Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 26. szám

Budapest, 1879. péntek, április 4. 26. szám. Huszonegyedik évfolyam. CSARNO Tartalom: A telekk. rendt. 4. §-szához. — Hamis bankó készítés.—Semmit, döntvények. ftfnlt napokban a január-marcziusi előfizetési időszak már lejárván.tisztelettel felkérjük előfize­tőinket, szíveskedjenek az előfizetés megnjitása iránt mielőbb intézkedni. — jWagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeret­ségi körükben előfizetőink szaporítására közre­működnének. — Az év elejéről még teljes példá­nyokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezen­túl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 írt, egész évre 8 forint. Észrevételek a telekk. rendt. 4. §-ának alkalma­zása felett. A Törvényszéki Csarnok f. évi márczius 21-én meg­jelent 22-ik számában, egy a legfőbb törvényszéken f. évi évi febr. lT-én 14112/878. sz. alatt — a telekk. rendt. 4. §-a alapján elbírált jogesetet közöl, melyre bátorságot veszek magamnak nébány szerény megjegyzést kocz­káztatni. Előre keli bocsájtanom, mikép a vélemény szabad nyilvánításával összeegyeztethetőnek tartom, hogy a leg­főbb törvényszék egyes nagyobb fontosságú, a vagyon­és jogbiztonságot közelről érintő határozatai, legfőbb Törvényszékünket méltán megillető tisztelet mellett is — nyilvánosan érdeklődés tárgyává tétessenek; mert a leg­főbb törvényszék is mint véges emberi észszel bíró lények testülete nincs kivéve a tévedés lehetősége alól, mely té­vedés hasonló esetbeni ismétlését csak kölcsönös felvilá­gosítás utján lehet elmellőzni. Ezen felfogásból kiindulva, bátorkodom az idéztem legfőbb törvényszéki Ítélethez szóllani, mely meggyőző­désem szerint határozott tévedésen alapszik. A való tényálladékot kell azonban előre bocsájta­nom, hogy az általam jelzett tévedést constatáljam. Veszprém megyébe kebelezett n. Tevel községben mintegy 140 hold földterület van, mely a helyszínelés alkalmával az egyes birtokosok nevére — t. i. kiknek birtokában a helyszíneléskor találtattak „Zins Grund" (bérföld) megjeleléssel vétetett fel az illető telekjköny­vekbe, a nélkül, hogy a földtulajdonosa a telekkönyvben előfordulna; s miután a telekkönyvek — habár az úrbéri szabályozás és birtok rendezés ottan még 1868. évben be­fejeztetett — máig sem lettek átalakítva, mindég a régi t. i. a helyszineléskori állapotban vannak, mégis azon különbséggel, hogy alig van egy kettő, mely zálogjoggal terhelve nem volna A n. teveli 39. sz. tjkben bizonyos Herber János és Magdolna hitesek nevére volt néhány részlet ingatlan hason módon felvéve, melyek a pápai kir. járásbíróságnak mint telekkönyvi hatóságnak 1875. évi 7518. sz. alatt kelt végzése folytán 1876. évi febr. hó 7-én — miután törvényes időben igény senki által sem emeltetett —nyil­vános árverésen eladattak. Meg kell itt az igazság kedveért azt is jegyezném, hogy az eljáró kir. járásbíróság árverési hirdetményében arról, hogy az árverés alá bocsájtatott ingatlan „bér­föld* volna — tehát hogy az, végrehajtást szenvedet­tek korlátlan tulajdonát nem képezné, egy árva szó sincs. Az árverésen Stern Ármin pápai lakos a 995. és 1394. hr. számú ingatlanokat mint legtöbbet igérő meg­vevén, miután a vétel árt teljesen kifizette, az általa meg­vett ingatlan tulajdonjoga nevére átiratott, minek meg­történtével 3597/876. sz. alatt az általa megvett ingat­lauság bírói átadását kérelmezte, mi el is rendeltetvén foganatositatott. Ezen birtokba vezetési actus után lépett fel a zirczi apátság mint a kérdéses ingatlan állítólagos tulajdonosa, és a birtokba vezetés ellen semmiségi panaszt emelt, mi­nek következtében a nagyméltóságú m. kir. Curia mint Semmitőszék 16620/876. sz? alatt kelt határozatával a birtokba vezetést rendelő végzést és az ennek alapján eszközlött birtokba vezetési eljárást megsemmisítette az indokból: „mert a birtokost, Jegyen birtoklásának czime akár milyen, birtokából peres eljárás s Ítélet nélkül kihelyezni nem lehet." Ezután Stern Ármin, — miután az általa lefizetett vételár már a jelzálogos hitelezők közt tényleg felosztva lett, — kénytelen volt a keserű almába harapni, és a zirczi apátság ellen, az általa nyilvános árverésen megvett in­gatlan bír tokrész kiadása iránt a veszprémi kir. törvény­szék előtt rendes pert tett folyamatba, melynek miként lett elbírálása a 22. s/imu lap első oldalán olvasható. A perben felperes hivatkozott a nyilvános bírói ár­verésen szerzett jogára és azon körülményre, hogy alpe­res a hivatalos lapban is nyilvánosságra hozott árverési hirdetés daczára a tkrdtás 466. illetve 433. §-a értelmében tulajdoni igénykeresetót nem érvényesítette. Alperes ellenben védekezett az ellenirata mellett 1. 2. és 3. sz. alatt bemutatott, az úrbéri perben kelt Ítéletekre, a nélkül azonban, hogy a telekk. rendt. 4-ik §-áról csak említést is tett volna. (Vége köv.) S z. János. Hamis bankjegy.készítés s terjesztés. Büntetőjogi eset. Kis Imre s érdektársai e. hamis 10 forintos bankjegy készítés s terjesztés bünrészességi vádjára a bpesti tszék előtt per inditatott. Kis Imre 54 éves vagyontalan földmives, ki már két ízben büntetve s Illaván volt. — Társai: Szabó 26

Next

/
Thumbnails
Contents