Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 33. szám

131 „mert felperesi követelés jogossága a mellékelt okmányok szerint, kérdés tárgyát nem képezhetvén, csakis arról lehet szó: hogy kötelezhető e alperes arra, miszerint az általa fizetendőnek beismert kereseti követelést nemásnak, hanem közvetlenül felperesnek fizesse ki? Mellőzve az alperes által felhozott teljesen indokolatlan s egyébként is ezidő szerint már egészen tárgy nélküli időelőttiségi kifogást, — alperes feltétlen fizetési kötelezettségét felperes irányában már egyedül a keresk. törv. 20. §. alapján feltétlenül megállapítani kellett; mert bármily jogczime legyen is ama jogügyletnek, mely alperes s a ,Haza' közt viszonbiztositási szerződés formájában létesült, — foglaljon bár az magában a ,Haza! részéről vagyon átruházást, vagy sem, — mihelyt egyszer ,Tisza a ,Hazána.k' a biztosítási üzletből eredő fennálló kötelezettségei teljesitését magára válalta ugy, miként ez a szerződésben (4) 1. stb. pontban határozottan körvonalozva van, s a midőn tudvalevő, hogy az egyenes kötelezett, az üzletadó a ,Haz a' fizetésképtelen : aziránt kétség nem lehet, hogy ez esetben felperes a 20. §. alapján ép oly joggal léphetett fel egyenesen alperes ellen, mint a hogy felléphetett a vele közvetlenül szerződő ,H a z a' csődtömege ellen; hogy továbbá ezen sarkalatos hitelezői jogot felperestől a 4. y. alatti szerződésben foglalt semmiféle egyéb megállapodás el nem vonhatja, jelen esetben annálkevésbé, mert annak már csakugyan semmiféle felfogható okszerű értelme, vagy reális jelentősége sincs (alperes sem igyekszik ilyest még csak sejtetni sem),bogy miért keljen csak azon oknál fogva, mert a kérdéses szerződés viszonbiztositó, s a biztosítottak közt közvetlen jogviszonyt nem állapit meg, (hogy ezt jelen esetben a törvény állapítja meg, erről fentebb már volt szó), hogy miért keljen felperesnek ezen liquid követelését, melyet alperes kifizetni késznek nyilatkozik, csakhogy nem felperesnek s nem a ,Hazas tömegének, — s a mely kétségtelenül s egyedül felperest illeti: egy harmadiktól kézhez vennie? A kir. tábla 1878. decz. 3. — 4594. sz. a. az e. bir. Ítéletét indokaiból hhagyta. A legfőbb 11é 1 ősz ék a kir. tábla Ítéletét helybenhagyta; Indokok: „Az alsóbb bíróságok helyesen Ítéltek, mitlőn elmarasztották alperest a ker. törv. 20. §. alapján. Mert azon szerződés, melyet alperes 1877. apr. 11. a ,Hazával' kötött, külsőleg viszonbiztositási szerződésnek jelentkezik ugyan, de valódi értelménél és czélzatánál fogva nem egyéb, mint a ,Haza' üzletének alperesre való teljes átruházása. — E szerződés 3-ik pontja azt tartalmazza, hogy alperes mindazon kötelezettségeket, melyeket a ,Haza' 1877. jan. 1-től az ezen napot megelőzőleg a ,Haza' részéről kiállított kötvények alapján teljesíteni köteles, — a ^aza1 irányában viszontteljesiteni, illetőleg a ,Hazának' a kötelezettség teljesítésére szükséges összeget rendelkezésére bocsátani, esetleg a kötelezettséget a ,Haza' nevében teljesíteni köteles. „Eszerint magára válalta alperes a jHaza4 kötelezettségeit; magára válalta csak a,Haza'irányában ugyan, — ez utóbbi körülmény azonban figyelembe nem vétethetik, mert ezen kitételek: „a Haza irányában" — „a Haza nevében" — csak következményei a felállított viszonbiztositási viszonynak, — tehát színlegesek, miután a szerződés mint fentebb kimondatott nem viszonbiztositást, hanem üzlet átruházást tartalmaz. — Ehhez járul, hogy