Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 28. szám

110 „tekintve végre, hogy felperesnek az A. szerződés szerint is, a tetőzet befejeztével, a szerződésileg megállapított építési ár !/a részéhez joga van; és igy alperes, miután sem azt, hogy a tetőzet felperes által bevégeztetett, sem azt, hogy a szemle jkönyvben felvatt munkák teljesítettek, — tagadásba nem vette — a kereseti össz9g s járulékai megfizetésében feltétlenül is elmarasztalandó lett volna; „tekintve másrészről, hogy felperes az ítélete, felebbezéssel nem élt, az tehát az ő előnyére meg nem változtatható—a tszék ítélete ezen okból — a visszonkereáetre, perköltség s ügyvédi dijakra nézve pedig indokaiból hhagyatik. A legf. ítélőszék akir. tábla ítéletét hhagyta s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette; Indokok: „A perbeli adatokból nem tűnik ki, hogy felperes az alperes akarata ellenére hagyott fel az elválalt ma íka folytatásával. Ellenkezőleg Peteraics szolgabíró tanúvallomásával bizonyított alperesi nyilatkozatokból, az alperesi zárdának a provinciális főnök /^.alatti levelében elismert pénzzavarából, továbbá a felperesileg kinált főeskünek alperes részéről csak tétovázva, meg nem határozott „feltételek s előzmények" beszúrásával lett elfogadásából, s végre azon körülményből, miszerint alperes később az építést más válalkozóval fejeztette be, minden tiltakozás s jogfentartár nélkül felperes irányában, — a 4. 8z, felperesi levélben foglalt személyes sértegetésekkel szemben is: mindezekből okszerüleg következtetni kell, hogy felperes az alperesnek akaratával találkozott akkor, midőn a munkát beszüntette. — Kölcsönös akarattal szüntetvén meg ekként perlekedő felek a szerződést, — és senki más kárával nem gazdagodhatván, — alperes nem tagadhatja meg felperestől a teljesített munka bérét. „Minthogy pedig a felperes által teljesített munka szerződésszerű ára, a szakértők B. a. nyilatkozata szerint 4276 frt 3 krt tesz ki, s erre alperes csak 1650 frtot fizetett: azért alperes a kereseti összegben s a perkezdéstőli késedelmi kamatokban feltétlenül lett volna marasztalandó, és pedig tekintet nélkül a templom boltozata iránt tett alperesi kifogásra, mert a templom boltozat az A. szerződés 3. p. szerint egészen újból volt épitendő. — De mivel felperes a'/, e. bír. feltételesen marasztaló Ítélete ellen felebbezéssel nem élt: azért a kir. tábla az első bíróság ítéletét helyesen hagyta helyben. „A viszonkereset elutasítása pedig önként folyik a fentebbiekből. „A perköltség kölcsönös megszüntetését indokolja a per egyéb körülménye mellett az, hogy a B. a. szemle alkalmával felperes egy valótlan, az A. szerződéstől eltérőnek állított ujabb egyességkötésére hivatkozott, s ezzel alperest a védekezésre kihívta.4' (1879. febr. 19. — 13693. sz. a.) Jogeset. Az örökbefogadási egyesség, öröklési jogkövetkezményeivel érvényében fentartandú, ha a bántalmazás s az, hogy az örökbefogadáshoz kötött fellét elek az örökbefogadott áltat nem teljesítettek, — igazolva nem lett. Ozv. Havai Pálné s társai — Frecska János e. örökbefogadási egyesség érvénytelenítésére még 1875. jan. 11. keresetet adtak be a b. gyarmati tszékhez, melynek 1877-ben hozott ítélete a kir. tábla által feloldatván, — s az ujabb tárgyalás s tanú kihallgatás befejezése után — ab. - gyarmati tszék 1878 jan. 23. ujabb Ítéletet hozott, melyben a néhai Havai Pál és Frecska János közt 1861. okt. 23. létrejött B. a. egyesség érvénytelennek, — ellenben az 1870. jul. 9. B.