Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 29. szám

115 járt el; mely utóbbi minőségén az, hogy nem közvetlenül magával a Kolozsváron székelő* — s ugyanott főteleppel bíró társulattal, hanemc3ak annak Budapesten felállított vezérügynökségével érintkezett, s ezzel állott számolási viszonyban — mit sem változtat, s a bírósági .batáskör s illetőség kérdésére befolyással nem lehet; mivel a társulat érintett vezérügynöksége, csak annak köz-vetitője s meghatalmazottjaként jár el. az annak kerületéhez tartozó ügynökségek irányában, önállólag pedig mit sem végez. „-s mert eszerint az ellene e minőségben, a társulat számára beszámolás terhe alatt beszedett biztosítási összegek iránt támasztott jelen kereseti követelésérvényesítése, — miután az ama üzleti viszonyból származtatott, a ker. törv. 260. §. s az életbelépt, rend. 6. §. 8. p. szerint feltétlenül a kcresk. bíróság hatásköréhez tartozván, — helyi illetőség tekintetében pedig ezen viszonyból eredő pénztartozás, illetve elszámolás, az ügylet természeténél fogva, azon helyen fizetendő, illetve eszközlendó, hol a társulat főtelepe létezik (324. §.) — következve fenforgó esetben, az eljáró kolozsvári tszék, mint a melynek székhelyén felp. társulat főtelepe létezett s a csőd jelenleg folyamatban van, az elj. rend. 6. §. 8. p. 1. bekezdése szerint nyilvánvalóan illetékes levén, ugyanaz helyesen határozott stb." (1879. april 2. — 4679. sz. a.) Semmitőszék i döntvény. Az ismeretlen tartózkodása, tékozlás miatt gondnokság alá helyezeti egyén, mint önképviseletre nem jogosított, ügygondnok óllal törvényszerűen perbe nem idéztethetik, tehát el sem marasztaltathatik. Az ügygondnoknak a végrehajtásnál felmerüli dijai, a végrehajtató által előlegezendő költségek közzé nem tartoznak. Rudolf Miksa képviselve Schulhof Géza 1) pesti ügyvéd által — ismeretlen tartózkodás u s tékozlás miatt gondnokság aláhelyezett Wotzasik S. Samu mint Hauser Adorján bíróilag kirendelt ü gy g o n d n o k által képviselt alperesellen — 56 font Sterl. erejéig a bpesti tszéknél végrehajtást kérelmezett, mely 1878. május 14. — 20311. végzéssel elrendeltetett s május 23. foganatositatott. — J\ tszék decz. 10. — 49770. sz. a. az eljárás jóváhagyásával a beterjesztett végreh. jkönyvet tudomásul vette, -és alperesi ügygondnok diját 5 frtban megállapítván, utasította felperesi ügyvédet, hogy azon dijat Hauser Adorján ügygondnoknak végrehajtás terhe alatt fizesse ki. Keik Jakab mint pazarló Wotzasik gondnoka a végreh. s egész perbeli eljárás e. 50267. sz. a. semm. panaszt adott be; Schulhof Géza jtudor ügyvéd pedig 52267. sz. alatt, a 49770. sz. végzésnek a költség -kifizetésére vonatkozó része ellen. A S e m m i t ő s z é k következőleg határozott: „Tekintve, hogy Wotzasik S. Samu sz. k. Pest váTOS feloszlatott tszékének 1871. decz. 9. — 52461. sz. a. hozott végzésével gondnokság alá helyeztetett s részére gondnokul Reik Jakab kineveztetett, — eme gondnokság pedig a semm. panaszhoz mellékelt árvaszéki végzés szerint jelenleg is fennáll; a nevezett mint önképviseletre nem jogosított, saját személyében, következve mint ismeretlen tartózkodásu, a részére kirendelt ügygondnok által perrendellenesen idéztetett perbe; törvényes képviselőjének mellőzésével tehát marasztalható nem levén, a tékozlás miatt zárlat alá helyezett vagyonára a végrehajtás el aiem rendeltethetett, s nem foganatositathatott: „Reik Jakab gondnok által a perr. 293. §. b. pontja szerint kellő időben benyújtott semm. panasznak helyadatik s a 20311. sz. végzés minden következményeível — ugy az egész perbeli eljárás a 297. §. 