Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 32. szám

127 hazai gyakorlat szerint nem büntethető: éz okból ezen cselekmény miatt Avramőv' Eremits Drága ellen bün­tetés nem állapitható még. „Tekintve mindazonáltal, hogy a bűnpártolás miatti büntetéstőr váló mentesség — testvérekre vagy más közel rokonokra vonatkozólag sem terjed annyira, hogy általa, a büntetéstől mentessé tétessék a pártoló testvér, esetleg más közel rokon azon esetben, a mélyben a pártolási cse­lekmény, eltekintve a czéltól, a mely végett az fogána­tositatott, már magában is valamely büntetendő cselek­mény tényálladékát állapítja meg; tekintve továbbá, hogy Avramov Eremits Drágának azon cselekménye, mely által a megölt gyermeket a temetkezésre fennálló szabá­lyok megszegésével titokban eltemette, önmagában is ön­álló kihágást képez: ez okból nevezett 4-ed r. vádlott a temetkezésre nézve fennálló rendszabályok mellő­zése által elkövetett kihágásban mondatik ki vétkesnek, — s ezért valamint az 1 ső bíró a. ítéletben felhozott ada­tok alapján reá bizonyult gyermek elhajtási kísérletben való részesség miatt — eddigi vizsgálati fogsága bünte­tésül betudatik; s ezen változtatással, egyebekben a kir. tábla ítélete indokaiból annyival is inkább hagyatik hely­ben, mert 3-ad r. vádlott Prekrup Czveta azon beismerése által, bogy teherben volt 1-ső vádlottat erősen megkötözt s annak veres folyadékot adott be, — ellene a gyermek elhajtásra irányzott bűnös szándoka teljesen be van iga­zolva.'1 (1879. mártius 31. — 1844. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A peres fél sikelnémasága önképviseleti jogosultságát egy­magában nem zárja ki. Fuchs Mór — ügygondnok által képviselt Per­rán György (siketnéma) ellen a sz. lőrinczi jbiró­ság előtt 84 frt fizetésére pert indított, melyben marasz­taló ítélet hozatott s az felebbeztetett. A kir.tábla hivatalból észleltsem.alapjánfelterjesz­tette; minthogy a tárgyalásnál kitűnt, mikép alperes mint siketnéma önképviseletre jogosítva nincs, s törvényszerű képviselője mellőztetett — a perr. 8. §. szerinti eljárás mellőztével. A Semmitoszékitta 304. §. nem találta alkal­mazhatónak ; „miután alperes siketnémasága önkép viseleti jogo­sultságát egymagában nem zárja ki, — az pedig, hogy alperes gondnokság alá helyezve lenne, senki által sem állitatott." (1879. márcz. 12. — 26^3. sz. a.) A görög katholikus egyházakat érdeklő s különösen az ingatlanokra vonatkozó perekben való képviseletre, nem az egy­házgondnokok, hanem az illető püspök vagy helynöke van hivatva. Majoranik JánossJurkó — Tyahu ríván s Popovits Mihály egyház gondnokok, mintáz oroszvégi gör. kath. egyház k é p vi selői e. telekk. kiigazítás iránt a munkácsi jbiróság előtt pert folytatott — melyben 1878. május i3. — 1857. sz. a. hozott ítélet ellen, az oroszvégi gör. egyház képviseletében a munkácsi püspök helyettes Bacsiszky Irén semm. panaszt adott be. A Sem mitőszék annak helytadott, s a neheztelt Ítéletet az előző egész eljárással együtt megsémmisitette (297. §. 1. p.) és a keresetlevelet felperesnek visszadatni rendelte • „mert jólléhet az első bírósági ítéletbe nyilván tol­hibából becsúszott Malyovanik vezeték név kijavítása nem ezen útra tartozván, — az erre alapított panaszpont figyelembe nem vétethetett ; mégis a perr. 298. §. b.pont alapján ejfogadott semm. panasz folytán az egész eljárást s megtámadott ítéletet azért kellett megsemmisíteni;mert agörög kath. egyházakat érdeklő s különösen ingatlan vagyonra vonatkozó jogok iránt indított perek­beni kép vise let r e nem az egyházgondnokok, hanem az illető püspök, vagy helynöke van hi­vatva; jelen kereset tehát az alperesek mint egyházgond­nokok ellen helytelenül inditatván, — az az eljáró bíró­ság által azonnal hivatalból lett volna visszautasítandó; az alaki törvénysértést tehát azáltal követte el, hogy az eljárást a a perr. 8. §. b. pontjában foglalt rendelkezé3 el­lenére megindította, s a 11. §. mellőzésével ítéletet ho­zott." (1879. apr. 7. — 6761. sz. a.) Semmiséget képez, ha a számadás kifogásolása kötelessé­gének kérdése a számadás helyességének kérdésével összefog­láttatik s mindkettő közösen tárgyaltatik s egy határozattal döntetik el, s ez végzés alakjában hozatik. Hoffmann János ügyvéd — Klein Netti e. bizonyos állítólag 192 frtot tevő s felperes által behaj­tott összegre vonatkozó újított felhívási és számadási pert indított anagykikindai tszék előtt, számadásának helyeslése, vagy ellenei kifogások beadása iránt. — Ezekre nézve a tárgyalás együttesen megtartatván — a tszék 1878. jun. 5. — 3314. sz. a. végzést hozott, melyben a beterjesztett számadást helyesnek kimondották s felperes ügyvédet Klein irányában további számadás terhe alól felmentette. — A kir. tábla okt. 10. — 58026. sz. a. szintén végzés alakjában, felhívó ügyvé­det azon kérelmével, hogy beterjesztett számadása bírói­lag helybenhagyassék— elutasította s e részben a e. biróí végzést megváltoztatta. A legf. ítélőszék — hová felhívó fél íelebbe­zett, a 304. §. alapján felterjesztette, minthogy az alsó bíróságok a számadás helyességének kérdése felett nem itéletileg határoztak. A Sernmitőszék mindkét alsó bírósági végzést az előző egész eljárássel együtt hivatalból megsemmisí­tette (297. §. 1. p.) s a keresetet felhivónak visszaadatni rendelte; ,.mert felhívó szabályszerű számadást nem terjesztett elő, következőleg annak helyeslése vagy kifogásolása iránt eljárás sem volt megindítható; elismeri az előbbit maga a felhívó 3314. sz. jkönyvben foglalt perbeszédé­dében, melyben kifejezetten azt mondja: hogy számadási keresetet nem is indított, hanem felhívottat, mint bizo­nyos joggal kérkedőt vonta perbe; ezen állítása azonban annyiban alaptalan, mennyiben keresetei a perr. 514. §-nak megfelelő zárkérelmet nem tartalmaznak ; „mert továbbá az eljárás körül azon lényeges sza­bálytalanság merült fel, hogy az állítólagos számadás kifogásolása kötelességének kérdése — a számadás he­lyességének kérdésével foglaltatott össze, s mindkettő a perrend egybefüggő 516 — 519. §§. utasításai ellenére közösen tárgyaltatott jkönyvileg s egy közös határozattal döntetet el. „s mert ezen határozat mindkét bíróságnál perrend ellenesen végzés alakjában hozatott, holott a számadás helyességének kérdése, mint a pernek kizárólagos 32*

Next

/
Thumbnails
Contents