Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 19. szám

76 teljesítésének, felperes szerint is kijelölt határidőben t. i. 1877. június közepéig kellett volna megtörténni." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokaiból helyben hagyta. (18 (8. íebr. 11. — 74. sz. a.) Az ügyvédi kamarákból: A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága BálintFerencz ügyvédnek F a rkas Emil budapesti ügyvéd ellőni fegyelmi ügyében az 1878. évi február 16-án tartott nyilvános szóbeli tárgyalás alapjá'i következőleg itőlt: „A panaszlói jogosultság iránti kifogás mellőzésével Dr. Farkas Emil budapesti ügyvéd, az 1874. 34. t. cz. 68. §. a) és b) pontjában körülirt fegyelmi vétségekben vétkesnek kimondatik, s ellene büntetésül a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések első foka, vagyis az Írásbeli feddés alkalmaztatik." „Bálint Ferencz ügyvéd mint panaszló kisebb kötelességszegés miatt az 1874. 34. t. cz. 73. §-a értelmében megintetik és rendreutasittatik." „Indokok: A panaszlói jogosultság iránti kifogás mellőzendő volt, mert panaszló, mint önszemélyében sértett, a panasz emelésére jogosítva volt, s mert másrészt az actoraíus kérdése a jogerőre emelkedett fegyelmi eljárást rendelő és vádhatározat folytán már előzőleg jogérvényesen megoldatott. " „Az ügy érdemét illetőleg: Ugy a vizsgálat során, mint a végtárgyalás folyamából kiderült, hogy vádlott egyrészt panaszló iránti személyes ellenszenvből, másrészt a költség szaporítás indokából, a nélkül, hogy arról meggyőződött volna, váljon panaszló Bickel József ügyfele nevében mennyiben kívánja vádlott ügyvéd felének Izsépy Gézának bíróilag megállapított követelését kiegyenlíteni, midőn panaszló segéde, a vonatkozó itélet jogerőre emelkedését megelőzőleg vádlott irodájában a kiegyenlítés czéljából megjelent : a pénz felvételét azon ürügy alatt utasította vissza, hogy a bírói megállapításon felül felszámított 28 frt 80 kr. lefizetése nélkül az ügyet kiegyenlítettnek el nem fogadhatja." „Kitűnt továbbá, hogy vádlott ezen utóbbi összeg kifizetését, daczára annak, hogy annak egy része, t. i. 16 frt 80 kr. iránt, bíróilag elutasittatott, másrészt pedig a tényleg még be sem adott végrehajtási kérvényért számította fel, végrehajtás fenyegetésével alperestől levelileg is követelte, és pedig oly időben, midőn egyrészt a tényleg járó összeggel panaszló által megkiuáltatott, s midőn másrészt arról, hogy a kérdéses összegnek épen vádlott vonakodása folytán bírói kézbe letétele iránt panaszló által a törvényes lépések folyamatba tétettek." „Kitűnt végre, hogy vádlott a panaszló ügyfeléhez intézett levelével, melyben panaszló saját ügyfele előtt azzal gyanusittatott, mintha ö az ügyfele által kezéhez küldött összegből vádlottal csak 104 írttal akarta volna kielégíteni, a többit pedig magának megtartani — nemcsak egyrészt általa már birói itélet szerint is nem követeltethetett, de másrészt tudtával is szükségnélkül végrehajtási kérvénynyel okozott költségeknek az ellenféltől illetéktelenül behajtására törekedett: hanem, hogy eme költség szaporításra törekvés egyenesen személyes ellenszenv folyománya volt, mely indokolatlan ellenszenvnek vádlott még nyilatkozatában és önvallomásában is a legsértöbb hangon adott kifejezést; minél fogva vádlottat — ki hivatásszerű kötelességeit szegte meg, midőn jogtalan kö. vetélést illetéktelen fenyegetéssel is kívánt érvényesíteni, s ki az ügyvédi kar tekintélyét és becsületét sérté, ugy ezen, mint kartársa iránt tanúsított sértő magaviselete által — az 1874. 