Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 35. szám

13? „Tekintve, hogy oly jelzálogos hitelező, kinek részére a tégrehajtúsi zálogjog a csőd kiütése elölt kebeleztetett be, a perr. 377. §-nak intézkedéséből folyólag, a végrehajtást csődön kivül folytathatja, — ebből pedig önként következik, hoyy a csödnyitás előtt végrehajtásilag lefoglalt ingatlanokra nézve a vételár felosztás valamennyi jelzálogos hitelezőre vonatkozólag a perrend szabályai szerint foganatosítandó, miután ugyanazon ingatlanok tekintetében két különböző sorrendi eljárásnak helye nem lehet; „ezeknélfogva oly esetben, midőn a csődtömeghez tartozó ingatlanra, egy hitelező részére, a végrehajtási zálogjog a csőd kiütése elölt bekebleztetell s azon ingatlan árverésen eladatott, a telekkönyvi hatóság a befolyt vételárból valamennyi jelzálogos hitelező követelésének kielégítésére illetékes s csak a netáni fölösleget tartozik átteni a csődbírósághoz. (4378. számhoz.) Jogesetet képezett. Taffler József — Ma gyári Kossá csődtömege e. 20,000 frt iránt folytatott ügyben — s különösen a végrehajtási eljárásra vonatkozólag a karczagi tszék mint telekk. hatóságnak 1878. május 8. — 3187. sz a. hozott végzése e. a perügyelő semm. panaszszal élvén, az 1878. sept. 19. — 1755). sz. a. elvettetetett, „inert a Semmitőszék felperesnek előbbi semm. panaszára vonatkozó s 1876. évi 5910. sz. a. hozott határozatában kimondotta, hogy felperes a végrehajtást a perr. 377. §. értelmében csődön kivül folytathatja — min azon körülmény sem változtat, hogy felperes követelését elő*vigyázatból a csődbe is bejelentette s az osztályoztatott is." Ennek folytán a karczagi tszék mint telekk. hatóság 1878. decz. 24. — 9663. sz. a végzésével — tekintettel arra, hogy Tafler Józsefnek csődöukivüli kielégítését megállapító 3187. sz. végzés, a Semmitőszék fentebbi határozata folytán jogerőre emelkedett; s tekintve, hogy végrehajtatónak ez útoni kielégitetése, minthogy a befolyt vételárból az utána következők nagyrésze is kielégítést nyerend — a csődbíróság osztályozási ítéletével különben sem ellenkezik; mert Tafler követelése, azon ítélet 11. p. szerint csak feltételesen soroztatott az esetre, ha csődön kivül kielégítést nem nyerne: ezeknélfogva végrehajtató Taflernek felszámított s a következőkben bíróilag megállapított •— M. Kossá ingatlanjaira bekeblezett 20000 frt s járulékaiból még fentlevő őt illető követelések, az azok vételárául befolyt s letétben levő összegekből aránylag kifizetetni rendeltetnek. Ez e. Markbreit A. jelzálogos hitelező semm. panaszt adott be. A Semmitőszek a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a:t utasította, hogy az ingatlanok vételárának felosztása iránt, valamennyi jelzálogos hitelezőre kiterjedő ujabb végzést hozzon ; „mert a Semmitőszék 5910. és 17550. sz. határozataiban már kimondatott, hogy felperes a perr. 377. §-ból folyólag, a végrehajtást csődön kivül folytatkatja, — miből önként következik, hogy a jelen végreh. ügyben a csődnyitás előtt végrehajtásilag lefoglalt ingatlanokra nézve a vételárfelosztás, valamennyi érdekelt jelzálogos hitelezőre vonatkozólag, a perrend szabályai szerint foganatosítandó, — miután ugyanazon ingatlanok tekintetében két különböző sorrendi eljárásnak helye nem lehet; s habár felperes az elárverezett derzsi 253. sz. telekk. ingatlanokra csődnyitást