Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 27. szám

106 Hamis bankjegy-készítés s terjesztés. Büntetőjogi eset. (Vége). A törvényszék é3 a kir. tábla Ítéletét már ismervén olvasóink, következik a legfelsőbb ítélőszék határozatá­nak közlése. A legf. ítélőszék Kis Imre 1-ső — Szabó Máty át János 2-od s Fehér József 3-ad r. vádlotta­kat a vád s következményei alól bizonyítékok elégtelen­ségéből felmentette; s ennyiben mindkét alsó bir.Ítéletet megváltoztatta, egyebekben pedig a kir. tábláét helyben­hagyta. „Indokok: Kiss Imre e. súlyos gyanuokot ké­pez ugyan, hogy a hamis bankjegy készítés miatt vele bebörtönözve volt Balogh Györgyöt kiszabadulása után két hónapon át házánál tartotta, s hogy a hasonló bűn­tettért elitélve volt Kenyeres Pálnak 6. szhoz csatolt •/. a. levelet irta; „tekintve azonban, hogy Kenyeres Pál tanúskodása — bélyegzett erkölcsi egyéniségénél, de főleg azon körül­ménynél fogva, miszerint alaposan vélelmezhető, hogy bün feljelentésének csak pénzkicsikarás volt czélja; — annálkevésbó vehető bírói figyelembe, mivel az állítóla­gos főbünős, az általa hamis bankjegy készítőül megne­vezett Balogh György máig se került kézre, — azon ál­lítása pedig, bogy Balogh György azalatt, míg Kisnél lakott 10 frtos bankjegyeket, vagy egyátalán hamis bankót készített légyen, a vizsgálat során semmivel sem bizonyittatik, — s igy vádlott tagadásával szemben maga a bünrészesség alapfeltétele nincs megállapítva; „tekintve továbbá, mikép Kis Imrének a levél tartalmára vonatkozó azon állítása, miszerint még 111 a v á n történt megállapodásukhoz képest s Kenyerestől e rész­ben kapott emlékeztető levele folytán tudósította, hogy az emiitett malmot s korcsmát, 3 évre levén azok kiadva, csak 2 év múlva bérelhetik ki a várostól, miután a vizs­gálat során ez utóbbi körülmény meg nem czáfoltatott— valónak veendő; mig ellenben Kenyeres Pál abbeli állí­tását, mintha a malom, korcsma s gyufagyártás csak pa­lástoló kifejezéseket tartalmaznának, vajmi gyanússá teszi azon körülmény, hogy ezen állítólag köztük történt nlevei megállapodásról korábbi vallomásaiban semmi em­lítést sem tett, hanemcsak az 1877. nov. 4-én a dunaföld­vári jbiró ság által felvett jkönyvben mondta ezt; mintán Kis Imrének okt. 9. kelt fenti levele már kezénél volt, s igy ennek értelmezését pénzkicsalás eszközéül használ­hatta fel; mi abból is kitetszik, hogy jóllehet a bpesti kir. ügyészségnél 1877. nov. 7. felvett jkönyv szerint njabb 25 frt dij felvétele mellett erősen fogadta, hogy az állítólagos hamis bankó készitőket kézrekeritendi, ebbeli kötelezettségének nemcsak eleget nem tett, de még csak nem is jelentkezett többé, ugy hogy a k. ügyész indítvá­nyára 1873. márcrius 23. kelt tszéki végzéssel, hamis bankjegy készitésbeni bünrészesség miatt azonnali letar­tóztatása lett elrendelve; „tekintve végre, mikép Kenyeres abbeli állítását is, hogy 1877. sept. 20. Balog Györgyei Bpesten találko­zott, valótlannak tünteti fel azon körülmény, miszerint Kis Imre az összes falujabeli lakosokra hivatkozva, ál­lítja, hogy Balogh Gy. \6l7. sept. 4-től egész nov. 4-ig tartott nála léte alatt folytonosan beteg levén, a házból ki sem ment, s igy sept, 20-án Budapesten nem is le­hetett. „Szahó