Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)
1879 / 32. szám
128 érdeme, a perrend 246. §. értelmében Ítéletet lett volna eldöntendő." (1878. márczius 18. 3140. sz. a.) *) Barátságos egyesség az örökösök közt nem sikerülvén, s a birtokon kivül állók perre ulasitalván,a hagyaték biztosításául a zár elrendelendő, ha veszélyeztetés nem forog is fenn. Ambrozovis szül. Esztergomi Etelka hagyatékára vonatkozólag — a zombori tBzék 1878. okt. 31. — 7804 sz. végzésével, minthogy egyrészről az örökhagyó férje Ambrozovits Károly, — másrészt annak nővérei Esztergomi Mária s Francziska között a hagyaték felosztása iránt barátságos egyesség- nem sikerült — utóbb nevezett Esztergomi nővérek, mint birtokon kivül álló felek perre utasitattak; és a perre utasitottak azon kérelmének: hogy az egész leltározott hagyaték zár alá vétessék hely nem adatott, mivel a veszély ki nem mutattatott, s Ambrozovits Károlynál elégséges biztosíték is található. Ezen végzés e. beadott semm. panasz folytán — A Semmit ő szék a tszék neheztelt végzését megsemmisítette s utasította, hogy a perrend 588. §-nak megfelelő uj végzést hozzon; „mert ezen törvényszakasz szerint, a bíróság nem egyedül a veszélyeztetett, hanem a peressé vált minden hagyatéknak keilő biztosítása és kezeléséről gondoskodni köteles. „Ehhezképest a tszéknek ezzel ellenkező, s nyilván a 324. §-ból, mely a hagyaték biztositásának esetére alkalmazást nem nyerhet, — merített nézete tarthatatlan." (1879. márcz, 12. — 2390. sz. a.) Gyám-gondnoksági ügyekre vonatkozó keresetek az árvapénztár ellen nem intézhetők. — A törvényhatóságok árvaszéki ügyészei az első végzések elfogadására jogosítva nincsenek. Fischl Dávid — sz. k. Temesvár város árvapénztára e. zálogjog kitörlése iránt — a temesvári tszék előtt pert indított, melyben 1879.jan. 20. — 532. sz. a. hozott végzés e. alperes semm. panaszsz a I élt. A Semmitószéka neheztelt végzést előző eljárással együtt megsemmisítette s a keresetlevelet esetleges kijavitás végett felperesnek visszaadatni rendelte; „mert azonfelül, hogy a törvényhatósági árvaszéki ügyész, mint nem peres fél, hanemcsak mint ilyennek jogi képviselője, első végzések elfogadására jogosítva nincs: a kereset egyébként is az árvapénztár ellen nem helyesen irányoztatott, — miután az árvaszék egyes szakközegei csak a szakmájukba tartozó teendők teljesítésére, —- különösen pedig a pénztárak a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek utasítás szerinti kezelésére, s nem az árvaszék jogai s kötelezettségeinek gyakorlatára vannak hivatva." (1879. márcz. 18. — 2824. sz. a.) *) Nem felesleges megjegyezni, mikép jelen conerót esetben a felek a bírói határozat alakja folytán, a perorvoslat használatára nézve sem tévedésbe nem jöhettek, sem sérelmet nem szenvedtek, mert a felebbezési jogot érvényesítették. Azonfelül ezen csekély összeg iránti ügy már két év óta van folyamatban. Kinevezések, A bogsáni járásbírósághoz albiróvá Ojtt r u b a y József verseczi járásbírósági aljegyző neveztetett ki s megengedtetett, hogy Gombás "Antal nagykanizsai törvényszéki bíró, saját kérelmére, járásbirói minőségben a tapolczai járásbírósághoz, és M i k ó Imre kolozsvárvidéki járásbirósági albiró, saját beleegyezésével, hasonló minőségben a kolozsvári járásbírósághoz áthelyeztessék. Az igazságügyminister, Dobos Imre, Szabolcsmegye dadái alsó-járása szolgabiráját, a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyelőben való bíráskodási joggal ruházta fel, s Kirchner Antal budapesti kir. törvényszéki Írnokot, ugyanezen kir. törvényszékhez irodatisztté nevezte ki. Ugyanő S z a1 a c s y Zoltán szegedi kir. törvényszéki jegyzőt, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez, C z e r h á k Károly székesfehérvári kir. ügyészségi Írnokot pedig a bpesti kir. törvény szőkhez helyezte át. Az igazságügyminister dr. Ráday Lajos székesfehérvári lakos ügyvédet, a vezetése alatti kir. ministeriumhoz, díjtalan fogalmazó gyakornokká, — és Szabolcsmegyében Thass község területére K á 11 a y Dienes ottani lakost, békebiróvá nevezte ki. Szunyogh Bertalan Szabolcsmegye nagykállai járása szolgabiráját pedig a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres üdyekben való bíráskodási joggal ruházta fel, — Pászthy Kálmán egri kir. törvényszéki Írnokot, a gyöngyösi kir. járásbírósághoz helyezte" át. Az ^igazságügyminister Kramer József kaposvári törvény» széki joggyakornokot a kaposvári, Török Árpád deési törvényszéki joggyakornokot a csáki-gorbói járásbírósághoz aljegyzőkké és Thoma László erdődi lakos ügyvédet a nagy-bányai járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. Az igasságügyminister, Incze Gerő beszterczei kir. törvényszéki aljegyzőt, ugyanezen kir. törvényszékhez jegyzővé, Tóth Albert marosvásárhelyi lakos magánzót pedig a mezőbándi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki, Oláh Lajos szegszárdi kir. törvényszéki és Velding János ottani kir. járásbirósági írnokot kölcsönösen áthelyezte. Az igazságügyminister Baczoni Pál tordai kir. törvényszéki dijnokot, ugyanoda írnokká nevezte ki. Veress Mihály brassói kir. ügzészségi Írnokot, a felvinczi kir. járásbírósághoz helyezte át. Az igazságügyminister a zólyomi járásbíróságot saját területére nézve telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel ruházta fel. Semmitöszéki tanácsok april 29-töI. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró; Birák: Soltész, Babos, Beke, Elekes, Erdélyi. II. Tanács. Elnök: Perczel Béla; Bírák: Masierevio Mersics, Lehoczky, Gallu. III. Tanács. Elnök' Tóth Lőrincz; Birák: Láday, Pápay, Nagy Samu, Barta, Csóók. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre; Birák: Manoilovich, Szloboda, Rauchoíer, Lacza, Oberschall. V. Tanács. Elnök: Soltész; Birák: Osvald, Németh, Miklós, Kis, Sánta.. Bejelentetett összesen: 29 ügy — ezek közt 29 kereskedelmi — 5 semm. panasz a legfőbb Ítélőszék, 9 a kir. táblák e. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTTÍ3J. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 irt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.