megelőzőleg végreh. zálogjotnem szerzett, ezen ingatlanok tekintetében sem forog fenn törvényes akadály a fentkimondott elv alkalmazása ellen, miután azokra nézve más hitelezők a csőd nyitást előzőleg szereztek végreh. zálogjogot; az eljáró tszék tehát sza- j bálytalanul járt el, midőn neheztelt végzésében csakis felperes követelése kifizetése iránt tett intézkedéseket stb. (1879. april 17. — 4378. sz.a.) Jogeset. Gr. Eszterházy József utáni törvényes öröködés. (Folytatás). A kir. tábla 1873. nov. 19-ki ítélete követkeleg végződik. c) A solitar gyürü s fogatok iránt azon indokból hagyatott helyben az elutasitó itébt, mely fent a 16000 frtra nézve hozatott fel. d) Alperesek ellenirati kérelmére nézve : „Az ellenirat I. pontjában foglalt végkéretük főleg a valta suri közép csöppönyi s p. kürti javakra nézve az első bir. ítélet részint hhagyott, részint megváltoztattatott fentiebekből; — 1-ső r. alperest a cseklész-szempczi birtok tulajdona iránti viszonkeresetével elutasító része hhagyatott, mert a keresetlevél szerint azokban fenforgó hitbizományi jogok érvényesítése külön ügyútra tartozván, azok e per tárgyát nem képezték, azokra nézve eperben határozni nem lehetett. Az ellenirat. II. III. IV. p. végkéretet illetőleg — miután felperesek részére a megítélt jószágokon szemle szerint találtató összes gazdasági épületek mint tartozékok odaitéltettek s egyúttal alperesi azon kifogás, hogy azokban örökhagyónak beruházásai volnának, elvettetett — hhagyandó volt az 1 ső bir. ítélet azon része is, melyszerínt az emíitett időről követelt beruházások megtérítése iránti kérelemnek hely nem adatott. „Miután továbbá az 1-ső bíróság az ősi jószágok öszszes tartó/mányait, tehát az egész gazdasági felszerelvényt is felpereseknek odaitélte, — ellenben jelen ítélettel annak részbeni megváltoztatásával felperesek a fennlevő tartozmányok egyrészére nézve elutasitatván, az őket illető ősi felszsrelvény közelebbről meghatároztatott: ebből folyólag hhagyandó volt azon pontja is, melyszerint alperesek azon átalános kérelmének, hogy az összes felszerelvény az ősi hagyatékkoz nem tartozónak nyilvánitassék, eperben helyt nem adott — és pedig annálinkább, mert ezen átalános kérelem, egyrészében, a következő pont szerint a per tárgyát még most nem képezheti. „Ugyanis továbbá hhagyandó volt az első bir. Ítélete azon részeiben is, melyek szerint alperesek azon kérelmének sem adatott hely, hogy előzőleg állapitassék meg, mi illetendi alpereseket mint hagyományosokat s az örökhagyó özvegyét, a hagyatéknak felperesek részére oda nem itélt részeiből a végrendeletnél fogva, illetőleg az egyes tárgyaknak az örökhagyó elhalta utáni szaporulata, vagy azokba tett befektetések folytán. — Mert jóllehet azon jogok megállapításából, melyek felpereseket a hagyatékból megilleték, önként következik, hogy azontúl alperesek irányában többet nem követelhetnek; s jóllehet ezen jogok megállapítása által a végrendelet intézkedései s 2. 3. 4-ed r. alperesnek abból folyó jogai,— valamint az özvegynek a haszonélvezet ideje alatti bármely czimü szerzeményeire vonatkozó törvényes jogai, érintetlenül fenhagyatnak: mindazáltal alperes hagyományosok s az özvegy most érintett jogainak további előleges, sazok tárgyainak részletes s határozott megjelölése nélküli kimondása sem szükséges, sem hely- s időszerű nem volt a jelen perben.