M. János e. pedig, határozott tagadásával szemben a hamis bankjegy terjesztés bűntény álhidéka Lipták J. egyedüli tanú vallomásával annálkevésbó álla­pitható meg törvényszerűen, mivel ezen tanút azon körül­mény,miszerint maga is beismeri,hogy a vádlott által elvesz­tett papírcsomagot, illetőleg félig készült 10 frtos bankót 14 napig magánál tartotta, s azt 10 jó frtért vádlottnak kínálta s csak miután vádlott a követelését nem teljesítette, tett ellene bünfeljelentést, — szerfelett aggályossá teszi; más részt vádlott abbeli állítása, hogy a papírcsomagot ugy csente ki Balogh György tarisznyájából, valónak vélel­mezhető nemcsak azért, mert Csaja Róza tanú is iga­zolja, hogy vádlott vitte Balogh tarisnyáját a csárdába, hanem főleg azért is, mert hogy egy hamis bankócsináló félig készült bankjegyet adhasson forgalomba bocsájtás végett valakinek, ez pedig ilyent elválaljon, nem is kép­zelhető. „Lipták István azon vallomása pedig, mintha vád­lott előtte beismerte volna, hogy 3 tiz frtos hamis bankót kapott Balogtól és azokból kettőt forgalomba is bocsá­tott, mint bíróságon kivüli, vádlott határozott tagadásával szemben bizonyítékot nem képez. — Végre „Fehér Józsefet súlyosan teheli ugyan Csaja Róza s Vas István tanuk vallomása; — azon ténykörülménynél fogva azonban, hogy maga Csaja is azt valja, hogy vád­lottól felváltás végett átvett bankót előbb bevitte a szo­bájába, s csak azután nyilvánította vádlott előtt aziránti aggályát s irta reá, vádlott szemelátára, annak nevét, — egyátalán nem vélelmezhető, hogy azon esetben, ha a ta­núnak adott bankó hamis voltáról tudomással bírt volna, azt vissza ne vegye, hanem sáját nevével megjelöltén ide­gen kézben hagyja. „Vas J. pedig igazolja vádlott azon állítását, hogy egy gyöngyösi asszonytól árpa ára fejében kapott pénz­ből adta át tanúnak a kérdéses 10 frtos bankjegyet. Igy sem az egyik, sem a másik esetben nincs kizárva annak lehetősége, hogy a hamis bankjegyet más cserélhette ki 5 mert az, hogy azok közvetlen vádlott kezeiből kerültek légyen ki, törvényszerüleg nincs bebizonyítva. Mindezeknél fogva tehát" stb. (1879. márcz. 24. — 1751. sz. a.) Kereskedelemjogi döntvények. A kereset alapjául szolgáló kötelező okirat nem képezvén Kereskedelmi utalványt, hanem a keresk. lörv. 294. §-ban érin­tett kötelező jegyek közzé levén sorolandó,—az alperes mint volt kereskedőre nézve kereskedelmi ügylet elbírálására nem a tszék hanem az egyes bíróság tekintendő illeté késnek. Krausz Károly bpesti bej. kereskedő—Grosz­man Vilmos mint a fennállott A. Groszman bej. czég volt tulajdonosa e. 1878. deczemberben a bpesti V. ker. járás- mint keresk. bírósághoz keresetet adott be 25 frt hátrálékos tartozás fizetésére — A. okirat alap­ján, mely igy szóll: „Gut für hundert Gulden ö. W. von mir an die Ordre Herrn CarI Krausz aufVerlangen zahlbar. Pest, 4. feber 1878. A. Grossman. (A. alatt.) A jbiró ság 1879. jan. 16. — 1843. sz. végzésé­vel — fentebbi kötelező okiratot utalványnak tekintvén, bírói illetőségét leszállította; miután a keresk. elj. rend. 6. §. 9. p. szerint a keresk. utalványokból származó pe­rek a törvényszékek, mint keresk. bíróságok hatásköréhez tartoznak. Felperes semra. panaszára —

Next

/
Thumbnails
Contents