Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 16. szám

63 kifizetési összesen: 153. Megszüntetett csőd: 54. büntető: 311. Pénzügykihágási: 2733. Az összes Ítéletek száma: 3666. Továbbá eszközöltetett: Czégbejegyzés: 59. Czég­kitörlés: 9. A beadványok fentkitett főösszegén felül volt még: elnöki ügy: 1518. Pénzügyi kihágási ügy az év végével 245 — telek­könyvi 453 maradt hátralékban, — ezen hátralék azon­ban 1878. január havában elintéztetett. A polgárjogi ügyek mind elintéztettek. Kereskedelem jogi döntvények. A legf. Ilélöszéktöl. A hiteleid a váltóknak oly hiányalt, melyeknek elenyész­tése az ő akaratától függött, önmaga előnyére ellen nem vetheti. A váltó adós késedelmesnek nem tekintethetik, ha a váltó nála mint elfogadónál, a váltó törv. 40. s 102. §§. értelmében fizetés végett bemutatva nem lett. Laczkó N. és Popper A. keresk. czég — Te­leszky István pesti ügyvéd által védett Auslander Sámuel e. 3ü8 frt 22 kr. könyvkivonati tartozás iránt a bpesti keresk. tszék előtt 1877. marcziusban pert inditott. A tszék 1877. jut. 20. — 57989. sz. a. Ítéletével felperest elutasitotta s 60 frt 20 kr. perköltségben ma­rasztalta, az ügyvédek dijait 65 — 65 frtban állapít­ván meg. Indokok: „Alperes kifogását arra állapitja, hogy a könyvkivonat (A.) 1875. decz. 1. tétele alatti 768 frt 27 kr. követelés alperesnek beállt fizetésképtelensége folytán 368 frt 22 kr. elengedésével, az Auslander Simon által elfogadott 2. 3. alatti váltókkal lett kiegyenlítve, s miután Auslander Simon ezen váltókat pontosan — még pedig a 2 alattit még lejárat előtt beváltotta, — a 3. a. összegéből pedig 150 ftot lejárat napján — a többit pe­dig, a váltó törv. 40. §. szerint, minthogy a váltó nála fizetés végett be nem mutattatott — kellő időben t, i. 1877. marcz. 5-kén mint az óvás felvételére rendelt ha­táridő telte utáni első köz napon lefizette: felperes a pon­tos fizetés feltétele alatt elengedett kereseti 368 frt 20 krt többé nem követelheti — annál kevésbé, mert ha igazol­tatnék, hogy Anslander Simon a 3. a. fizetésével kése­delmes volt, felperes az egyesség emiitett módon történt teljesítését elfogadta — állítólag — a nélkül, hogy a 368 frthozi jogát fentartotta volna." „Felperesek ellenben azzal védekeznek, hogy a kér­déses egyességi ügyletben, alperesileg is valódinak elis­mert C. a. levél szerint határozottan kiköttetett, hogy csak egy részlet nem pontos fizetése esetén is, alperes a kereseti 368 frt 22 kr. elengedésére vonatkozó kedvez­ményt elveszti. Már pedig felperes szerint, Auslander Simon azáltal, hogy 50 ftot nem 1877. marcz. l-jén fize­tett — késedelmes lett; s miután utóbbi megbízottjának felperes azonnal kijelentette; hogy az egész 200 frt még az nap kifizetendő, mi nem történt meg: — ő ugy ekkor mint az 50 frt későbbi lefizetése alkalmával (D. szerint) a feltételesen elengedett kereseti összeg követeléséhez való jogát fentartotta." „Jelen perben tehát a kérdés tárgyát az képezi: el­vesztette-e alperes az által, hogy Auslander Simon 50 ftot nem a 3. alatti lejárat napján, hanem csak 1877i marcz. 