Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 36. szám

143 igaz továJbbá az is, hogy a végrendelet alkotásaikor fennállott törvények szériát, az ősi vagyon teheltetése, főleg Tia szerzemények léteztek, nem volt megengedve; ámde az ily terheltetés által a törvényes örökösöknek okozott sérelem csakis perútján és pedig a sérelmes végrendeletnek érvénytelenítése vagy félretétele által volt orvosolható; mely orvoslási út az Ösis rend. 9. §. világos tartalma, szerint, az osztrák tkönyv hatálybelépte előtt keletkezett s még be nem peresített igényekre nézve, az ugyanazon tkönyv hatálybalépte napjától számítandó 1 év lejártáig, vagy is 1854. májú a 1. napjáig akkép tartatott fenn, hogy ha ezen határidő lejártáig a végrendelet érvénytelenítése vagy félretétele végett a per meg nem inditatik, az illetők jogai elenyésznek. „Jelen esetben, minthogy végrendelkező gr. Eszterházy József az F. a. végrendelet T-ik pontjában jelzett vagyonokat mint saját tulajdonát, illetve szerzeményét 2. 3. s 4-ed r. alpereseknek hagyományozta, — a sérelmes végrendelet érvénytelenítése, illetve feltétele végett a per 1854. május l-ig lett volna folyamatba teendő. — Gróf Eszterházy Mihály által ilynemű per még 1853. évben inditatott ugyan, de ebben keresetével Y. s Z. szerint elutasítva lett, — a jelen perbeli keresetlevél pedig, — melyben a felp. válasz 52-ik lapján levő nyilatkozat szerint is, az F. a. végrendelet félretétele czéloztatik mind gr. Eszterházy Mihály, mind Károly csődtömeg gondnoka által nem elébb mint 1855. apr. 28-án — tehát a hivatolt 9. §-ban megszabott határidőnek lejárta után adatott be, — s igy felperesek azon igénye, hogy a kérdéses végrendelet érvénytelenitessék vagy félretétessék s ennek folytán gr. Eszterházy József adóságai s terhei a 2. 3. s 4-ed r. alpereseknek hagyományozott javakra hántassanak —• immár elenyészett. „A pápai, ugodi s devecseri uradalmakban állítólag létező felszerelvény javítások s beruházások tekintetében a 2-od bír. ítélet, felperesek irányában, az 1-ső bir. ítélet indokaiból — alperesek ellenkövetelését illetőleg pedig azért hagyatott jóvá, mivel azon kérdés: váljon a jelzett tárgyak mi arányban illessék alpereseket egymásközt, nem a jelen per keretéhez tartozik s különben is azok misége s menuyisége bizonyítva nem lett. „Egyéb felebbezett részeiben a fenhivott 2-od bir. íteletet indokaiból — ugyszinte az 1877-ki pótitéleté"t érdemleges indokolásánál f.-gva hhagyni kellett.'* (1879. márcz. 18.—7694. sz. a. — Ref. volt e nehéz feladatú ügyben kitűnő jogtudósunk Kossalko; — a kir. táblán Csanády György volt a referens, kinek—kitűnő képzettsége folytán—szinte már rég a legfőbb fórumon kellene he'yet foglalnia.) Semmitöszéki döntvények. A perrend 108. §-sza felsöbiróságilag nem alkalmazható azon czelból, mivel az első bíróság nem terjedt ki azon kérdés eldöntésére, váljon a felmulatott okmányok alapján a biztositusi kérelemnek helyadható volt-e? A pozsonyi „Iparbank" — Y ág völgyi vasút részvény-társulat e. 31,000 frt erejéig szorgalmazott biztosítási végrehajtási ügyében, utóbbi kifogásokat adott be, melyek felett a pozsonyi tszék mint telekk. hatóság 1878. jul. 31. — 13915. sz. a. hozott végzése ellen alperes felebbezéssel élt. A kir. tábla 1878. nov. 19. — 51599. sz. a. végzéssel az első bíróságit feloldotta s a kifogásokra tartott tárgyaláskor előadottak figyelembevételével ujabb érdemleges határozat hozatalát rendelte el; tekintve, hogy a kifogások tekintetében a. vita s eldöntés tárgyát nem egyedül azon kérdés képezte: váljon a követelés már elébb zálogilag s eléggé fedezve volt-e — hanem azon kérdés is: váljon a kérvényező által felmutatott okmányok alapján a biztositásnak a perr. 338. §. szerint helyadható volt-e? A táblai végzés e. se mm. panasz adatván be. A Semmitőszék azt megsemmisítette ; „mert a perr. 108. §. szerint a felébbviteli bíróságok az alsó bíróságok ítéleteit csak a tárgyalási vagy bizonyítási eljárás kiegészítésének czéljából oldhatják fel; a jelen esetben azonban a 2-od biróság az első bíróság végzését nem ezen czélból, hanem azért oldotta fel, mivel az azon kérdésre: váljon a biztosítást kérő fél által felmutatott okmányok alapján a biztosítási kérelemnek, a perr. 338. §-hoz képest helyadható volt-e vagy nem — ki nem terjedt. „Minthogy azonban az első biróság akifogások felett érdemlegesen határozott, s azon körülmény, miszerint a kifogásokat mily terjedelemben vette vizsgálat alá, csak az indokokból tűnik ki, — az indokok hiányát azonban azon esetben, ha az 1-ső biróság végzését hhagyandónak véli maga a 2-od biróság is pótolhatja; valamint azon esetben, ha az első biróság végzését megváltó ^tatandónak találja, saját határozatát, a kifogásokban s a tárgyalási jkönyvben felhozott tények s bizonyítékok alapján, a kifogások minden pontjára nézve indokolhatja „ezeknélfogva a perr. 108. §-ban előszabott korlátozaton túlmenő 2-od bir. végzést megsemmisiteni kellett.0 (1879. márcz. 11. — 4308. sz. a.) A perrendben nem foglaltatik oly szabály, melynéfogva a végreh. foglalásról felvett jkönyv hitelesített másolata a feleknek, vagy harmadik személynek hivatalból kiadandó lenne. Römer Ferencznek — Kohu F ü 1 ö p és Sárosi Mária e. folytatott igényperében —a brassói járásbíróság f. év jan. 16. hozott végzése e. igénylő részéről semm. panasz adatott be. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert az 186'8: 54. tczikk nem tartalmaz oly rendelkezést, melyszzerint a végreh. foglalásról fölvett jkönyv hitelesített másolata a feleknek, vagy épen harmadik személyeknek kiadandó lenne ; „az eljáró biróság tehát nem követett el valamely a perr. 297. § szára alapit ható alaki szabálytalanságot azáltal, hogy a foglalási jkönyvet panaszkodóval hivatalból nem közölte; és „mert annak bírálata: váljon az igénykeresettőli elmozdítás a^on indokból, hogy panaszkodó az igényelt tárgyakat ki nem jelölte, helyesen történt-e V az ügyérdemében ítélő biróság hatásköréhez tartozik " (1S79. márcz. 19. — 4787. sz.) Ilivatalbóli semm. esetet képez, ha polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri ügyekben, a biróság bizonyítékok hiányából felmentő ítéletet hoz. Gr. Festetics Gryörgy — Zadravetz Lénárd e. 7 frt 50 kr. mezei rendőri kárösszeg megfizetése iránt a csáktornyai jbiróság előtt sommás pert indított, melyben a biróság 1878. nov. 14 hozott ítéletével alperest bizonyítékok hiányából felmentette, de makacskodása, a biróság iráuti megvető viselete miatt 30 napi fogságra itélte. 36*