Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 36. szám

144 A k i r. tábla — hová ez ügy felebbeztetett — hivatalbóli semmiség alapján azt felterjesztette. A Semmmitőszék a jbiróság ítéletét hivatalból megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „tekintve, hogy a perrend 93. §. h. p. szerint sommás eljárás tárgyát csak azon mezei rendőri esetek képezik, a melyek polgári eljárás alá tartoznak; hogy eszerint polgári úton me:-:ei rendőri perben a bíróság Ítéletét a perrend szabályai szerint tartozik hozni, és ha fogságbüntetés alkalmazásának van helye, Ítélethozatal ntán az iratokat a büntető bírósághoz kell áttennie. A jelen esetben azonban az első bíróság alperest a kereset alól bizonyítékok hiányából mentette fel, s ekként Ítéletének szerkezete a polgári bíró Ítéleteinek kellékeivel nem bir, — minthogy a polgári bíró vagy felperest mozditja el keresetétől vagy alperest marasztalja el a kereseti kérelemhez képest; „tekintve továbbá, hogy az alsó bíró alperest makacskodása és a bíróság megvetése miatt 30 napi fogságra is ítélte — s eszerint a perr. 118. §. rendeletét is megsértette.0 (1879. márcz. 18. — 5654. sz. a.) Az árverési végzés megsemmisítésére a nő mini egyik alperes elhalálozásának s örököseinek be nem jelentése okul nem szolgál, midőn a másik alperest képező ferj képviseli elhalt neje örököseit is. A lefoglalt követelések elárverelése a jbiróság végrehajtója átal meg nem tagadható azon okból, mintha ő azoknak mint ingztlunra vonatkozó jogoknak eltirvereztelésére hivatva nem lehetne. Sittner Lajos — Gerstenbein János ós neje e. 3300 frtos végrehajtási ügyében árverési határ- j nap tüzetett ki, mi ellen alperes semm. panaszszal élt. | A Semmitőszk azt elvetette; mert a semm. pa- j nasz szerint elhalt neje örököseit is panaszkodó képviselvén, — a miatt mivel nejének elhalálozása s örökösei az eljárás folytán a bíróságnak felperes által be nem jelenteltek, — a neheztelt végzés megsemmisítésére kellő ok nem forog fenn. (1878. nov. 5. — 21113.) A bpesti VIII.—X. ker. jbiróság végrehajtója által az árverés foganatositatván — a j bíróságnak az árverési jkönyvet tudomásául vevő 1878. decz. 31. — 23614. sz. végzéze e. felperes élt. semm. panaszszal. ASemmitőszék a végzést, a mennyiben a bemutatott árverési jkönyv átalánosságban, s így azon részére nézve is, melyszerint a végrehajtó a szóban forgó követelések, illet ve vételi jog elárverelését megtagadta — még pedig kellő indokolás nélkül egyszerűen tudomásul vétetett, a helyett, hogy a végrehajtó utasitatott volna, mikép az árverést a kérdéses vételi jog, illetve követelésekre is foganatosítsa, s e végből az árverés tárgyainak tüzetes megjelölését lartalmazó hirdetményt bocsásson ki — megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert habár az árverési hirdetményben a szóban forgó adásvételi jog, illetve lefoglalt követelések kellően megjelölve nem voltak, — e körülmény tehát okulszolgálhatott volna ujabb árverési határidő kitűzésére; a végrehajtó azonban ezekre nézve az árverés megtartását átalában azon téves okból tagadván meg, mintha a végrehajtás kérdéses tárgyai, mint ingatlanokra vonatkozó jogok elárvereléséTe a dologi bíróság 1878.—7601. sz. végzése értelmében ő hivatva nem lehetne, — a jbiróság szabálytalanul járt el, midőn felperes eziránybani az árverési jkönyben előterjesztett kérelmét figyelmen kívül hagyva, az árverési jkönyvet eziránybani rendelkezés nélkül egyszerűen tudomásul vette." (1879. márcz. 27. — 5814. sz. a.) Kinevezések s áthelyezések. Az igazságügyminister, Pejov Mátyás n.-becskereki kir. tszéki Írnokot, ugyanezen kir. tszékkez segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki, Tóth Mór egri kir. ügyészt a debreczeni, Hyeronymi Béla jászberényi kir. ügyészt az egri és K u t h y István debreczeni kir. ügyészt a jászberényi kir. ügyészséghez helyezte át; a nagy-beeskereki kir. ügyészség felügyelete alatt álló központi börtönnél szükségelt orvosi teendők teljesítésével, dr. Hajdegger Lajos ottani gyakorló orvost bízta meg. Az igazságügymiuister br. Eudnyánszy Béla budapesti kir. itélő-táblai segédfogalmazót, ugyanezen kir. itélő-táblához fogalmazóvá — és Kisfaludy Ákos budapesti kir. itélő-táblai tiszteletbeli segédfogalaiazót, ugyanoda segódfogalmazóvá nevezte ki. — Továbbá Topich Károly nagyváradi kir. tszéki dijnokot a nagyváradi, Illyasevics Gusztáv marmarosszigeti kir. jbirósági dijnokot pedig a marmaros-szigeti kir. törvényszékhez írnokokká nevezte ki; ítimay Mihály sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki irodaigazgatót, az egri kiv. törvényszékkez helyezte át. A magyar ministerelnök dr. Bérezik Árpád, osztálytanácsosi czimmel és ranggal felruházott ministeri titkárt, valóságos osztálytanácsossá nevezte ki. A belügyminister az országos levéltárnál id. Kendelényi Ferencz kezelő aligazgatót, allevéltárnokká, — dr. Thallóczy Lajos levéltári tisztet, levéltári fogalmazóvá, — és Csath Ádám levéltári tisztet, kezelő aligazgatóvá nevezte ki. Kitüntetés. A király Majovszky Vilmos a beszterczebányai törvényszék elnökének, az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül, a harmadosztályú vaskoronarendet adományozta. Semmit öszéki tanácsok május 13-tói. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró; Bírák: Soltész, Manoilovich, Mersics, Elekes, Oberschall. H. Tanács. Elnök: Perczel Béla; Bírák: Babos, Láday, Nagy Samu, Lehoczky. III. Tanács. Elnök* Tóth Lőrincz; Birák: Beke, Pápay, Németh Miklós, Erdélyi, Sánta. IV. Tanács. Elnök: S/.abó Imre; Birák: Szloboda, Osvald, Eauchoíer, Gallu, Csóé-k. V. Tanács. Elnök: Soltész; Birák: V'écsey, Masierevic, Barta, Lacza. Bejelentetett összesen: 534 ügy — ezek közt 3 a legfőbb ítélőszék, 14 a kir. táblák ellen és 11 kereskdelmi. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.