Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 27. szám

107 A "Senim i tőszé k a neheztelt végzést megsemmisítette (perr. 297. §. 5. p.) s az eljárd bíróság kereskedelmi illetékességét megállapította ; „mert a keresethez mellékelt (Á.) okirat tartalmánál fogva kereskedelmi utalványt nem képez, hanem a keresk. törv. 294. §-ban érintett kötelezőjegyek közé tartozik ; „s tekintve, hogy a keresk. elj. rend. 6. §. 9. pontjában a kötélezőjegyek nem említetnek, felperes keresetével szabályellenesen lett a tszékhez utasitva, mintán nem szenved kétséget, hogy alperesre mint az Á. alatti okmány kiállítása idejében volt kereskedőre nézve, a kereseti jogügylet, a keresk. törv. 260. §. alapján keresk. ügyletet képez, metynek elbírálására a keresk. elj. 7. §. 1. p. értelmében az eljáró biróság illetékes." (1879. mározius 28. — 3012. sz. a.) Kétséget nem szenvedvén, tnihép valamely közvetítő bizonyos kereskedő által kereskedési üzlete átruházásának közvetítésével volt megbízatva, s ennek czélba vétele kétségtelenül utóbbi kereskedői minőségét feltételezvén; ily ügylet reá nézve kereskedelminek tekintendő s a közvetítési dij iránti keresel a keresk. iiróság illetőségéhez tartozik. Fábián Zsigmond közvetítő — Fadini Jakab kereskedő e. 15 írt közvetítési dij megfizetésére 1879. januárban a bpesti VIH.ker. járás— mint keresk. bírósághoz keresetet adott be. A járásbíróság febr. 12. — 2051. sz. a. magát ez ügyben illetéktelennek mondotta ki; mert alperes tagadásával szemben felperes azt, hogy ő kereskedő, nem bizonyitotta. — s maga felperes sem állította, annálkevésbé igazolta, hogy Ő keresk. ügyletek közvetítését iparszerüleg folytatná; ily esetben pedig a keresk. ügyletek közvetítése a keresk. törv. 259. §. 7. p. szerint csak akkor képez keresk. ügyletet, ha az ügylet kereskedő által köttetik. Felperes semm. panaszszal élvén — A SemmitŐszék a neheztelt végzést megsemmisítette; „ „mert az illetőségi kérdés tárgyalásánál alperes részéről nem vonatott kétségbe panaszkodó keresetének abbeli előadása, hogy ő alperes által kereskedési üzlete átruházásának közvetítésével volt megbízva; kereskedelmi üzlete átruházásának czélbavétele pedig kétségtelenül feltételezi alperes kereskedői minőségét, s a keresk. üzlete köréhez tartozó kereseti ügylet reá nézve, a keresk. törv. 260. §-nál fogva kereskedelmi ügyletet képezvén — „ennélfogva a jbiróság helytelenül mondotta ki magát illetéktelennek.'1 (1879. márcz. 28. — 5813. sz. a.) Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a tszék hozzá mint keresk. bírósághoz beadotl kereset felett hozott végzésében magát illetéktelennek mondja ki, és a keresk. eljárási rend. 24. §. esetén kívül írásbeli eljárást rendel, mind a mellett mint keresk. biróság, kereskedelmi tanácsban hoz iléletet. Mártonfy József — Feiler Farkasé, egy vaggon török buza szállítása iránt kötött szóbeH szerződés érvénytelenítése és a 300 frt foglaló kétszeregének megitélése iránt 1877. jul. 12. a gyulafehérvári tszékhez mint keresk. bírósághoz keresetet adott be. A tszék jul. 30. — 7705. sz. végzésével per felvételi határnapot tűzött ki, kimondván, mik ép a felek nem levén bej. kereskedők, a kereset nem a kereskedelmi, hanem a rendes biróság által tárgyalandó. Az írásbeli tárgyalás csakugyan megtartatott, — a tszék azonban ítéletét még is kereskedelmi tanácsban, mint keresk. biróság hozta meg, — melyben felperest keresetével elutasitotta. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be, A Sernitőszék a tszék Ítéletét egész eljárással együtt hivatalból megsemmisítette (237. §. 1. p.) s utasította, hogy ujabb szabályszerű tárgyalást tűzzön ki; „mert a kereset a tszék mint keresk. bírósághoz levén beadva, ennek folytán a tszék a tárgyalást a keresk. elj. rendelet 10. §. értelmében tartozott volna elrendelni; midőn tehát e helyett az ügynek írásbeli eljárás szerinti tárgyalását, a hivatok rend. 24. §. esetén kivül rendelte el, s a keresetre hozott végzésében magát mint keresk. biróság hivatalból, s ekként szabályellenesen nyilvánította illetéktelennek, — mégis az Ítéletet az idézett rend. 4. §. szerint alakított tanácsban mint keresk. biróság hozta, és ezen merőben pereendellenes eljárásai által a feleket a magánjogi szabványok helyes alkalmazása iránt is tévedésbe hozta, — a törvényszerű eljárást ped'g lehetetlenné tette, — az elŐlhivatolt törvénybe ütköző s az egész perbeli eljárás megsemmisítésére kiható lényeges alaki szabálytalanságot követett el." (1879.márcz. 28.—2949.sz.a.) A képviseleti jogosultság elleni kifogás figyelembe nem vehető, ha valamely biztosító intézet föügynöke az igazgatóságtól a társaság képviseletére meghatalmazást mutat fel- és ez( az alapszabályok ki nem záriák. A meghatalmazottaknak közgyűlés általi választatása csakaz igazgatóság}és a felügyelő bizottság elleni perekben van törvényileg előírva. Leszik Lajos miskolczi f ő ü g y n ö k a „Tisza" biztos, társulat képviseletében — Katona Sándor e. 4 frt biztosítási dij niegfízeLése iránt a szántói jbirósághoz 1877. júliusban sommás keresetet adott be. Tárgyalásnál alperes kifogást tett a képviseleti jogosultság ellen, mert Leszik Lajos mint főügynök a társaság képviseletére nincs hivatva, annak nevében nem perlekedhetik. A C. alatt felmutatott igazgatósági megbízás pedig el nem fogadható, mert az a kereset beadása után állitatott ki s az a beadáskor hiányos keresetet nem pótolhatja. A jbiróság 1878. május 2. — 1473. sz. a. felperes perelhetési jogát megállapította, mert a keresk. törv. 193. s 43. §§. szerint a társasági ügyek vitelével a társaság hivatalnokai is megbízhatók, és a perek vitelére a keresk. meghatalmazottak különös felhatalmazás által jogositathatnak. És alperest a keresetben elmarasztotta. Alperes semm. panaszszal élt. A S e m m i t ő s z ék azt elvetette; ,,mert habár a keresk. törv. 186. éneimében a részvénytársaságok képviseletére az igazgatóság van hivatva; ugyanazon törv. 193. §-sza mégis megengedi, hogy a társaság képviseletével más meghatalmazottak is bízassanak meg; „s tekintve, hogy felperes C. alatt az igazgatóság által kiállított hitelesített meghatalmazványt mutatott fel, — a képviseleti jogosultság ellen felhozott kifogást annálkevésbé lehetett figyelembe venni, mert alperes nem mutatta ki azt, hogy az alapszabályok szerint az igazgatóság más meghatalmazottnak kirendelésére hivatva nincsen; a keresk. törv. 197. § sza pedig csak az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság ellen indítandó perekre nézve írja elő a meghatalmazottaknak közgyűlés útjáni választását.11 (1879. márcz. 28. — 3209. sz. a.) 27*