Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 22. szám

Budapest, 1878. kedd, marcz. 19. 22. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Átruházás nősülés feltétele alatt. — Keresk. döntv. — Csőd eset. — Hagyatéki döntvény. U^T" E napokban a jan.—marczinsi elöf. időszak lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőin­ket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Nagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi kö­rükben előfizetőink szaporítására közreműköd­nének. — Az év elejéről még teljes példányok­kal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezen­túl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt., egész évre 8 frt. Jogeset. Ha kétségtelen, mi/tép valamely vagyon átruházás, közös megegyezéssel azon feltevés alatt jött létre, hogy bizonyos sze­mély nőül vétetik, — habár ezen kikötés világosan mint feltétel az átruházási szerződésben nem foglaltatik is, — az átruhá­zás hatályát veszti s az átruházott vagyon az átadóra vissza zzáll, ha a feltevés teljesülése a házasulandó elhalta által le­helellenné vált. 0 z v. Héé Gáborné — mint kiskorú Héé Juli t. tör. gyámannya Királyjános mint néhai Király Mik­lós örököse e. a gáti stb. ingatlanok tulajdonjogának megitélése, ezek ugy 594 frt értékű ingóságoknak kiada­tása iránt a beregszászi tszék előtt pert indított'. A tszék 1877. apr. ÍJ. — 18477. 1876, évi sz. a. Ítéletével felperes mint Héé Gábor örökösének ke­resetét az ingatlanokra megitélte, az ingóságokra nézve elutasította — következő indokokból: „Felperesnő azt adja elő, hogy néhai férje Héé Gá­bor, ki a kiskorú Héé Juli nagyattya volt — Ki­rály Miklóst az alperes fiát oly feltétellel vette házá­hoz, s ruházta át reá a kereseti ingatlanokat, hogy Király Miklós a Héé Gábor unokáját kis. Héé Julit nőül veendi s a család gyámola leeud. Azonban Király Miklós elhalt mielőtt azt nőül veheté, illetőleg ezáltal a kétoldalú szer­ződésnek maga részéről eleget tehetett volna. — Ezen ér­vényre nem jutott szerződésre következett telekkönyve­zés folytán még is az elhalt Király M. apja, Király Já­nos az alperes, a kereseti vagyonra mint fia hagyatékára nézve örökösül jelentkezett, s a hagyatéki tárgyalás foly­tán az összes vagyont használatába vette. — Ily körül­mények mellett kéri felperesnő azon vagyont a kiskorú mint egyetlen leszármazó tulajdonául megítéltetni." „Ezen tényállás az A. alatti alperesileg nem kifo­gásolt okmánynyal, ugy Járó, Lőrincz és Csontos tanuk egybehangzó vallomásával teljesen igazolva van. Neve­zetesen azon körülmény, hogy néhai Héé Gábor, Király Miklósra azon ez által elfogadott kötelezés mellett telek­könyveztette ingatlanjait, hogy az unokáját kisk. Héé Julit nőül vegye; mint az is, hogy Király Miklós közbe­jött halála miatt Iléét nőül nem vette, s igy az A. kétoldalú szerződésben vállalt kötelezettségének eleget nem tett." „Ennélfogva azon alap feltétel, mely mellett a va­gyon átruházás előre megtörtént, Kiráiy M. által nem tel­jesítethetvén, a be nem töltött szerződés minden követ­kezményeivel érvénytelen lett, illetőleg teljesedésbe nem ment." „Az ingóságok mennyisége s hová lett használata felperesileg nem igazoltatván; azok iránti keresetével el­utasítandó volt." A kir. tábla az első Ítéletet az ingóságokra nézve hhagyta — többiben megváltoztatta s felperest tbbire nézve is elutasitotta. Indokok: „Mert felperes az A. alatt felhívott szer­dés érvénytelenítésére oly körülményt s bizonyítékot, melyek alapján azt érvénytelennek kimondani lehetne, fel nem hozott. Mert azon körülmény, hogy néhai Héé Gá­bor mint átruházónak azon kívánsága, miszerint kiskorú Julianna unokáját Király Miklós nőül vegye, — mi utóbbi elhalta folytán teljesedésbe nem mehetett — az A. szerződés érvénytelenségét nem vonhatja maga után azért, mert ha néhai Héé Gábor mint átruházó az A. szerződés kiállításakor ki is jelenthette volna azon fentebbi czélját, melynek elérése végett összes ingó s iagatlan javait Ki­rály Miklósra átruházta; de minthogy azt Király Mik­lósnak szoros kötelességül nem tette, s a szerződő felek azon házasságot az A. szerződés tanúsítása szerint fő czél­zatul nem is nyilvánították; — következőleg az A. szer­ződést ez alapon érvénytelennek nyilvánítani s ebből ki­folyólag az ingatlonokra nézve felperes keresetének helyt adni nem lehetett." A legf. ítélőszék az ingatlanokra nézve a kir. tábla ítéletét megváltoztatta s az első bíróságét hagyta helyben. Indokok: Járó és Lőrincz tanuk által bebizonyít­tatott, hogy Héé Gábor vagyonát annak határozta átadni, a ki Héé Juli unokáját nőül veendi; hogy Király Gábor erre vállalkozott; s ennek folytán vele az A. alatti átadási szerződés megköttetett. „Ezen szerződés tehát már ezen tanuk vallomása szerint csak azon mindkét fél által elfogadott, s igy mindkettő előtt ismeretes feltevés alatt jött létre, hogy Király Miklós, Héé Julit nőül veendi. Azonban ez a szerződésből is kitűnik; mert Héé Gábor abban Király Miklóst fiának s véjének nevezi; Eszter kiházasitási költ­ségéről intézkedik, — Juliannát azonban mellőzi; mely intézkedéseknek csak a fentebbi feltevés mellett van ér­telme." „Habár a nősülésre vonatkozó kikötés a szerződésbe feltételül fel nem vétetett, fentebbiek szerint még is bebi­zonyíttatott, hogy Héé Gábor vagyonát az A. szerződés­sel csak ezeu feltevés alatt ruházta Király Miklósra ; s minthogy ennek elhalta folytán ezen feltevés teljesitése

Next

/
Thumbnails
Contents