Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 28. szám

112 törv. szab. VII. R. 37. §-ban szabályozott rövid eljárás fentartatott; és különben is az eljárás általános elveivel összeegyeztethető nem volna, hogy a különös gyors eljárást igénylő birtokháboritási esetekben, a bányabirói hatósággal felruházott törvényszék, mint társas bíróság járjon el, és Ítéljen. „Ezeket figyelembe véve, a bányabiróság által az id. törv. szab. VII. R. 37. §-a alapján kiküldött s eljáró birói tag, egyes birói minőségében eljárónak, s mint ilyen ítélethozatalra is jogosítottnak tekintendő. ,,Mi a felebbvitel útját illeti, miután az első foly. törvényszékek azelőtt fennállott felülvizsgálati hatásköre egyatalán megszüntetett, — és ennélfogva az ideigl. törv. szab. VII. R. 38. §-ban emiitett, egészen külön szervezetű bányászék, mint felebbviteli bíróság helyébe a mostani első foly. törvényszék mint bányabiróság lépettnek nem tekinthető: „az általános szabálynak megfelelően a szóban forgó, a kiküldött bírósági tag, mint egyes biró által első bíróságilag hozott ítélet másodbiróságilag leendő felülvizsgálatára — a pesti kir. táblát utasítani kellett." (1879. márcz. 24. — 124. sz. a.) Semmitöszéki döntvény. A főváros egyesilésére vonathozó 1872:36. tezikk végrehajtásával megbízóit belügyminiszter megbízása, azon törvény életbeléptetésére előirt átmeneti intézkedések foganatosítása, különösen azok folytán az ó-budai kir. kisebb haszonvételek átadása utón befejeztetvén s így megszűnvén,— az ezután I felmerüli további jogkérdések eldöntése, nevezetesen: váljon a törvényileg álodondöbhoz még más. keresetbe veit jogok is tarloznak e, s ezen jogokat a kincstár tartozik-e a fővárosnak átadni — többé nem a közig, hatóságok, hanem a bíróságok hatásköréhez tartozik. Sz. k. Budapest főváros képviselve polgármestere által — a m. k. Kincstár ellen az ó-budai partrév-s kikötő jog megítélése iránt a bpesti tszék előtt pert indítván — a tszék 1878. nov. 6. — 32200 sz. a. végzésével, az alperes által a birói hatáskör ellen emelt kifogások feletti tartozott tárgyalás után, ezen ügyben a további eljárást megállította, — a perr. 1. és 8. §§. alapján, melyek szerint a bíróságok nem avatkozhatnak a közig, hatóságok körébe, s ily ügyekbeni eljárás a bíróságok által hivatalból beszüntetendő. — A főváros név alatti egyesítéséről szóló 1872:36. tcz. 141. §-ban ezen törvény végrehajtásával a belügyminister lett megbízatva. Midőn tehát felperes ezen törvényből származtatott jogai ban vélt sérelmét a törvéüy útján kívánja orvosoltatni — tartoznék kimutatni, hogy a törvény által meghatározott végrehajtás útján azon jognak birtokába helyeztetett, vagy pedig, hogy a birtokba vételre a törvényhozás által kijelelt utat eredménytelenül használta. Ámde maga felperes mondja, hogy az egyesítéssel megbízott belügyministerium által felvett végrehajtási jkönyvben a kereseti — az ó-budai telkek hosszában a jégtörőtől az ó-budai hajógyár déli részéig terjedő vonalon a kikötő jog, mint átadott előfordulna; azt pedig, hogy a belíigyministeriumnál a pótlagos átadás iránt lépé-eket tett volna — nem is állítja." Felperes sem m. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette; (297. §. 1. p.) s perfelvétéli határnap kitűzését elrendelte ; „Mert az 1872:56. tcz. VIII. fejezetében ezen törvény életbe léptetésére előirt átmen. intézkedések a felek előadása szerint foganatba vétettek, s azok folytán azon törvény 138. §. rendeletéhez képest az ó-budai kisebb kir. haszonvételek is, melyek a kincstárt földesúri jogon illeték, az 18 74: május 21. felvett vegyes bizottsági jkönyv mellett — a mint ez az 1875:54385. sz. pénzügyministeri leiratban mondatik, a főváros részére átadattak. „Mert azon további kérdésnek eldöntése: hogy az 1872:36. tcz. 138. §. alapján az átadandóknak rendelt ó-budai k. kis haszonvételek közzé a keresetben tüzetesen megjelölt ó-budai rév part-kikötő jog is tartozik e? sezen jogokat a kincstár a törvény értelmében szintén köteles lett volna eátadni, —a feleknek a törvény által szabályozott magánjogi viszonyait érintvén — a polgári birósá! gok hatásköréhez tartozik. „Mindezeknél fogva a perr. 8. §. a. p. jelen esetre nem alkalmazható.*1 (1879. jan. 24. — 673. sz. a.) Ügyvédi kamarák. A balassagyarmati ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Blázsovits Imre I ipolysági lakos ügyvéd, az ezen kamára választmánya, mint fegyelmi bíróságnak 1878. évi deczember hó 7-én kelt, s a curia, mint legfőbb ítélőszék határozatával helybenhagyott ítélete folytán, 1879. évi április hó l-jétől számított egy évi időtartamra, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. A balassagyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint P 1 a c h y Gusztáv sziráki, ós dr„ Schneller László losonczi lakos ügyvédek a kamara lajstroj mába folytatólag fölvétettek. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Benkő Károly venőczky lakos ügyvéd, a kamaráuál vezetett ügyvédek lajstromába folytatólag fölvétetett. A miskolczi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Szentpétery Béla rimaszombati lakos ügyvéd, árvaszéki ülnökké lett megválasztatása, Moravcsik János klenóczi lakos ügyvéd, elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitöröltettek, Galambos László bán-horváti, Hekke 1 Károly miskolczi lakos ügyvédek pedig, a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek. A kassai ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy R e i s m a n Simon kassai lakos ügyvéd, a bpesti ügyvédi kamara területéről Kassára törtónt átköltözése folytán, a kamara ügyvédi lajstromába fölvétettek. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Halász István szabadszállási lakos ügyvéd, az ügyvédség gyakorlatától önkéntesen lemondván, a kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.