5-kén fizette le, — a 368 frt 22 kr. elengedésére vonatkozó kedvezményt? s jogosítva van-e felperes a szerződés ily módoni teljesítésének elfogadása mellett, a feltételesen elengedett összeget is követelni?" „Auslander Simon a fizetésben késedelmesnek nem tekinthető, mert felperes a C. a. egyesség és saját beisme­rése szerint is, a 2. s 3. •/. alatti, csak az összeg s lejárat tekintetében kitöltött s elfogadmánynyal ellátott váltó­kat eredeti 7ü8 frt 22 krnyi követelése kiegyenlítéséül elfogadta; ezen váltókat tehát,melyeket az egyesség alap­ján teljesen kitölteni feljogosítva lett volna, miután azok nála nem telepitettek, törvényes határidőben a váltó törv. 40. §. illetve 102. §. értelmében Auslander Simon elfo­gadónál fizetés végett bemutatni tartozott volna, mit nem tevén, Auslander Simon a 3. alattira a fizetést 1877. marcz. 5-kén még kellő időben teljesítette." „De ettől eltekintve, a C. e. alatti egyesség keresk. ügyletből eredő követelés kiegyenlítésére köttetett s a ker. tör. 265. §. szerint a keresk. ügyletek bírálásánál s értelmezésénél, nem annyira a használt kifejezések betű­szerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál irányadóul. — Tekintettel arra, hogy az egyes­ség — s így kölcsönös elengedés ezéloztatott, oda irá­nyult, hogy ha felperes a 2. 3. alatti értéket a kitett rö­vid határidőben biztosan per nélkül Auslander Simon ke­zeskedése mellett megkapja, elenged kétessé vált követe­léséből 368 frt 22 krt, inig ellenben ha ezen elengedésnél szemelőtt tartott előnyök : a pontos s biztos fizetés el nem éretnék — jogosítva legyen az elengedett összeget is követelni. — Auslander Simon pedig akkor, midőn az utolsó részletből 150 ftot marcz. l-jén — 50 ftot pedig felperes felszólítására marcz. 5-kén kifizetett,— a szerződő felek intentiójához képest oly késedelmesnek, miből folyó­lag felperesnek az elengedett összeg követeléséhezi joga feléledt volna, nem tekinthető." „De különben is, ha felperes akkor, midőn az 50 frt részletet marcz. 5-kén minden a C. alattiból folyó jogai­nak fentartása nélkül elfogadta, s igy az egyességi szer­ződés világos teljesítésének helyt adott, — most már a szerződés teljesítése után a C. alapján az elengedett ösz­szeget is követelni többé jogosítva nincsen." „A D. alattiban Haberfeld által állítólag e részben tett s különben is homályos értelmű kijelentés, mint erre fel nem hatalmazott egyéntől eredő, — alperes ellenében bizonyítékot nem képezhet; mert ajogfentartást felperes­nek s nem egy 3-ik személynek kellett volna kinyilat­koztatni." A kir. tábla 1877. okt. 15.^- 4603. sz. a. az első bír. ítéletet helyben hagyta." Indokok: „Felperes által C. alatt csatolt levélből határozottan kitűnik, hogy felperes az ott elengedettnek emiitett, most követelésbe vett 368 frt 22 kr. iránt köve­telhetési jogát csak az esetre tartotta fenn, ha az Aus­lander S. által elfogadott s felperesnek átadott 200— 200 ftos két váltó pontosan ki nem fizetetnék. Minthogy pedig egy forgalom tárgyát képező váltónak elfogadója pontosan nem fizetőnek csak akkor tekintethetik, ha a váltó tulajdonosa által, a váltóban kitett fizetési határna­pon követelt fizetést nem teljesítené, — vagy ha a fizetés lejáratkor nem követeltethetnék, a váltó összeget a fizetés hiánya miatt az óvás felvételére rendelt határidő eltelte után a biróságnál le nem tenné; minthogy továbbá fel­peres maga is beismeri, hogy a C. a. emiitett váltók el­seje lejárat napján egészen, a másik 200 ftos váltóra pe­dig 1877. marcz. l-jén t. i. a lejáratkor 150 frt s marcz.

Next

/
Thumbnails
Contents