Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 26. szám

104 lete helybenhagyásával, a kereseti követelésnek bírói kézbe letételében marasztalta." (1879. február 11. — 2164. sz. a.) A járásbíróságok mint egyes bíróságok, a megszüntetett cs. Air. katonai törvényszékek hivatal utódjaiul, sem a szervezet, sem az eljárás szempontjából nem tekinthetők. A közalapítványi ügy igazgatóság a végvidéki tanulmányi alap képviseletében — Laufeuer Mihály és társai e. 7050 frt iránt a temesvári jbiróság előtt pert indított, melyben az 1878. okt. 19. kelt végzésével magát illetéktelnnek mondotta ki; mert a szerződést pótló árverési feltételek 9. pontjában per esetére a temesvári katonai törvényszék s eszerint társas bíróság köttetett ki,—s annak feloszlatása után utódjául ismét csak társas biróság jelesül a temesvári tszék tekinthető illetékesnek; ezenkiv ül alperesek lakhelye is ezen biróság területén kívül esik. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert habár azon körülménynél fogva, hogy a kereset alapjául fektetett pontozatok valamely biróságnak és eljárásnak mindkét félre kötelező kikötését nem tartalmazzák, hanem azok szerint egyedül a bérlők vetették magokat az orsz. katonai tszék illetőségének alá: nem alapos azon kifogás, hogy a haszonbérbeadó két évnél nem régibb haszonbér követelését a perr. 93. §. d. p. értelmében sommás uton nem érvényesíthetné: „mindazáltal a temesvári jbiróság illetéktelenségét helyesen mondotta ki, — „mert azon jbiróság a megszüntetett temesvári cs. k. országos katonai törvényszék hivatalutódjának sem a szervezet, sem az eljárás szempontjából nem tekinthető; miután a jbiróság egyes birói minőségben jár el, a katonai tszék ellenben a bíráskodást társasbiróságképen s olyan eljárás szerint gyakorolta, melynek rövidebb kivételes módja is (oszt. perr. 298. §.) a magyar perrend 144. §-ban szabályozott rendes eljárásnak felel meg. „A mennyiben tehát felperes keresetét Temesvárott kívánja érvényesíteni, ezt csak az ottani kir. törvényszék előtt rendes per utján, — ellenben sommás eljárás szerint egyedül az alperesek valamelyikére illetékes (perr. 32. §.) jbiróság előtt teheti." (1879. márcz. 12. — 1886. sz. a.) Azon keresetek, melyek oly ingatlan haszonbérletétől való elmozdítást tárgyaznak, melynek haszonbéri összege hat éven át 50 frtra terjed, a kisebb polgári peres ügyekbeni eljárás szerint tárgyalandók. Márczy Péter — Gottesman Izsák e. bér1 étbőli elmozdítás s 50 frt elvont haszon iránt az alsóvereczkei jbiróság előtt pert inditott, mely letárgyaltatok, és a jbiróság 1878. okt. 26. — 4356. sz. a. ítéletet hozott s abban alperest elmarasztalta. Akir. tábla — hová alperes felebbezett, — ez ügyet 1879. febr. 4. kelt jelentésével a Semmitőszékhez felterjesztette — hivatalból észlelt semmiség alapján — mert az nézete szerint az 1877: XXII. tczikk 11. §. b. pontja szerint illetékes kisebb polgári peres ügyekbeni biróság s eljárás alá tartozik. ASemmitőszéka jbiróság ítéletét s egész eljárását megsemmisitette (297. §. 3. p.) s felperest keresetével elutasította ; „mert felperes a tárgyalás alkalmával kiigazított keresetét, alperesnek oly ingatlan haszonbérletétől való kimozditása iránt intézte, melynek haszonbéri összege 6 éven át 50 frtra terjed ; következve az ügy az 1877 ;XXII. tczikkben szabályozott kisebb polgári peres ügyekbeni eljárás szerint levén elbírálandó — a jbiróság hivatalból is figyelembe veendő semmiséget követett el azáltal, hogy a sommás eljárást megindította, s a pert ítélettel is eldöntötte." (1879. febr. 26. — 3230. sz. a.) Körrendelet Valamennyi ügyvédi kamarához. Az ügyvédi kamarák által, fegyelmi pénzbüntetés behajtására elrendelt végrehajtás iránt. Hivatalos úton tudomásomra jutott, hogy az ügyvédi kamarák egyikének fegyelmi bírósága a kamarai lajstromba felvett ügyvédek ellen, a reájuk fegyelmi bíróságilag kiszabott pénzbüntetés és eljárási kö'tségek behajtása czéljából a kamarai ügyész folyamodványára, a kielégítési végrehajtást rendszerint elrendeli, és csupán annak foganatosítása végett keresi meg a végrehajtási kérvény Il-od és III ad példányainak átküldése mellett a marasztalt ügyvéd személyi bíróságát. Minthogy a pénzbeli büntetések behajtása végett a végrehajtás a kamara fegyelmi bírósága által, az 1874. évi XXXIV. törvényczikk 104. §-szának második bekezdése értelmében, a polgári törvénykezési rendtartás szabályaihoz képest eszközlendő; — éa minthogy a végn I hajtás elrendelésére egyedül az illető ügyvédnek, a fennj álló törvényekben megállapított személyi bírósága lehet I illetékes, a melynél a végrehajtás az elmarasztaló Ítélet ( alapján szorgalmazandó: ennélfogva, nehogy af'ennvázolt eljárás által az ügyvédi kamara illetőségi körét áthágja, és — a mennyiben az elmarasztalt ügyvéd megkeresett személyi bírósága a kamara által elrendelt végrehajtást, foganatositaná — semmiségi panaszokra nyujtassék alkalom, az 1874. évi XXXIV. törvényczikk 64-ik §-ában megállapított főfeíügyeleti jogkörömből kifolyólag figyelmeztetem a kamarát, hogy mindenben a fennálló törvények intézkedéseihez alkalmazkodjék. Budapesten, 1879. évi márczius hó 7-én (5677. sz.a.) Dr. Pauler Tivadar, s. k. Ügyvédi kamarák, A pécsi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Majorossy János pécsi ügyvéd, saját kérelmére, a kamara lajstromából töröltetett. A debreczeni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Király Ferencz debreczeni ügyvéd, elhalálozása folytán, a kamaránál vezetett lajstromból kitöröltetett; irodája részére, minthogy az ügyvédség gyakorlásától fel volt függesztve, gondnok kinevezésének szüksége fenn nem forgott. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeam-kőrut 10. sz.