Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 29. szám

116 A posta-igazgatóság által kötött bérleti szerződésitől eredő keresetek a postaigazgató ellen nem intézhetők. Sánta Ferencz, Sánta Gábor és Gizell a— Cz<5bel Lipót mint a bpesti m. kir. f ö p os t a - i g a z­g at ó sá g vezetője ellen 250 írt mint bérleti szerző­désből eredt követelés megítélésére a bpesti IV. ker. já­rásbírósághoz keresetet adtak be, melyben nevezett fő­postaigazgatót a keresetben elmarasztaltatni kérték. A tárgyalás megtartatott s arra a kincstári jogügyek igazgatósága képviselője által megjelent. A jbiró\^ág í. év jan. 24. — 1762. sz. végzésével a keresetlevelet, tsetleges kijavítás végett, felpereseknek vieszaadatni rendelte; mintiugy a kereset nyilván a kincstár ellen irányul, a kincstár képviseletére pedig a kincstári ügyészség — illetőiig jogügyi igazgatóság van hivatva. Ezen végzés ellen felperesek rét-zérói semm. pa­nasz adatott be. A Sem mitő szék azt elvetette ; „mert a kereset a kir. postaigazgatóságnak, a kir. kincstár terhére megkötött bérleti szerződésből származó követelés megítélésére levén iiányozva, — a kereseti ké relém, melynélíogva a kir. postaigazgató beidéztetni s elmarasztaltatni kéretett, nem lörvény^zelü." (1879. márcz. 4. 3788. sz. a.) Holttá nyilvánítási ügyekben a 31b. §. szabályozta per­vjilás kétdése semm. panasz ufjara nem tartozik. — Az ileiti általi határozat az elhalálozás bebizonyításának kérdését e tan kijelölve s nem a kérvényezési joyostiUsjy, illetőleg a kérvény felszerelés kérdésére is. S e m j é n János s Julianna — eltűnt S e m j é n Ferencznek holttá nyilvánítása iránt pótkér­véunyel folyamodott (perújítás nélkül) a nváradi tszékhez, melynek 1877. nov. 14 — 15282. sz. a. iiélete fek-bbez­tetvén a gondnok által — a kir. tábla ez ügyet 1878. deez. 23. kelt átiratá­val, hivatalból észlelt stmmit-ég alapján teltcrjesztte. ASemmitőszék azonban ttt a 304 §. alkalmaz­hatónak nem találta; ,,nurt eltekintve attól hogy az ily ügyekben is, me­lyekre nézve különben a perr. 524 — 527. §§-ban kivéte­les eljárás v«n előszabva, a perr. 315. §-ban szabályozott perújítás kérdést, a perr. 320. §-nál fogva semm. pa­nasz útjára nem tartozhatnék, — e szempontból tehát a 304. §. stm nyerhetne alkalmazást: az első bíróság it élei e s el'áíása a perr, 525. §-szába sem ütközik. „mert e §-ban az ítélet általi határozat az elhalá'o­zás híbizonyitásának kérdésére van kijelölve, — a má­sodbiróság pedig a korábbi eljárás íolytán 1878. május 14. — 14525. tz. a. hozott határozata szerint nem e kér­désben, hanem a perr. 522. §. szerinti kérvényezési jogo­sultság, sa áth g tt hát a kérvény felszerelése kérdésében, — és nem is ítéletileg, hanem perr. í 25. §. rendelkezésé­ből folyólag, helyesen végzés által határozott. „mert végül azon végzése szerint az első biróság Ítéletének, a gondnoki dijakra vonatkozó nem felebbezeit része érintetlenül hagyatván, — bár erre vonatkozólag a jogérvény e^sé vált 1-ső bir. korábbi Ítéletet, az ujabb Íté­letben épségben fentartottnak kimondani teljesen felesle­ges volt, — ez azonban szintén nem képez oly lényeges szabálytalanságot, mely a perr. 297. §. 1. p. s a 304. alkalmazását vonhatná maga után." (1879. febr. 5. — 1060. sz. a.) Kitüntetés. A király Ghyczy Kálmánnak a képvise­lőház volt elnökének a belső titkos tanácsosságot adományozta. Kinevezések s áthelyezések. Az igazságügvminister, Pintér Miklós magyar-óvári kir. közjegyzői helyettest, Mura­szombatra kir. közjegyzővé, Kovács István váczi kir. jbirósági dijnokot, ugyanezen kir. jbirósághoz írnokká. — Továbbá a ki­rály Illyés Károly, marosvásárhelyi ítélőtáblai pótbirót, ugyan­azon ítélőtáblához rendes bíróvá nevezte ki; kinevezte továbbá bírákká: a kaposvári tszékhez Somogyi M., devecseri jbi­rósági albirót és a nagybecskereki tszékhez Kühnel Oszkár, nagy-kikindai albirót; járásbirákká: a kolozsvárvidéki jbi­rósághoz Ziegler Emil, kolozsvár-városi jbirósági albirót és a nagy-laki kir. jbirósághoz Váradi Kálmán, akra-rahói albirót; végre albirákká: a nagy-károlyi járásbírósághoz Szabó Pál,, szatmárnémeti jbirósági aljegyzőt, az aranyos-maróthi jbiróság­hoz Kraft Károly, ottani tszéki jegyzőt és a moóri jbirósághoz dr. S z ü t s Miklós, bpesti ítélőtáblai segédfogalmazót; a besz­terczei ügyészséghez alügyészszé Tribusz Gusztáv m.-vásár­helyi főügyészi iogalmazót; Rombauer Ervin, tornai jbirót, saját kérelmére a rozsnyói és Vájna Gáspár, dévai jbirósági al­birót, szintén saját kérelmére a nyárad-szeredai jbirósághoz | leendő áthelyezését pedig megengedte. Halálozás. Mácsay Lukács ügyvéd két ízben or­szággá ülési képviselő — szerencsétlenül kimúlt Budapesten már­cziusban. 8ei!iiuitöszéki tanácsuk april 10-tój. I. Tanács. Elnök: az országbíró Mailáth György, Birák: Soltész, Babos, Szloboda, Elekes, Lehoczky. II. Tanács. Elnök: Perczel Béla; Bírák: Láday, Mer­sies, Németh Miklós, Csóók, Sánta. III. Tanács. Elnök • Tóth Lőrincz; Birák: Beker Masierevic, Nagy Samu, Erdélyi. IV. Tanács. Elnök: S^abó Imre; Birák: Manoilo­vich, Osvald, Eauchoíer, Oberschall, Kis. V. Tanács. Elnök: Soltész; Birák: Vértessy, Pá­pay, Barta, Lacza. Bejelentetett összesen: 522 úgy — ezek közt 16 kereske­delmi — 23 a legfőbb ítélőszék es ugyananyi a kir. táblák ellen. Egyszersmind 3 kérdés plénum elébe viteleit eldöntés ala; melyek közül egyik a vegyes házassági való perekre, másik a lelepUvényen létező italmérési jog kérdésének illetőségére, s a harmadik a csődbeli ingatlan vételára feloszlásának illetékes­ségére vonatkozik. Felelős szerkesztő és kiadó-tulaj douos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkiut kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., félévre 4 írt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1379. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál inuxeum-kőrut 10. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents