos cselekményeiért', melyek dijai a közjegyzői díjszabályzat 21. §-ban nem szabályoztatnak, a dijak egyedül az időre s munkára való tekintettel állapitandók meg. Kovalcsik Mária s Mátyás hagyatéki ügyében a vajda-hunyadi jbiróság az általa annak vezetésével megbizott közjegyző díjazása felett 1878. deoz. 10. — 3762. sz. a. végzést hozott, melye, a közjegyző semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a közjegyzői díjszabályzat 22. §. szerint, a közjegyzőnek birói megbizotti minőségben teljesített oly hivatalos cselekményeiért, melyek dijait nem a 21. §. szabályozza, a dijakat a megbízó bíróság egyedül, az időre s munkára való tekintettel tartotozik megállapítani. Eszerint a hagyatéki tárgyalás vezetéseért, a semm. panaszban különböző czimek alatt felszámított dijak nem járván — az első bíróság azokat helyesen mellőzte, — a megállapított 4 frt 30 krral pedig, tekintve a hagyatékok csekélységét s azt, hogy maga panaszkodó, a tárgyalási dijat csak 2 írttal számította fel, panaszkodó munkája elegendően van jutalmazva.'4 (1879. márcz. 18. — 3488. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁJí. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.