Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 21. szám

82 ideigl. törv. szab. 14. §. a. pontja értelmében hitestársi öröklésnek van helye az esetben, ha leszármazó örökösök nincsenek stb. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét, helyben hagyta. „Indokok: A szepesi püspök-megyei szent-szék előtt alperes mint római katholika nö által, néhai férje Schvarcz Sándor Győző ellen még 1864-ben kezdett, lefolytatott s ez ügyhez liivat:ilb'>! mellékelt váló perben 1870. marcz. 19-kén hozott ítélet szerint, jelen perbeli alperes kérelméhez képest, az ágytól s asztaltól való elválasztás, nevezett Schvarcz Sándor Győ/.ő hibája és vétsége miatt mondatott ki; s eszerint jelen perbeli alperes vétlen félnek tekintendő. — Az ügy ily állásában a szent-széki itéletuek hatálya a jelen perbeli alperesre nézve csak az: hogy nevezett férjéveli együttélés s a közös háztartás felfüggesztetett, de a házasságnak egyébb tekintetbeni hatálya, illetve a hitvestársi jogok csorbítatlanul maradtak." „Azon kérdés tehát: váljon Schvarcz Sándor Győzőnek időközben történt halála után, jelen perbeli alperesnek hitvestársi jogai szenvedtek-e és mennyiben változást, — illetve, nem szűnt e meg annak törvényes hitvestársi öröklési joga, — időszerüleg csak akkor álhatott volna elő; ha az ágostai hitvallású férj, úgymint Schvarcz Sándor Győző irányában, ennek illetékes házassági bírósága által az 18 8. 48. t. cz. 1. § szának végsoraihoz képest, saját hitelvei alapján ítélet hozatott, — illetve a házassági köteléknek felbontása reá nézve bíróilag jogérvényesen kimondatott volna, — mi azonban nem történt meg; s ezen hiányt nem pótolhatják Schvarcz S. Győzőnek 3. 4. sz. beadványai, melyek szerint a szent-szék előtt lefolytatott váló pernek saját illetékes biróságához áttételét ítélet hozatal végett eszközöltetni kérte; mert mielőtt ezen áttétel tényleg foganatosíttatott volna, nevezett beadványozó elhalálozott, — és életében saját illetékes birósága nem mondotta ki reá nézve a jogérvényes ítéletet." „Minthogy pedig Schvarcz S. Győző végrendelet s törvényes leszármazó nélkül halt elt; minthogy hagyatéka nem öröklött, hanem szerzett vagyon volt; minthogy jelen perbeli alperesnek mint vétlen félnek hitvestársi jogai, a hivatolt szent-széki itélet folytán változást nem szenvedtek, és a férjre nézve, ennek illetékes birósága által, az idézett törvényczikk szerint itélet nem hozatott: ugyan azért jelen perbeli alperes — az ideigl. törv. szab. 14. §. a. p. alapján törvényes hitvestársi öröklési jogával megelőzi a felperes feleket, kik is keresetükkel másod bíróságilag helyesen utasitattak el." (1878. jan. 16. — 10640. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A perrend 35. §. kivételes intézkedése alkalmazási nem nyerhetvén, ezt a kereset visszautasításával a bíróság hivatalból is kimondhatja Qperr. 51. §,J midőn nyilvánvaló itlctéktelensége folytán a külföldiek s különösen a franczia köztársaság honosainak idézletése teljesen czéUalan lenne. A keresk. ügylet czéljából következő rendeltetési hely nem azonosítható az áru-vételi szerződés teljesítésének helyével. Detsinyi Viktor s társa bpesti czég — Michel et Chaine Francziaországban provencei Aix városban létez'* mag s gyümölcs keresk. czég e. 1877. decz. 11. a bpesti váltó keresk. tszék mint keresk. bírósághoz 1256 frt 39 kr. árkülönbözet megfizetésére keresetet adott be; minthogy a czég egyik tagjával Pesten lw77. okt. 27. 28-kán 200 m. mázsa provtncei dió — franco triesti kikötő — Pestre való szállítására adásvételi szerződést kötött, — a czég azonban azt nem teljesítette, s igy saját megrendelőit sem elégíthette ki, ugy hogy azok helyben nagyobb áron kéntelenítettek szükségleteiket fedezni (A. B. stb. szerint.) A keresk. tszék 1877. decz. 14. — 103280. sz. a. kelt végzésével a keresetet a perr. 51. §. alapján hivatalból visszautasította — következő indokolással: „Fe'pcres ezen keres, t-zéknek jelen kereset elbirálásárai illetékességét az A. B. alatti eladási jegyekre hivatko/.ólag arra állapítja, hogy alp. czég a szerződésileg kikötött szállítást Bpestre tartnzott volna eszközölni; tekintve azoaban hogy a hivatkozott eladási jegyekből ennek ellenkezője, t. i. az tűnik ki. hogy az eladott áruk Triestbe voltak szállitandók ; tekintve tehát hogy ezen keresk. tszék mint nem a teljesítési hely birósága, jelen kereset elbírálására a perr. 35. §. értelmében nem illetékes: ezen indokból stb. stb " Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert igaza van ugyan panaszttevőnek abban, hogy jelen esetben Triest nem tekinthető a szerződés tejesítés helyéül, — miután azon város kikötője csak a szállítási költségeknek a felek által mily aránybani viselése czéljából említetik, — s azért a végzésben foglalt ellenkező feltevés alaposnak el nem ismerhető." „Azonban ép oly kevés alappal bir a semm. panaszban kifejezett azon nézet, hogy teljesítés helyéül BudaPest lenne tekintendő ." „mert a szerződések következő szavai: „Marchandise livrable et payable dans Aix" — kétségtelenné teszik: hogy a szerződések mindkét részrőli teljesítésének htlyéül az e'adók telepe í'Aix) ál'apittatott meg, — Budapest ellenben mint a vevők telepe, csak az ügylet czéljából következő rendeltetési helyként emlitetik." „Ezen határozott megállapodással, valamint a keres, tör. 322. §. rendelkezésével szemben, a perr. 35. §. kivételes intézkedése alperesek irányában alkalmazást ntm nyerhet; és ezt az eljáró e. f. tszék, figyelemben tartva, hogy nyilvánvaló illetékteleusége esetén a külföldieknek, s különösen a franczia köztársaság honosainak idéztetése teljesen czéltalan. — a perr. 51. §. első bekezdése értelmében hivatalból is kimondhatta." (1878. marcz. 7. — 4212. sz. a.) A perbeli költségek meg nem állapithatók, midőn a vitatkozások a tárgyi illetőség megbirálására nem tartozó körülményekre vonatkoztak s az illetőség kérdésének a per érdemivel való helytelen összezavaiásóra áradoztak ki. Kraft Károly bej. kereskedő czég — Máriássy Albert szont-győri földbirtokos e. 1877. jun. 6. a marosvásárhelyi tszék mint keresk. biróság előtt 657 frt 50 kr. iránt pert inditott — mert 1000 h. rozs szállitására kötelezte magát s azt nem teljesítette. A keresk. tszék 1877. decz. 31. kelt végzésével alperesi kifogásnak helyt adva magát illetéktelennek mondotta ki, -- következő u. n. indokolással: „mert tekintve, hogy alperesre nézve a fenforgó üzlet a ker. tör. 258. §. szerint keresk. ügyletnek nem tekintethetik, — a