34. t. cz. 68, §. a) és b) pontjaiban minősített fegyelmi vétségekben vétkesnek kimondani s ellene büntetésül — enyhitő körülménynek tekintve azt, hogy még fegyelmileg büntetve nem volt, de másrészt súlyosító körülménynek tekintve azt, hogy a tanuk vallomására is illetéktelen befolyást gyakorolni igyekezett, — a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések első fokát, vagyis az írásbeli feddést alkalmazni, sőt a 94. §. értelmében a tanuzási költségekben is marasztalni kellett." „Miután azonban panaszló is az által, hogy a tanuk vallomását illetéktelenül befolyásolni igyekezett, kisebb mérvű kötelességszegést követett el, ennek folytán ellene a 73. §. alapján a megintés és rendreutasitás volt alkalmazandó." (M. Th.) — A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint D e t s i nyi Arthur (lakik V. kerület, Erzsébet-tér 8. sz. a.), Éwa Ernő (lakik IV. kerület, Szerb-utcza 20. sz. a.), Dr. Röck Géza (lakik Soroksári-utcza 20. sz. a.) ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek; ellenben Kóti József budapesti ügyvéd és kamarai tag, Gyöngyös-Szűcsibe, az egri ügyvédi karaara területére, történt elköltözése; Paulovits László budapesti ügyvéd és kamarai tag, az ügyvégkedésrőli önkénytes lemondása; Bakos János volt ráczkevei, jelenleg ismeretlen tartózkodása ügyvéd pedig a kamara fegyelmi bíróságának 1084/877. fegy. sz. a. kelt s a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék által 596/877. sz. a. helybenhagyott ítélete folytán, a kamara lajs tromából kitöröltettek ; — végül, hogy J á r o s s y Károly volt ügyvéd irodája részére gondnokul Granatér László, Dr. Mannheimer Ignácz volt ügyvéd irodája részére pedig gondnokul Dr. J a c o b i Sámuel budapesti ügyvédek neveztettek ki. — A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy J u h á s z Mihály h.-m.-vásárhelyi lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Ellenben Nagy Pál ésBeretvás Kálmán h.-m.-vásárhelyi ügyvédek, önkénytes lemondásuk folytán, a fenti lajstromból kitöröltettek. Csődök: Schláger Károly rózsahegyi tsz. marcz. 5. 6. 7. —Govrik Izsák m.-vásárhelyi tsz. marcz. 6. — Theisz Gyula b.-gyulai tsz. marcz. 7. 8. 9. — C. Pásztory bpesti ker. és vtsz. marcz. 7.8. 9. — Bergman Jakabs.-a.-újhelyitsz. marcz. 7. 8. 9. — Jónás József n.-szebeni tsz. marcz. 8. — Hochfluss Miksa n.-kanizsai tsz. marcz. 11. 12. 13. — Barchetti Adolf egri tsz. marcz. 11. 12. 13. — Irgang Márton lőcsei tsz. marcz. 11. 12. 13. — Z a k a r i á s József csíkszeredai tsz. marcz. 12. — Vay Gyula elleni csődügyben (nyíregyházi tsz.) végi. t. és egy választmányi tag választása jan. 28. — Feuerlöscher Teréz szegedi szabóüzlet tulajdonos ellen e tsz. által, a hitelezők összejöv. febr. 25. 26. 27. i. t. Lusztig Ferensz, perü. Erdélyi Demeter. — Wilhelm et Friedrich Schöller czég alatt bej. közkereseti társaság ellen beszterczebányai tsz. által, s hitelezők össszejöv. marcz. 28. 29. 30. t. i. Záthureczky Imre, perügyelő Amman Arrén. A nagyváradi törvényszék közhírré teszi, hogy M i skolczy Barabás n.-váradi kir. közjegyző helyetteséül, a debreczeni közjegyzői kamara által Szerdahelyi János rendeltetetett ki. Statárium. A bel- és igazságügyi magyar királyi ministerek egyetértőleg elrendelték, hogy Zalamegye területén: rablók, rablógyilkosok, gyújtogatok és mindezek bűnrészesei ellen egy évi időtartam alatt a rögtönbirósági eljárás vétessék foganatba. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben ós vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.