Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 17. szám

G8 bályaiba ütközőnek találván, az ügyiratokat a 304. §. alapján felterjesztette. A Senimitőszékitta hivatalbóli megsemmisítés tárgyát í'enforogni nem találta ; „miután nevezett alperes megidézése előtt meghalván, a perből mindenesetre ki volt hagyandó; az alsóbb bírónak szabályellenes kifejezése okából pedig a semmitőszék hivatalbóli beavatkozásának helye nem lehet." (1877. decz. 27. — 23010. sz. a.) Habár a semm. panaszban csak az árverés /oyanalositása körüli eljárás megsemmisítése kéretik, még is maga az árverési végzés is — hivatalból — megsemmisítendő, ha oly okok forognak fenn, melyek az árverési végzés helyessége ellen is irányulnak. Magában azon körülmény, hogy végrehajtást szenvedők külföldre költöztek, ügygondnok rendelésére nem elégséges, ha a perr. 268. §-ban előirt löbbi keltéhek létezése hí nem mutattatott. Paudrea Efrain — George Daniié Móga és társa e. tO frt erejéig marasztalást s végrehajtást eszközöltetvén — a fogarasi jbiróság mint telekk. hatóság által árverés rendeltetett s az foganatosíttatott — 1877. okt. 15-kén. Móga János s társai semm. panaszt adtak be. A iáemmitőszék az árverési végzést következményeivel együtt (207. §. 1. p.) hivatalból megsemmisítette — a Móga György s Neaks Iván által beadott semm. panaszt azonban visszautasította; okok: „nevezett két paaszló az iratok szerint sem mint jelzálogos hitelező, sem egyébb minőségben fenforgó végreh. ügynél érdekelve nem levén, — a semm. panasz a mennyiben nevükben is beadatott, visszautasítandó volt." „A többiek semm. panasza azonban elfogadtatván, bár abban egyedül az árverés foganatosítása körüli eljárás megsemmisítése kéretik, — oly okok alapján azonban, melyek maga az árverési végzés helyessége ellen is irányulnak, magát az árverési végzést is a 301. §. alkalmazásával megsemmisíteni kellett; mivel abban, daczára annak, hogy a felterjesztett telekk. kivonat szerint, a végrehajtás alá vont — 35. sz. telekjkben felvett egyes ingatlanok nem egyenlően terhelvék, hanem panaszló Mógá Juon zálogjoga csak három ingatlanra van bekebelezve, az összes 1 — 28. sz. alatti ingatlanoknak egy közös kikiálltási ár mellett együttes árverése rendeltetett el és eszközöltetett; minek folytán nem lehetvén megállapítani, mi esik a Móga Juon ré.-zére zálogjoggal terhelt 3 darab ingatlanra, — a további szabályszerű eljárás, és névszerint a törvényszerű vételár felosztás lehetlenné tétetett ;* „szabálytalan továbbá a megtámadott árverés, mert azon körülmény önmagában véve , hogy végrehajtást szenvedők külföldre költöztek, a perr. 26S. § ban előirt többi kellékek kimutatása nélkül, ügygondnok rendelésére nem elégséges; s mert az árverési hirdetmény, a perr. 433. §. szerint nem az árverés foganatosítása végett megkeresett jbiróság, hanem az árverést rendelő telekk. hatóság által,az árveréssel egyidejűleg bocsátandó ki; mely intézkedés meg nem tartásának jelen esetben az lett következése, hogy az első árverési hirdetmény a telekk. hatóságnál oly későn lett kifüggesztve, miként a perr. 437 §-ban előirt 30 nap meg nem tartatott." (1878. jan. 11. — 23825. sz. a.) Oly kártérítési keresetek, melyek a vizek ellen emelt gátak átmetszése által önhatalmilag elkövetett törvényellenes cselekményeken alapulnak, csak a közigazgatási halóságok végérvényes határozatai után érvényesíthetők birói uton. Vig Mihály — Polczner Jenő szegedi ügyvéd által k é p v i se 11 Neuman Mór e. 822 frt mint vizgátak törvénytelen átmetszése által okozott kár megtérítésére a szegedi tszék előtt pert indított — melyben alperes az illetékességet kifogásolta. A tszék 1877. aug. 23. — 16944. sz. a. birói illetőségét megállapította; mert az 1874. 11. t. cz. 2. §. sze rint csak az ott elősorolt vízmüvek önhatalmú előállításának betiltása, vagy a hatósági engedélylyel létesítettek rongálásának pénzbirsággali büntetése, képezik kizárólag a közigazgatási eljárás tárgyát, — az ebből eredő kártérítési igények elbírálása azonban az idézett 2. §. szerint is, — de a kártérítési keresetek egyátalán a törvény rendes útjára tartoznak. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 2. p.) s a keresetlevelet vissza adatni rendelte ; „mert felperes kártéritési keresetének alapját, az a'peres által, a vizek ellen emelt gátátmetszése által állitólag önhatalmúlag elkövetett törvényellenes cselekménye képezvén — „miután ezen tettnek jogos vagy jogtalan volta a per tárgyát nem képezi, hanem ezen kérdés előleges eldöntésére az 1">74. 11. t. cz. 2. §. sztrint a közig, hatóságok vannak első sorban hivatva, és csak ezen hatóság végleges határozatai alapján lehetne a kártéritési keresetet a fenebbi törvény 11. §. értelmében folyamatba tenni; ily határozatot azonban felperes fel nem mutatott, — „felperes a keresetet idő előtt tette folyamatba, s a birói eljárás még most megindítható nem volt." (1877. decz. 29. — 25493. sz. a.) Kinevezések: A m. kir. igazságügyminister Kazinczy Gábor sátoralj-ujhelyi kir. törvényszéki joggyakornokot a balassagyarmati kir. törvényszékhez, — Hanny Elek ügyvédet a kulai kir. járásbírósághoz, — Künstler Attila budapesti lakos ügyvédjelöltet a magyar-óvári kir. járásbírósághoz aljegyzőkké, — továbbá V á r a d y József nagy-becskereki kir. törvényszéki Írnokot a módosi kir. jbhoz segédtelekköuyvvezetővé, — végre L o c k n e r János nagy- szombati kir. járásbüósági dijnokot az aranyosmaróti kir. törvényszékhez, — Görög Miklós abrudbányai kir. járásbirósági és Bagi Elek lugosi kir. törvényszéki dijnokot a karánsebesi kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki. Áthelyezések: A magy. kir. igazságügyminister Falkn e r Rezső és Rekettye József sásdi kir. járásbirósági végrehajtókat saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer —- kedden és pénteken. — Előfisetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878.KOGSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.