Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 29. szám

114 És komoly férfiak, kik jogászi képzettséggel bírnak, komolyan hiszik, sőt másokkal is elhitetni akarják, — hogy a köz vétlenség rendszerét jelen joghelyzetünkben, nemcsak életbeléptetni lehetend, — hanem az polgárjogi igazságszolgáltatásunkat egészen ujá is teremtheti; megszüntetendi a zavart, nehézkes s túl költséges törvénykezésünk égető bajait; szóval az, mert gyökeres reform jelszó, a jog terén gyökeres javulást is idézend eló — s a fórumon valódi eldorádot fog elővarázsolni! Ily negy hatalmat tulajdonítunk mi— keleti eredetű sajátságaink s véralkatunknál fogva — a jelszavaknak. — így akarjuk mi puszta jelszavakkal felépíteni az igazságügy uj épületét, s keresztülvinni egy egész rendszer átalakítását. Többször foglalkoztunk már a közvetlenség reform kérdésével,sokszor szembeszáltunk itt a népszerűség balitéleteivel: nem tartjuk feleslegesnek, hogy azt ismét lárgyalás alá vegyük, s ezáltal — szerény tehetségünkhöz képest — hozzájáruljunk az eszmék tisztázásához. Kercskedclemjogi döntvények. Valamely távirat-közvetítő intézet tulajdonosa kereskedőnek minősíthető, s irányában a keresk. törő. 260—264. §-ban emiitelt vélelem érvényesíthető nem levén: a vele kötött kölcsön ügylet nem tartozik a keresk. bíróság illetőségéhez. Goldstein Ida — Groszfeld Th. e. 50 forint fizetésére f. év jan. 19. sommásjkeresetet indított abpesti V. ker. járás- mint keresk. bíróság előtt — A. kötelezvény alapján, mely 150 frtról szól, s melyre hátralékul még 50 frt fizetendő. A járás- mint kersk. biróság febr. 11. — — 4468. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki; miután felperes azt, hogy alperes bej. kereskedő — nem igazolta, s így a kereseti adósági ügylet kereskedelminek nem tekinthető. Felperes semm. panaszsza 1 élt. A Semmitősz ék azt el vetette; „mert felperes azt sem bizonyította, hogy alperes kereskedő, — a keresetlevélhez A. a. csasolt levél tartalmából pedig csak az tűnik ki, hogy alperes egy távir átkoz vetitő-intézet tulajdonosa; s tekintve, hogy mint ilyen a keresk. törv. 3. §. értelmében kereskedőnek nem minősíthető, — miből folyólag ellenében, a keresk. törv. 2G0. 2G1. §§-szaiban emiitett vélelem sem levén érvényesíthető : „az eljáró biróság helyesen határozott, midőn jelen ügyre nézve magát illetéktelennek nyilvánította." (1879. april 8. — 4390. sz. a.) A keresk. eljárási renddel 6. %-szában elősorolt, nevezetesen a kereskedelmi üzlet átruházásból keletkezett peres ügyek, a tszék mint keresk. biróság hatáskörébe tartoznak, — cs ezen illetőségtől eltérésnek helye nincsen, habár a felek kölcsönös beegyezéssel azokra nézve valamely egyes biróság illetékességét kik öt öllek is. Kálmán Benő debreczeni bej. kereskedő — Simon Kálmán ugyanottani bej. kereskedőé. 10200 frt iránt a debreczeni járás- mint keresk. bírósághoz 1878. septemberben kielég. végrehajtási kérvényt adott be — A. közjegyzői okirat alapján, miután Gyulai László kereskedelmi üzlete átruházásából, illetőleg adásvételéből eredőleg — alperest, mint vevőt, hátralékul még a kereseti összeg fizetése terheli. A járás- mint keresk. biróság 1878. sept. 2. — 8875. sz. végzésével a kielég. végrehajtást, eleve zálogul lekötött debreczeni kereskedésében levő összes ingó s activ követeléseire, szükség esetén bárhol máshol található ingóságaira is elrendelte — a közjegyzői törv. 111. §. alapján — mi foganatositatott s ezalatt alpjres csődöt mondott. A csó'dperügyelő az elrendelt s foganatosított végrehajtás e. kifogásokat adott be — melyeket a j á r á sb íróság f. év febr. 18. — 1742. sz. a. elutasított a a végreh. eljárást érvényébenfentartotta: mert az illetéktelenségi kifogás elvetendő, miután a végrehajtás alapjául szolgáló s a közj. törv. 111. §. kívánalmainak megtelelő közjegyzői okiratban a felek az átruházási viszonyból származható vi'ás kérdések eldöntésére nézve a debreczeni járásbíróságnak magokat alávetették ; a keresk. elj. rendelen pedig — habár annak 6. §. 1. pontja az ily átruházásból eredő pereket a tszékhez mint, keresk. birósághoz utasítja is — mind a mellett nem tiltja el a feleket attól, hogy a jbiróságot kiköthessék — s a keresk. törvény s rendelet sehol sem mondja ki, hogy ily kikötés már magában véve semmis lennp." A csfíd perügyelő semm. panaszára — A Semmitőszéka fentebbi végzést megsemmisítette; (2.37. §. 6. p.) „mert a keresk. eljár, rendelet 6 §-ban elősorolt peres ügyek a tszék mint keresk. bíróság hatáskörébe tartoznak ; „mert ezen ügyekben, tekintettel az idézett rendelet 7. §-szára, melyben azon perek felsorolva vannak, melyekre a jbiróságok hatásköre kiterjed, a rendes bírói iletőségtől eltérésnek, még a felek akaratából sincs helye; ,,mert azon ügylet, melynek alapján Kálmán Benő által a végrehajtás elrendelése kéretett, kereskedelmi üzlet átruházásából származik, és mint ilyen az idézett rend. 6. §. 1. pontjában elősorolt p res ügyek közzé tartozik ; „mert eszerint a jbiróság, habár a végrehajtás alapjául szolgált közjegyzői okiratban, az üzlet átruházásból származó peres kérdésekre nézve a debreczeni jbiróság illetősége ki is köttetett, a végrehajtás elrendelésére nem volt illetékes." (1879. april 8. — G373. sz. a.) A biztosító társulat ügynöke ellen, az általa beszedett dijak megtérítése iránt intézett kereseteknél, a bírósági illetőség s hatáskör megállapítására befolyással nem lehet az, hogy nem közvetlenül magával a társulattal, hanem annak m'ishol létező veiétügynökségével érintkezett s ált számolási viszonyban. A bukott ^ictoria* biztosító társulat csődtömeg gondnoka — Karczag testvérek nagykanizsaiczég, mint a társulat volt ügynöke e. 799 frt 82 kr. beszedett dijtartozás iránt, a kolozsvári tszék- mint keresk. biróság előtt pert indított, melyben az illetékesség kifogásoltatott. A tszék 1878. okt. 31. — 10933. sz. végzésével illetőségét megállapította. — Alperes semm. panaszt adott be. A Semmit Ő szék azt el vetette; „mert panaszkodó czég panaszában nyíltan beismeri, hogy a jelenleg csőd alatt álló Yictoria bizt. társulattal, mint annak Nagy Kanizsán létezett ügynökségének átvállalója s vezetője üzleti összeköttetésben állott, a társulat ügyletei közvetítésével és megszerzésével foglalkozott; — ekként mint a társulat ügynöke s meghatalmazottja