14. p. alapján megsemmisítedk, — a keresetlevél pedig felperesnek viszszaadatni rendeltetik. ,,Tekintve továbbá, hogy az alperes részére a perben kirendelt ügygondnoknak, a végrehajtásnál felmerült dijai, a végrehajtató által előlegezendő költségek közzé nem tartoznak: „Schulhof Géza jogtuíor ügyvéd semm. panaszának s -.inte helyadatik, s a 49770 sz. végzés azon része is, melvszerint panaszkodó mint felp. ügyvéd, az ügygondnok díjai kifizetésére végrehajtás terhe alatt köteleztetett — megsemmisitetik." (1879. márcz. 4. — 4512. sz. a.) A követelések felmondása a törvényszékek hatáskörébe nem tartozván : azok a felmondási kérvények kézbesítésére^ s errőli bizonyítvány kiállítására a törvény által nem köteleztetnek. Haufhauser Lajos és a bpesti egyesült fővárosi takarékpénztár mint felperesek — a bpesti német református fiók egyház község képviseletében König Rudolf lelkész, Klauser Vilmos gondnok s Biberauer Tivadar syndicus ellen — 800 frt követelés felmondásának eszkozöltetése iránt, a bpesti kir. tszékhez kérvényt adtak be. A tszék f. é. jan. 1G. — 2°33. sz. a. végzésével ezen kérvényt az 1874:35. tcz. 53. 88. stb. §.^. érteiméhen s a perrend 51. §. alapján hivatalhói visszautasította. Kérvényezők semm. panasz szal éltek ; A Semmitőszék azt elvetette; „mert a követelések felmondásának eszközlése az 1871:31. tcz. 18. §. szerint a kir. törvényszékek hatásköréhez nem tartozik; és az, hogy a kérvény másodlatát a törvényszék kézbesítéssé, ennek megtörté ttérol pedig az elsodleten bizonyítványt állítson ki, a perrend IX. czimének 6 fejezetében foglalt rendelkezésekből egyátalában nem következtethető." (1879. febr. 18. — 2709. ?z. a.) Az apa és gyermekei közli érdek összeütközés fenforgása iránt, az apa állal lett egyszemű, nem indokolt nyilatkozat, a gyámsági törvény 30. §. a. pontja, s a 31. §. harmadik bekezdése alkalmazásának alapjául nem szolgálhat. FischerJános — Schviman István úgyis raint nejével nemzett József s Erzsébet gyermekei tenu.s törv. gyámja ellen bizonyos ingatlanok tulajdonjogának megítélése iránt pert indított. — Tárgyalásnál Schviman a maga részéről a kereseti ingatlanok eladásának megtörténtét elismerte, — de kiskorú gyermekei védelmét érdek összeütközés miatt megtagadta, minek folytán azok a perben védelem nélkül maradtak. Az első bíróság által hozott ítélet felebbeztetett, s a kir. tábla hi vatal bó 1 észlelt semmiség alapján az ügyet felterjesztette. A Semmitőszék itt a 304. §-szt alkalmazandónak nem találta; „mert a felterjesztett iratokból az, hogy Schviman István és kiskorú gyermekei közt, a per tárgyára nézve, érdek összeütközés forogna fenn, ki nem tűnik; ennek a nevezett apa által tett egyszerű nem indokolt állítása pedig, a gyámsági törvény 30. §. a. pontja és a 31. §. harmadik bekezdése alkalmazásának alapjául nem szolgálhat.'- (1879. márcz. 6. — 1381. sz. a.) 29*