Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 35. szám

140 „Helyesen határozott azon pontban is, melyben helyt nem adott azon alperesi kérelemnek, hogy felperesek az örökhagyó végrendeleti összes intékedéseinek teljesítésére köteleztessenek elvileg már jelen perben. Mert jóllehet felperesek azon kérelmükkel: hogy nekik az ősi vagyon minden csonkítás nélkül ítéltessék meg, a végrendelet összes intézkedései épségbentartása mellett elütasitattak, — következőleg a végrendelet szerint felpereseket terhelő kötelezettségek is érintetlen maradtak: mindazáltal tekintve, hogy a felpereseket mint örökösöket, végrendelet vagy törvény szerint terhelő kötelezettség teljesítése iránt, csak ezen kötelezettségek tárgyainak közelebbi és számszerű, határozott megjelölése mellett, az illető jogosultak kérelme folytán s különösen a 2. 3. 4-ed r. alperes hagyományosok irányában, csak a végrendeletileg erre kiszabott határidő előáltával lehetne hátározni — annak ezúttal helye nem volt. „Bárha felperesek a pápa-ugod-devecseri beruházások 8 felszerelvényekre vonatkozó kérelmükkel elutasitattak : mégis miután ilyetén javak fennléte, misége, mennyisége egyik fél által sem mutattatott ki, — s ennek esetleg csakis az azon uradalmakat idö'közben kiváltott tulajdonosok ellenében volna helye, — ezen beruházások tulajdona iránt jelen perben alperesek javára sem volt határozat hozható. „Az özvegy 200,000 frt iránti követelésének elutasítása az első bíróság indokaiból hagyatott helyben. „Nyékre nézve feloldandó stb. volt; mert örökhagyónak mindkét bírói ítélettel érvényben fentartott végrendelete 7. p. szerint vz általa Nyéken érdemdijazásból visszaváltott birtokrészek 2. 3. 4-ed r. alpereseknek hagyományoztatván, felpereseket törv. Öröklés czimén a nyéki birtoknak csak a hagy ományozottakon felüli részei illethetik, mi e perben külön meg nem jelöltetett." A nyéki Ősi birtok s perköltségek tekintetéből történt feloldás f o 1 y t á n az ujabb tárgyalás s eljárás 1855. júniusban befejeztetett. A pozsonyi kir. tszék 18 76. okt. 4. — 7259. sz. a; azokra nézve ujabb pótló Ítéletet hozott, melyben a perköltségek kölcsönös megszüntetésével az Eszterházy József u'án maradt nyéki birtokot tartozmányai s javadalmaival, az özvegyi jog megszűntével felpereseket kizárólag s egyelő részekben megilletőnek kimondotta következő indokokból: Néhai E. Józsefnek testvéreivel tett osztály alapján az egész nyéki birtok is osztályrészül jutott s felperesek örök. igényeiket arra is bejelentették s keresetüket 1855. május 1. előtt beadták. A feloldás folytán tartott tárgyalásnál pedig igazoltatott, és pedig alperesek saját beismerésük alapján is, hogy Nyéken 23/4 érdemdijas telek létezett, s hogy ugyanannyi telket az érdemdijazásból nem E. József, hanem már annak attyaE. Ferencz visszaváltott — A D. — H. okiratokkal, s ezekhez csatolt érdemdijazásról szóló eredeti s visszaadott oklevelekkel igazolták, hogy az érdemdijazásokra nézve a leszámolás már 1801 —1805. s 1806-ban megtörtónt; az eredeti okleveleknek az érdemdijazások által lett visszaadásával pedig igazoltatott, hogy a leszámolásnak elég is tétetett, az érdemdijasoktól az érdemdijas földek leszámolás szerint ki is lettek váltva. Igazolja azonban ezt azon körülmény is, hogy azon földek nagyrésze leszámolás után azonnal az érdemdijásoknak haszonbérbe adattak; végre hogy alperesek maguk sem állítják, mikép a leszámolási összeget E. József fizette volna, hanem azt állítják, hogy E. József 1818. évben az érdemdijasoknál létezett épületek árát kifizette s a már földmivelés alá készített földek munkálási költségeit megfizette. De ezen állításukat nem igazolják, mert erre az uradalmi főkönyvek bizonyítékot nem képeznek; s ilyképen a végrendelet 7. p. szerint sem illetik alpereseket ezen földek. Minthogy eszerint alpereseket csak az E. József által visszaváltott érdemdijas földek illetnék : ennélfogva a nyéki birtok stb. felpereseket illeti." (Vége köv.) Semmit ö szó ki döntvény. Azon szabályok, mely eh szerint a községi biró úrbér rendezési perben a volt úrbéreseket képviselheti, — a rendes eljárású polgári perben, mely bizonyos failletmény kiadatása iránt a volt földesúr ellen inditatolt, alkalmazást nem nyerhetnek. Lubina község volt urbérései képviselve Harusták György községi biró által, ki a perbeli ügyvéd részére megbízást állított ki —gr. Breuner Ágost e. 10062 ölfa vagy 60372 frt megtérítése iránt a ny itrai tszékn él pert indítottak, melyben a tszék 1876. évben 23128. sz. a. Ítéletet hozott, de a periratokat — felperesi felebbezés folytán — csak 1878. márcziusban terjesztette fel — A kir. tábla minthogy felperesek a keresetlevélben meg nem neveztettek, s mert a községi biró polgári perben a volt úrbéresek képviseletére hivatva nincs — hivatalból észlelt semmiség alapján az iratokat a Semmitőszékhez felküldötte; A Semmitőszék a nyitrai tszék ítéletét hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. 15. p.) s azt utasította, hogy a keresethez jogosított egyes volt úrbéresek megnevezése, s az ezek által Harusták részére a perr. 553. §. szerint kiállítandó meghatalmazvány bemutatása végett, a felekkel póttárgyalást tartván, — ujabb ítéletet hozzon; „mert a kereset önálló polgári kereset levén, azon szabályok, a melyek szerint a községi biró a volt úrbéreseket az úrbéri rendezési perben képviselheti, ezen rendes eljárású perben nem alkalmazhatók ; következve a keresetlevélben a perr. 64. §-hoz képest azon egyes urbéréseket, a kiknek nevében Harusták György felperesi ügyvédet a kereset indítására meghatalmazhatni vélte, — megnevezni, — és minthogy Harusták György mint községi biró, ezen nem a községet, hanem az egyes úrbéreseket érdeklő perben hivatásánál fogva az érdektársak képviseletére jogosítva nincs, azoktól hitelesített ineghatalmazványt (553, §.) kellett volna felmutatnia, — mi elmulasztatván, a hiány pótlása előtt az első bíróság ítéletet nem hozhatott." (1879. márcz. 11. — 4370. sz. a.) Felelős szerkesztő és ki adó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4= üt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.