-gyarmatonnéhaiHivai Pál örökhagyó által kiállított C. a. végrendelet érvényesnek s Frecska János a neki a B. a. egyességgel, a b. gyarmati 3588 sz. telekjben 3Ó21 — 3757—58, hr. sz. Hivai Pál nevén álló fekvőségek felére biztosított örökségére nézve jogvesztesnek kimondatik, — 1-ső r. felperes részére azokban haláláig a haszonélvezet megítéltetik, s elhaltával többi felpereseknek Havai Pál utáni öröködési joguk megállapíttatik, s alperes azon fekvőségeknek 500 frt lefizetése melletti kibocsátására köteleztetik stb. következő indokokból: „Jóllehet a kereseti fekvőségek kizárólag Havai Pál nevén állanak s igy azok neje 1-sö r. felperesseli közös birtokát nem képezték, habár a kir. tábla meghagyásából, felperesi kérdő pontokra kihallgatott Bácska Pálnak valló-' mása szerint arról, hogy 1874. decz. 6-án Frecska János Havai Pálnét az utczán bántalmazta s földre teritette stb. tudomása nincs; — tekintve mégis, hogy Havai Pál 1-ső r. felperesnek férje B. szerződéssel, Frecska Jánosnak az ő tulajdonát képező fekvőségek fele részét, az ő s neje halála esetére azon határozottan kikötött feltétel alatt biztosította, — hogy őtet s nejét halálukig istápolni, tisztelni, becsülni, a gazdaságot velük gazdálkodva kezelni, s haláluk esetén mindkettőjüket tisztességesen eltemetetni köteles, ugy hogy ha ezen feltételeket Frecska János meg nem tartaná, az ingatlanokból mit sem kap, scsak az 500 frt hozományát követelheti. „Tekintve, hogy alperes a G. okmánnyal támogatott azon felp. állítást, hogy a pinczét feltörte, s az abbani bortermést eladta, részint halgatag, részint nyíltan beismerte; s igy ezzel maga bizonyitja azt, hogy 1-ső r. felperesre nézve, a B. szerződést, az Őt illető részére nézve is megsértette — miután védelmére felhozott azon állítása-, hogy Havai Pál elhaltával ő lett a gazda, s mint ilyennek joga volt az összes összeirt bortermést eladni— épen a B. alattival van megdöntve; mert abban s különösen a 2-ík pontban az mondatik Frecska János velünk gazdálkodva, minket munkánkban istápolni tartoák" — kétségtelen tehát, hogy midőn ezen kifejezés „minket4' Havai Pálra s ntjére vonatkozik, — akkor ugyanazon B. alatti szerint a kereseti vagyonban, melynek különben is a jelzett szerződés által — még pedig csakis az örökhagyó Havai Pál s nejének halála esetére, csak fele lett részére biztosítva, — Havai Pál halálával nem Frecska J., hanem özvegye Balázs Anna lett a rendelkező s ennek alperes a va \ on munkálásában csak istápolója. „Tekintve továbbá, hogy alperes arra: mikép az 1-sö r. felperesnek 4 évtől semmi ruházatot nem adott, csak évenként 1 pár csizmát — az ezáltal kinált tagadólagos főesküt, mint kináltatott, el nem fogadta — mi által az, hogy 4 évtől felperestől a ruházatot megdagadta — igazolva lett; — midőn tehát a fél tétet, melyhez B. szerint öröködhetése köttetett, nem teljesítette; tekintve, hogy abban a feltételek nem teljesítésénél, annak megszűnése kimondatott s azt alperes ezen eleve megállapított következmény terhe alatt fogadta el, — a B. alatti szerződés bíróilag is érvénytelennek volt kimondandó azért is, mert a bel-és kül kellékek hiányára fektetett alperesi kifogás alaptalannak bizonyult. ..Azonban felperesek a birtok átadásával az 500 frt hozományt alperesnek kifizetni tartoznak, mert Havai Pál azt, hogy alperesnek a kereseti javakban 500 frt ho-