Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 28. szám

111 z )mánya van, — a B. s C. alattiakban elismerte s annak fizetésére, míg" egyrészről örököseit a felpereseket kötelezte, másrészt alpereszt annak követelésére jogosultnak nyilvánította; s felperesek azt, hogy alperes Havai hagyatékából 340 írt takarókpénztári betétet felvett volna — nem igazolták. „Alperes pedig a viszonkeresetként; felszámított 906 frt fele részére nézve keresetével elutasítandó volt, mert a tanuk csak 21 frt befektetést igazoltak — a szőlőviskó s pincze körüli költség pedig a B1/^ hold szőlő négy évi jövedelméből kitelt. Végre neki arra, hogy 500 frton felül 140 frt hozománya is lett volna, főeskü nem ítéltethetett, mivel ezen állítás meg van döntve a B. egyességgel, -melyben 500 frt hozomány ismertetett be. A kir. tábla 1878. okt. 7 — 14296. sz. a.az első l)ir. Ítéletet a mennyiben felperesek keresetének helyadatott, megváltoztatta s felpereseket a B. egyesség megsemmisítésére irányzott kérelmük kel elutasította; a viszon.keresetre nézve azonban hhagyta. Indokok: „Felperesek a B. egyesség érvénytelenítését s a C. végrendelet hatályban tartását azért kérték, mert alperes a B. alattiban elválalt élelmezési s eltartási kötelezettségeit nemcsak nem teljesítette, — de sőt 1-ső r. felperest tettleg is bántalmazta, örökhagyót pedig agyonütéssel fenyegetvén, a pinczét feltörte s előbbit a házból kiűzte. „Tekintve azonban, hogy felperesek a bántalmazásra vonatkozó állításukat, szemben alp. tagadással nem bizonyították ; — ellenben az élelmi szerek elfoglalására mint gazdaság vezető jogosítva volt; az 1-ső r. felperest illető eltartásra pedig a kijelölt helyen, vagyis a közös háztartásban késznek nyilatkozott: a 5. egyességet hatályban tartani kellett; a C. a. végrendeletnek az egyesség által nem érintett pontjai pedig a felek közt vitásak nem levén — e részbeni bírói határozathozatalának szüksége megszűnt. „A viszonkeresetnek helyadható nem volt, mert a :21 frtnyi beruházások az általa kezelt ingatlanok folyó jövedelmeiből kiteltek. „Feltétlen pervesztes egyik fél sem levén — a perköltségek megszüntetendők." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokaiból Ihhagyta." (1879. márcz. 4. — 156. sz. a.) Bányajogi eset. Az ideig. törv. szabályokban rendezeti kivételes bányajogi törvénykezés érvényében jelenleg is fennálván, s azt az Adóközben életbelépett alsó bírósági szervezés lényegében meg nem szüntetvén: a bányai birtokháboritási ügyekben nem a bánya birói hatósággal felruházott törvényszék mint társas bíróság, hanem annak egyik kiküldött birósjgi tagja, mint egyes bíróság van hivatva az eljárásra s ítélet hozatalra. Ezen egyes biró által hozott ítélet másod bírósági felülvizsgálata azonban d kir. tábla hatáskörébe tartozik. Bura Antal — Placsek Ferencz e. Szalmateres község határában fekvő közös kőszénbánya birtokába s műszaki vezetésébe leendő visszahelyeztetése iránt a beszterczebá'nyai tszék mint bányabiróság előtt sommás pert tett folyamatba. A első bíróság a tszék kiküldött birája által 1878 sepr. 7. — 6563. sz. a. ítélettel felperest keresetéivel elutasította, a perköltséget kölcsönösen megszüntetvén— köv. indokokból: , „Eltekintve attól, hogy felperes az állítólagos közös birtoknak békés használatát ki nem mutatta, de törvényes birtok czimét sem igazolta; valamint eltekintve attól is, hogy alperes már 1878. apr. 1. — 3050. sz. a. felperes ellen a b. gyarmati tszéknél az 1878. febr. 5. kötött társulati szerződés érvénytelenítése végett pert indított; s igy felperest jelen keresetére nézve körülbelül 5 héttel megelőzte — „felperes visszahelyezési keresetévei elutasítandó volt azért is; mert a visszahelyezés! per alapját a birtokbóli erőszakos kivetés, illetőleg foglalás képezi; már pedig jelen esetben felperes keresetének alapja egy a közte s alperes közt kötött A. a. szerződésben közelebbről maghatározott jogviszony fentartására s az abból kifolyó s felperest a bánya műszaki vezetésétől elütő sérelemre vonatkozik ; nyilvánvaló tehát, hogy itt nem tényleges birtokból való erőszakos kivetés, hanem az irásilag kikötött kötelezettségek nem teljesítése forog fenn. S miután ily szerződésszegésből támadt állítólagos sérelmek orvoslása nem sommás visszahelyezés!, hanem rendes perutra tartozik: annálfogva felporest ezúton elmozdítani kellett annál is inkább; mert ha a keresetbeli kőszénbánya, a mint felperes állitja — közösnek ismertetnék is el, egy osztatlan egé-zet képez, melynek birtokában felperes üzlet — illetőleg birtoktársa által meg nem háboritathatott. Úgyszintén a bánya műszaki vezetésére vonatkozó kereseti tétele sem vehető itt figyelembe; mert ez személyi jog levén, s elbírálása ezútra nem tartozván, — külön perúton volt érvényesítendő. A bpesti kir. tábla 1878. nov. 11. — 3903. sz. a. következő végzést hozott: /Tekintve, hogy az 1871:31. tczikk által szabályozott birói szervezet értelmében felállított törvényszékek egyes tagja birói ítélet hozatalára jogosultsággal nem bír, hanem bírósági határozat csak szabály szer üleg alakított tanácsülésben hozható; s eszerint az ideigl. törv.szab.VIf. 32. 37. 38. §§, azon rendelkezése, hogy maga a bányaszéki előadó hozhat perdöntő határozatot, s hogy az ellen felébb vitelnek a bányaszékhez van helye, — hatályát vesztette: „az 1871:31. tczikk rendelete ellenére, a felterjesztő törvényszéknek egyik tagja által hozott Ítélet hivatalból megsemmisittetik; s a beszterczebányai tszék mint bányabiróság oda utasitatik, miszerint jelen végzésnek jogerőre emelkedése után, ezen pert szabályszerüleg alakított tanácsülésben intézze el. A leg fő b'b ítélőszék végzése következőleg szóll: „A neheztelt másodbirósági végzés megsemmisittetik és utasitatik, miszerint jelen rövid utú visszahelyezés! ügyet szabályszerűen másodbiróságilag intézze el. Indokok: „Az ideigl. törv. szab. VII. R. Y. fejezeben szabályozott, az általános törvénytől eltérő bányai törvénykezés jelenleg is érvényben fennálván: az időközben beállott rendezése az első foly. bíróságoknak, a bányabirósági eljárást lényegében meg nem szüntette, hanem csakis módosította, a mennyiben t. i. a bíróságok mostani szerkezete ezt szükségkép követeli. „Miután a bánya birói hatósággal felruházott törvényszékek hatásköréhez az 1871: XXXI. tcz. 21. §. d. p. szerint, a birtokháboritási esetek is tartoznak, és a mellett ugyanazon törvény 23. §. által a bányabiróságok feljogositatnak, a báuyabiróság előtti eljárásban teljesítendő cseltkaiényeket egy kiküldött birói tag által végeztetni: ezen intézkedése a törvénynek oda mu'at, ho<íy az ideig], 28*