Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 37. szám

Budapest, 1879. péntek, május 16. 37. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Biztosított tűzkár megtérítése.-- Ügyvédség. — Váltójogi- és Semm. döntvények. [Jogeset. A tűzkár ellen biztosított, kártnegtéritési keresetével -gfiu resegét nem kereshetvén, hanemcsak a valósággal szenvedett vagyoni hátrány megtérítését követelhetvén ; miután azl873-ki válság átalános ér ték csökkenést s azt idézte elö, mikép az ipar- s gyárüzletek a valóságos értéken alól csak tetemes veszteséggel lettek elárusíthatok: jogosult, hogy az azoknál előforduló tűzkár esetekben, a leégett tárgyak benső értékéből, lekine el az eladhatási árra, 33X/B száztóli levonatassék. Angol Magyar bank — a triesti „A z i e n d a a s s i cu r a t r i c eí{ e. 59203 frt 32 tűzkár térítés iránt 1874. május 20. a bpesti tsz ék előtt pert indított — melyben 1876. decz. 18. — 5320. sz. a. hozott Ítélett el alperes: 37460 frt 48 kr. tőke, ennek kamatai s a szakértők 2100 járandóságával 2900 frt perköltség fizetésére köteleztetett — az ügy védek dijai 800 — 800 frtban állapitatván meg — következő indokolással: „Alperes beismerte, hogy 1873. aug. 25-tŐl egy évre felperes Pesten soroksári utczában létező, kártoly fonoda gyárépületeit, gépekkel, kazánokkal stb. tűzkár e. az érték 12°/0 erejéig biztosította, s hogy 1873. sept. 13. leégtek. — Figyelembe nem vehető alperes azon kifogása, mintha felperes kártérítési igényét elve esztette volna azáltal, hogy magát a biztosított tárgy tulajdonosául valótlanul mondotta be; mert a C. a bárczában használt „gehörig* kifejezés alatt az, hogy a biztosított tárgy tulajdona, annak szoros jogi értelmét véve, felp. bankot illetné, nem is értetik, hanem az csak a biztosított tárgy iránti birtok- s rendelkezési viszonyt jelzi, ós ezen viszonyban felperes bank az A. a. szerződést tekintve kétségtelenül állott is a biztosított tárgyra nézve; és mert alperes legkevésbé sem bizonyitotta, mintha ő fenti bemondás folytán a biztosítás elválalására fontosnak tekinthető körülményre nézve felperes által tévedésbe ejtetett volna; de különben is a bevallás körüli tévedés a biztosítás érvényét csak akkor csökkentheti, ha az roszhiszemü, vagy a tűzveszélyesség mértékére befolyással bírna, melynek fenforgását alperes épen nem bizonyitotta. „Nem vétethetett figyelembe alperesnek a kereshetőségi jog iránti kifogása sem, mert felperes a C. bárcza szerint a kártoly-fonodát felszerelvényeivel, habár az idegen tulajdont képezett is, saját érdekében biztosíthatta; mert hogy felperesnek a biztosítás körül jogos érdeke volt, — ezt az A. a. szerződés kikötésénél fogva, — de leginkább annak figyelembe vételével, hogy a két társ intézettel egyetemben kötelezettséget válait, ezen gyár értékesítésével tetemes adóságot törleszteni, ennek fejében 430,000 frtig terjedő előleget adni, — kétségbe vonni nem lehet, ezzel pedig a C. a. bárcza 9. §-nak elégtétetett. De felp. bank a biztosítást a kártolyfonoda leszámítoló bizottságának érdekében is eszközölhette, mi az A. szerződés által reárubázott ügyvitelből folyólag felperesnek joga, — az idegen vagyonnak reáruházott kezeléséből folyólag pedig kötelezesége volt. „Figyelmen kívül hagyandó volt az idóelőttiségi kifogás is, mert alperes azt, hogy felperes a bizt. bárcza 8. §-ban előirt hatósági bizonyítványt a tűzeset valószinü, vagy kiderített okairól az előirt határidő alatt alp. társaságnak átszolgáltatta, maga beismerte; azt pedig, hogy felperes ellen bünvizsgálat lenne, s így az a bárcza 15.§. szerinti felmentési okmány előmutatására köteleztetnék, — nem igazolta. „Nem vétethetett figyelembe végre azon alperesi kifogás sem, hogy felperes keresetében ismeretlen összeg megítélését kéri; mert a midőn felperes alperest 59203 frt 32 kr. tőkében s járulékaiban marasztaltatni kéri, és egyszersmind kijelenti mikép belenyugszik, hogy az égési maradványoknak bírói szemle utján kiderítendő értéke fenebbi összegből levonatassék, — tekintettel arra, hogy a szemle az ítéletet megelőzi, és igy az Ítélethozatalnál az égési maradványok értéke már tudva lesz, nem terjeszt elő oly határozatlan kérelmet, mely az ítélet alapjául nem vétethetnék; de másrészt a perrend azt sem rendeli, hogy kártérítési ügyeknél a szakértői szemle a keresetet egyátalán megelőzze. „A felperes által szenvedett s keresetbe vett kármennyiség megállapítását illetőleg a bíróság elfogadta alapul a perrend szerint felvett előleges birói szemlei jköny veket s a biztosított tárgynak a tűzeset előtti s megtörténte utáni értékére nézve, — minthogy azon alperesi puszta kifogás, mintha a szakértők nem jártak volna el helyesen a hittel megerősitett szakértői véleménnyel szemben, figyelembe nem vétethetett; s minthogy alperesnek azon kívánsága, hogy a már kihallgatott szakértők újból kihallgatassanak, törvényben nem gyökeredzik, de most, midőn a tárgynak már nyoma sincs, eredményre nem vezethetne: ezen szemle alapján a tűzeset által a biztosított tárgyakon ejtett kár: 320,478 forint 81 krajczárból áll. „Mind a mellett tekintettel arra, hogy a kárösszeg megállapítása első sorban a biztosító s biztosított részéről közösen eszközlendő, — hogy ily közös megállapítás felperes saját előadásaként közte s az együttes 7 bizt. társulat négy része közt a főbb tényezők figyelembevételével valósággal létrejött — a valóban megejtett kárnak csakis a H. J. K. L. okmányok szerint megállapított 312170 frt 69 krt fogadta el. „Alperes ugyan árcsökkenés czimén a kárösszegből levonást kiván, azon okból, hogy a biztosított tárgyra nézve az üzlet szünetelt; s ekként a tárgyak kényszer eladásnak voltak kitéve, mely különbséget ujabbi szakértői szemle által kívánja megállapitatni. Alperes ezen kívánsága mellőzendő, mivel a biztosított tárgy C. szerint már mint olyan lett biztosítva, melyre nézve az üzlet szünetelt; s mivel eszerint arra nézve, hogy ily czimen bármi 37