a szerződés 18. pontjában még meghatároztatok, miszerint alperes kötelezve, illetőleg jogosítva van, a viszontbiztosításban átválalt koczkázatokról, a szerződő félnek kívánságára, illetőleg ennek beleegyezésével, a maga részéről saját kötvényét kiszolgáltatni, — és ilyképen a biztosítási kötelezettség közvetlen átvállalása által, a,Hazának4 a szerződő fél iránti kötelezettségeit megszüntetni. „Ezen határoz mány világos kifejezése annak, hogy alperes a .Haza' hitelezői irányában ís magát kötelezni kívánta; mert csak ezek akaratjától tette függővé azt, hogy velők közvetlen szerződési viszonyt létesítsen, és hogy ekképen névleg is a ,Haza' helyébe lépjen, — mint ez tényleg már megtörtént. így állván a dolog, kétséget nem szenvedhet, hogy a ker. törv. 20. §-uak a jelen esetre alkalmazást kell nyernie.* (l879. apr. 22. — 167. sz. a.) Ezzel kapcsolatosan, s a fentebbi második elvi enuneiatumra vonatkozólag meg kell ismertetnünk azon még a mult évben lefolyt pereket, melyeket Petőfi István slvánka Samu a Hazi s Tisza ellen indítottak a budapesti keresk. tszéknél, és pedig mindketten a már befizetett bizt. dijak visszatérítése iránt — a melyre nézve azonban, mint lejebb látni fogjuk a legf. Icélőszék mindkettőt elutasította. Petőfi István — ,Haza' életbiztosító bank 1-ső s ,Tisza! biztosító társaság mint 2-od r. alpsras e. 2000 frt biztosított életbiztosítási dij letétbe, helyezése vagy a már befizetett 710 frt 41 kr. díjrészletek visszatérítése iránt 1877-ben a bpesti keresk. tszék előtt pert indított: A keresk. tszék 1878. apr. 12. — 28399. sz. a. következőleg ítélt: A felperes s 1-ső alp. közt 1S67. nov.18. kiállított bizt. kötvény szerint létrejött életbiztosítási ügylet érvénytelennek nyilvánitatik s ennélfogva mindkét alperes egyetemleg köteles 23 > frt 80 krt perkezdéstöli kamataival együtt — ezenfelül csupán 1-ső r. alperes 473 frt 64 krt kamatostul — s 52 frt 50 kr. perköltséget megfizetni,— felperes s 2-od r. alperes közt a perköltség megszüntetetvén. Az indokolás első része azonos azzal, mely a Móczár fele ügyben használtatott, s melyet lapunk 1878. évi 38. számában ismertettünk. Ezután áttér a /Tisza' mint 2-od r. alperesre vonatkozó határozatának indokolására; „2-od r, alperes a befizetett bizt. dijak csak harmadrészének viselésére volt a feltételek 7. §. értelmében 1-ső rendűvel egyetemleg s a ker. törv. 20. §. alapján kötelezhető; mert a , Tisza' a NB. a. szerződós értelmében, a ,Hazának' a bizt. ügyletekből kifolyó nem minden s nem egyéb, hanemcsak a bizt. kötvény tartalma szerint világos kötelezettségei teljesitését válalta magára, — a mint ennek ugy a szerződésben, valamiutkörleveleiben is kifejezést adott. Azon kötvényszerü fizetési kötelezettség azonban, a mint azt 2-od r. alperes is beismeri, hogy a kötvény stornirozása esetében, ha a féllel a bizt. ügylet már 3 éven át folytattatott, — a fél kívánatára az összes befizetett dijak V3-da minden esetben visszafizetendő, — 2-od r. alperest feltétlenül terheli. Ezen egyharmad kiszámításánál az összes befizetett dijak Összege, vagyis 710 frt 41 kr. vétetett alapul. — Ennek 236 frt 80 kr/ egyharmada képezheti csupán az egyetemleges elmarasztalás tárgyát. „Miután végül felperes 1-ső r. alperes jogellenes ténye folytán a szerződést tovább folytatni, sigy további dijakat fizetni sem volt köteles, — a csupán óvatosságból letétbj helyezett 37 frt 39 krhoz való jogosultsága t felperesnek kétségtelen." 33*